Az ökológia lábnyom egy olyan érték, olyan közgazdasági mutató számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. 

Bolygónkon egy emberre 1,8 hektár terület jut, ennél azonban sokkal egyenlőtlenebb a földi javak eloszlása. Jelenleg körülbelül 2,2 hektár terület egy ember ökológiai lábnyoma.

Hazánkban ez az érték még magasabb: egy magyar ember 3,7 hektár nagyságú ökolábnyommal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal több erőforrást veszünk el a Földtől, mint amennyit újrahasznosítással újra tudunk teremteni.

Most 10 nagyon egyszerű és a mindennapi életünkbe könnyen beiktatható tippet próbálok adni ahhoz, hogy a környezetünk érdekében hogyan tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat:

1, Tipp, ami a legegyszerűbb, de mindennapos, és rendkívül hatékony: kézmosás, szappanozás, borotválkozás vagy fogmosás közben zárjuk el a csapot, ne hagyjuk folyni. A környezet megóvása mellett még pénztárcánkat is kíméli.

2, Tipp se nem nehéz, se nem bonyolult, hiszen mindössze csak hulladék mennyiségének csökkentése és a környezetünk tisztán tartása a célja. Ehhez iktassuk be az életünkbe az újrahasznosítást. Az mellett, hogy próbáljuk meg elhagyni az egyszer használatos dolgokat és szerezzünk be helyettük újrahasznosíthatókat, az egyszer használatos csomagolásokat legalább még egyszer használjuk fel.

3, Tipp már egy kis kényelmetlenséggel jár, mert most itt az ideje, hogy gyakrabban hagyjuk otthon az autót, és helyette gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közlekedjünk. Ennek is megvannak az előnyei: fittebbek lehetünk, új ismeretségeket köthetünk, és a környezetünket is kíméljük

4, Tipp is az izmaink megmozgatásával valósítható meg. Használjuk kevesebbet a liftet, és többet lépcsőzzünk, nem csak energiát takarítunk vele meg, de növelni tudjuk az
állóképességi is.

5, Tipp, ami ismét megmozgat bennünk, mert nagyon megszoktuk az online vásárlás kényelmét. Helyette hazafelé menet a boltban veszi át vagy meg az árut, így aktívan hozzájárulhatunk a felesleges CO2 kibocsátáshoz, és a felesleges csomagolóanyagok használatához. A boltban való böngészés még környezetbarát is.

6, Tipp, hogy térjünk vissza a jó öreg varráshoz! Ne dobjuk azonnal a szemétbe az elszakadt ruhát, mert a legtöbb ruhadarab néhány öltéssel megmenthető vagy akár átalakítható. 

7, Tipp a gyomrunkat érinti, de az egészségünket szolgálja. Nagyon magas az állati fehérjefogyasztás, nem kell azonnal vegánná válnunk, de ha kevesebbet és ritkábban eszünk húst, a húsmentes napok már az is jelentősen csökkenti a környezeti ártalmat.

8, Tipp, hogy soha ne menj éhesen bevásárolni, mert ilyenkor hajlamosak vagyunk a felesleges élelmiszerek beszerzésére. A fölöslegesen vásárolt étel a hűtőszekrény megromlik, ami aztán a szemétben végzi. Indulás előtt egyél, és írj bevásárló listát! Vásárolj tudatosan!

9, Tipp, az otthoni főzés során is rengeteg felesleges energiát lehet megtakarítani. Ne nyitogassuk feleslegesen a hűtő ajtaját, ne hagyjuk nyitva hosszabb időre. A vízzel is takarékoskodjunk, folyamatosan ne tartsuk nyitva a csapot.

10, Tipp, hogy a mosáskor is rengeteg energiát, mosószert és vizet takaríthatunk meg. Érdemes minimalizálni a használatát, hiszen rengeteg vizet és áramot fogyaszt. Válasszunk energia és víztakarékos mosógépet. Gyűjtsük össze a mosnivalót, egy pár zokni miatt ne kapcsoljuk be.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss zöld híreket, információkat.

The post Így csökkentheted az ökológiai lábnyomod appeared first on BaHír.

A szakemberek is arra kérték a lakosságot a világjárvány kitörésekor, hogy fokozottan fertőtlenítsék a kezüket, a lakásukat, sőt még a tojást is. A fertőtlenítő folyadékok és spray-k fő összetevői a teljesség igénye nélkül: klór, fenol, krezol, etanol, ammónia, formaldehid, foszfátok, vagy ezeknek valamilyen módosult formái. És bár a klór kifejezetten jó fertőtlenítőszer, nagyban roncsolja a környezetet és nem mellékesen az ember egészségét.

A legtöbb fertőtlenítő hatású vegyszerre, de még a mosószerekre is rá van írva, hogy a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat, ezen kívül szem- és bőrizgató hatású, valamint égési sérülést okozhat. A fenti vegyszerek erősen mérgezők, maró hatásúak, irritálják a nyálkahártyát, légzési nehézséget okozhatnak, valamint szennyezik az édesvizeket. Felborítják a vizek baktérium-egyensúlyát, ezáltal veszélyeztetik a vizek élővilágát a legkisebbtől a legnagyobb élőlényekig. Ezt eutrofizációnak nevezik, vagyis az ökológiai egyensúly felborulásával a folyók és tavak vizében túlszaporodnak az algák, baktériumok, amitől zuhan a víz oxigénszintje, a víz elmocsarasodik, a benne lévő élőlények pedig elpusztulnak. Bár a szennyvíztelepek ezeknek az anyagoknak a nagy részét kiszűrik, kicsi, de nem elhanyagolható mennyiségben mégis jut az élővizekbe.

Ezen kívül veszélyeztetik a használók, vagyis az emberek egészségét: allergiás tüneteket, bőr- és nyálkahártya irritációt okozhatnak.

A takarításhoz használt törlőkendők, felmosók is szennyezik a környezetet. A közkedvelt egyszer használatos nedves, antibakteriális törlőkendők a szeméttelepeken kötnek ki, hosszú évek alatt bomlanak csak el, közben a bennük lévő vegyszerek beszivárognak a talajba és hatással vannak annak élővilágára. A  mikroszálas törlőkendőkről pedig egy-egy mosás alkalmával több ezer mikroszál kerül a szennyvízbe. A kutatások szerint egyetlen szintetikus ruhadarabról 1900 darab, 1 mm-nél is kisebb mikroszkopikus műanyag rost szakadhat le egyszeri mosás alkalmával. Más kutatások szerint akár 200.000 mikroszál is leszakadhat egyetlen teli mosógép lefuttatása után. És bár ezek bizonyos részét is kiszűrik a szennyvíztisztító telepeken, de mivel a fennmaradó szennyvíz iszapot komposztálva gyakran trágyaként hasznosítják, ezért a földekre is kerülhet a mikroműanyagokból.

A környezetvédelmi témákban nagyszerű videókat készítő Story of Stuff Project új kampánya éppen ezért ennek a témának a köztudatba emelését célozza meg, és a fogyasztók informálásán túl a gyártóktól követelik, hogy innovatív megoldásokkal oldják meg az termékeik által okozott problémát. Míg a kozmetikumokban található mikrogyöngyök betiltása és lecserélése viszonylag könnyen végrehajtható folyamat, ez valószínűleg sokkal nehezebb lesz, hiszen annyira széleskörűen használtak ezek az anyagok: a világon ma lévő összes ruha nagyjából 60%-a ugyanis poliészterből készült. (https://humusz.hu/hirek/tegyel-te-mikromuanyag-szennyezes-ellen/23578)

Az óceánokban becslések szerint mintegy 5,25 billió (tehát 5,25 x 1012) darab műanyag van, és ezek 95%-a kisebb lehet egy rizsszemnél. Az európai tavakban (Garda-tó) és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat. Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.

A járvány hatásásra az emberek az egyszer használatos maszkokat és gumikesztyűket is elkezdték felvásárolni. Ezek hulladékkezeléséről pedig senki sem világosította fel őket. A környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a maszkok és gumikesztyűk nem újrahasznosítható anyagból készülnek, így nincs helyük a szelektív konténerekben. A használt védőeszközökből keletkező hulladékmennyiség pedig újabb veszélyt jelent a bolygó ökoszisztémájára.

(Ökopolisz Alapítvány)

The post Fertőtlenített élővizek, maszk- és gumikesztyű hegyek – a járvány környezeti hatásai appeared first on BaHír.