A nyári szabadságok időszaka elvileg a feltöltődésről szólna, a valóság azonban sokaknál egészen más képet mutat. Egyre több munkavállaló érzi úgy, hogy a pihenés alatt sem engedheti el teljesen a munkát: rendszeresen ellenőrzi a céges e-maileket, figyeli az üzeneteket, vagy akár a napozóágyból is dolgozik. A jelenséget a szakemberek már külön névvel is illetik: szabadság-szorongásnak nevezik.

A HR-szakértők szerint ennek hátterében több tényező is áll. Sokan attól tartanak, hogy a visszatérésük után kezelhetetlen mennyiségű feladat vár rájuk, mások félnek lemaradni fontos információkról, vagy úgy érzik, a folyamatos elérhetőség a munkáltató felé mutatott lojalitás része.

A digitális munkavégzés ugyan nagyobb rugalmasságot biztosít, ugyanakkor egyre inkább elmosódik a határ a munka és a magánélet között. Emiatt a nyaralás sem jelent valódi kikapcsolódást, hiszen a folyamatos szerepváltás – pihenésből munkába, majd vissza – komoly mentális terhelést jelent.

A szakértők szerint a megoldás nem az, hogy a szabadság alatt is folyamatosan rendelkezésre álljunk, hanem az, hogy még a nyaralás előtt megfelelően átadjuk a feladatokat. Egy jól előkészített helyettesítés és az egyértelmű kommunikáció nemcsak a kollégák munkáját könnyíti meg, hanem a pihenést is valóban stresszmentessé teheti.

A szakemberek szerint néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthető a szabadság alatti szorongás:

• még az utazás előtt készítsünk részletes feladatlistát és egyeztessünk a helyettesítő kollégával;
• állítsunk be automatikus „Házon kívül” üzenetet, amely tartalmazza a visszatérés időpontját és a helyettesítő elérhetőségét;
• kapcsoljuk ki a munkahelyi értesítéseket, vagy akár ideiglenesen távolítsuk el a céges alkalmazásokat a telefonról;
• törekedjünk arra, hogy a szabadság idején valóban a pihenésre koncentráljunk.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a vezetők példamutatása kulcsfontosságú. Ha a vezetők maguk sem dolgoznak a szabadságuk alatt, és nem várják el a munkatársaktól az azonnali válaszadást, az hosszú távon egészségesebb vállalati kultúrát alakíthat ki.

A tapasztalatok szerint azoknál a szervezeteknél, ahol tiszteletben tartják a pihenés idejét, kiegyensúlyozottabb, kreatívabb és lojálisabb munkavállalók dolgoznak, ami végső soron a cégek teljesítményében is megmutatkozik. A valódi kikapcsolódás tehát nem luxus, hanem a hosszú távú hatékony munkavégzés egyik alapfeltétele.

The post Digitális póráz a nyaraláson? Egyre többen dolgoznak a medence partjáról is appeared first on BaHír.

Az első és legfontosabb, hogy még indulás előtt nézzük át a hűtőnket! Ha több napra vagy akár több hétre is elutazunk, fontos, hogy ne hagyjunk a hűtőben romlandó ételt. Ezeket igyekezzünk még az indulás előtti napokban elhasználni, vagy esetleg csináljunk belőlük úti harapnivalót. Amennyiben még sem tudunk mindent elfogyasztani, amit csak lehet, fagyasszuk le! Hazaérkezéskor nagy segítség, ha azonnal enni szeretnénk.

A második, és szintén fontos, hogy amennyiben mégis úgy döntünk, hogy elvisszük magunkkal a megmaradt ételt, akkor is ügyeljünk a mennyiségre. Csak annyit csomagoljunk el amennyit biztosan el is fogyasztunk. Gondoljunk arra, hogy a nyári forróságban a romlandó ételek nem bírják hosszú órákon át, az úti csomagunkban. Az útra készített élelmiszert fogyasszuk el a lehető leghamarabb.

Az élelmiszerbiztonság érdekében jó, ha a nyaraláshoz viszünk hűtőtáskát, mert így megfelelően tudjuk tárolni a magunkkal vitt romlandó ételeket is, ezzel is csökkenthetjük az élelmiszerbiztonsági kockázatot és mellette a pazarlás mértékét.

A harmadik és fontos szempont, hogy a családok nagyon sok esetben bérelnek a nyári nyaralás alkalmával apartmant. Ebben az esetben is takarékoskodjunk okosan, és vásároljunk figyelmesen. A nyaralóhelyen tartózkodás idejének megfelelő mennyiségű élelmiszert szerezzünk be, minden esetben figyeljünk a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági időre! Ahhoz hogy tudjuk, miből mennyire lehet szükségünk itt találhatnak egy kis segítséget: Élelmiszertartalékolási útmutatót!

Napjainkban természetes, hogy akár a családok is beülnek egyszer-egyszer étterembe, de azért itt sem kell meg feledkeznünk meg az élelmiszerpazarlás elkerüléséről. Az éttermek egyre gyakrabban tálalnak fel olyan nagy adag ételt, hogy egyszeri alkalommal lehetetlen az elfogyasztása. Az élelmiszerbiztonsági kockázat miatt a tányéron hagyott fogásokat később már nem lehet felhasználni, a szemétbe kerül, ugyanakkor ez megelőzhető! Bátran szóljunk az étteremben, hogy szeretnénk magunkkal vinni a tányéron hagyott ételt. Szállásunkra érve természetesen azonnal rakjuk hűtőszekrénybe, vagy hűtőtáskába a maradékot.

Egyre gyakrabban találkozhatunk az éttermekben és hoteleknél a svédasztalos étkeztetéssel. Ilyenkor sajnos képesek vagyunk túlzásba esni, túl sokat, és túl sok mindent szedni a tányérunkra, hiszen olyan jól néznek ki és mindenből szeretnénk enni! Legtöbbször sajnos ezt a mennyiséget nem vagyunk képesek egyszerre elfogyasztani, mivel csak a szemünk kívánja, ami pedig a tányéron marad, sajnos a kukába kerül. nagy segítség lehet, ha először csak kóstolóadagot szedünk, mindenből egy nagyon keveset, és ami valóban ízlett abból eszünk egy normális méretű adagot.

Egzotikus helyeket vagy mediterrán vidéken töltött nyaralás alkalmával megtörténhet, hogy olyan helyi különleges élelmiszert, italt készítenek, amit aztán szeretnénk szuvenírként hazahozni az itthon maradottaknak. Mielőtt élelmiszert vásárolnánk szuvenírként, minden esetben gondoljuk át alaposan, A nyári forróságban a tetőcsomagtartón utaztatott csokoládéból már biztosan nem lesz ajándék. Az szuvenírnek szánt sör, pezsgő vagy éppen bor vajon bírja a hazaúton történő meleget, esetleges rázkódást? Mindenekelőtt mérlegeljük azt, hogy mekkora mennyiségre van valóban szükségünk.

Kívánunk mindenkinek pazarlásmentes, kellemes nyaralást

Forrás: maradeknelkul.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, siklósi, baranyai vagy akár környezetbarát híreket, információkat.

The post Induljon maradék nélkül a nyaralás appeared first on BaHír.

A két szerencsétlenül jár nyaraló, egy 46 és egy 48 éves magyar férfi Toszkánában, Livorno közelében, a homokos strandjairól ismert és híres, közkedvelt olasz tengerparton, Rosignanónál ment be a tengerbe a kedvezőtlen időjárás ellenére.

A baleset színhelyére kiérkező mentők nem tudtak segíteni egyik férfin sem, már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az ANSA híradása még arról szólt, hogy tragédia helyszínén van a parti őrség, a tűzoltóság és a rendőrség is.

Balesetekben sajnos Baranyában sincs hiány:

The post Olaszországi nyaralásukon fulladt a tengerbe két magyar turista appeared first on BaHír.

Az MTI-nek küldött elemzés szerint a portálon leadott foglalások alapján rangsorolt legnépszerűbb hazai úti célok élén Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Balatonfüred és Budapest áll, majd  Gyula, Hévíz, Szeged, Zalakaros és Pécs következik.

A felsorolt települések közül Zalakaroson (+36,35 százalék), Gyulán (+34,61 százalék), Budapesten (+34,26 százalék) és Hévízen (+33,7 százalék) a legnagyobb az árkülönbség az idén egy főre eső éjszakánkénti díj és a 2019. évi szint között.

Bár Hévíz (14 449 forint) után Balatonfüreden a legdrágább egy éjszaka egy főnek, 14 444 forint, ez 2019-hez képest 6,8 százalékos emelés, ami rekordalacsony a mezőnyhöz képest. Mellette Hajdúszoboszló drágult csupán 13,8 százalékkal 2019-hez viszonyítva, a többieknél 22-35 százalékos a változás a pandémia előtti nyár áraival összevetve.

Azt is közölték, hogy 2020-hoz képest jellemzően átlagosan maximum 15,4 százalékkal nőttek a vendégéjszaka árak egy fő részére a legnépszerűbb településeken. Az idei nyár top tíz belföldi úti céljai közül a szállástípusokat összevonva Egerben például fél százalékkal csökkent az egy főre jutó éjszakánkénti átlagár tavalyhoz képest. Hajdúszoboszlón 1 százalékos a növekedés, Balatonfüreden 2,2 százalékos, Siófokon 3,9 százalékos.

Pécsett már átlagosan 8,6 százalékos az emelkedés, Szegeden 10,7 százalékkal, Budapesten 13,1 százalékkal kerül többe idén egy éjszaka egy fő számára – mondta Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben. Hozzátette: a legnagyobb emelkedés Gyula (+15,2 százalék), Zalakaros (+15,11 százalék) és Hévíz (14,2 százalék) esetén tapasztalható.

A Szallas.hu adatai szerint országosan 2018 óta az évenkénti áremelés átlaga 10,5 százalék volt. Így az idei átlagos növekedés a számok alapján közel trendszerű.

Az idén nyáron minden 3. foglalás a Balaton térségébe szól a Szallas.hu statisztikái szerint, bár nincs még teltház. Itt az átlagos éjszakánkénti ár egy fő részére idén 10 799 forint, ami 3,5 százalékos növekedés tavalyhoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 29,3 százalékos drágulást jelez.

A Tisza-tó térsége a Szallas.hu nyári foglalásainak 2,5 százalékát teszik ki, itt Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók, Kisköre és Sarud szállásai a legkelendőbbek. A Tisza-tónál tavalyhoz képest átlagosan 5,6 százalékkal kell többet fizetni egy főnek egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva viszont 55,1 százalékos a drágulás.

A Fertő-tó környékén Sopron messze a legnépszerűbb. A térségbe leadott foglalások a Szallas.hu nyári foglalásainak 1,5 százalékát jelentik. A Fertő-tónál 8,21 százalékkal fizet többet egy vendég egy éjszakáért tavalyhoz viszonyítva, 2019-hez képest pedig 32,6 százalékos az áremelkedés.

A Szallas.hu nyári foglalásainak 1,2 százaléka a Velencei-tó környékére szól. Velence és Gárdony szálláshelyei a legkeresettebbek. Bár a térségben tavalyhoz képest 3,29 százalékkal kevesebbet fizet egy vendég egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva ez így is 19 százalékos emelkedés – derül ki az elemzésből.

The post Szallas.hu: Hévízen és a Balatonon a legdrágább a szállás appeared first on BaHír.

A tárcavezető kiemelte: hétfőtől a magas fertőzöttségi arányt regisztráló, nem európai uniós országokból, például Nagy-Britanniából és Oroszországból érkezőknek a határátlépésnél az oltási igazolás mellett negatív PCR-tesztet is fel kell mutatniuk.

Hozzátette: az emelkedő esetszámok miatt négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken is. A részleteket pénteken ismertetik. A miniszter azonban annyit elmondott: a helyi válságstábokon lesz a felelősség, hogy az olyan rendezvényeket, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni, engedélyezik-e.

Egy héttel ezelőtt az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) kockázatosabb besorolás alá helyezte az egész horvát tengermelléket, amely már csak lépésre áll attól, hogy a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára kerüljön. A mostani, csütörtöki jelentés szerint az adriai partvidék továbbra is kockázatos besorolás alatt marad.

Az elmúlt 24 órában 179 új esetet azonosítottak, így a járvány kezdete óta az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma meghaladta a 362 ezret. A Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt napon egy ember halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8245-re emelkedett. Kórházban 124 beteget ápolnak, közülük 14-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban eddig 1 604 513-an kaptak védőoltást – a jogosultak 39,5, a felnőtt lakosság 47,6 százaléka -, közülük 1 401 029-en már a második adagot is. A szomszédos Szlovéniában csütörtökre 69 új fertőzöttet szűrtek ki, június közepe óta a legtöbbet, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 258 ezret. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben egy ember halt meg, így a halálos áldozatok száma 4766-ra nőtt. A koronavírusos betegek közül 27-en vannak kórházban, heten közülük intenzív osztályon.

A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 884 029-en kaptak védőoltást, az oltásra jogosult lakosság 42, a felnőtt lakosság 50 százaléka. Közülük 777 196-an már a második adagon is túl vannak.

MTI
Fotó: Pixabay

The post Koronavírus – Horvátország újabb szigorításokat vezet be appeared first on BaHír.

Az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített felmérést nyaralási terveikről a Tárki közvélemény-kutató intézet.

A felmérés során olyan embereket kérdeztek meg, akik az elmúlt két évben legalább egyszer részt vettek többnapos belföldi vagy külföldi kiránduláson.

A válaszadók 71,7 százaléka tervez utazni 2021-ben a járvány visszaszorulása esetén, közülük 10,7 százalék külföldre, 40,2 százalék belföldre, 20,8 százalék pedig külföldre és belföldre is utazna úgy, hogy legalább egy éjszakát távol tölt az otthonától.

A megkérdezettek 67,1 százalékának fontos célpont a Balaton: Belán Miklós, az Everguest ügyvezető igazgatója szerint

A MAGYAR TENGER IDÉN IS ÓRIÁSI NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVEND, ÉS HASONLÓ TELÍTETTSÉGRE, ÉS MÉG MAGASABB ÁRAKRA LEHET SZÁMÍTANI, MINT TAVALY ILYENKOR. ÉRDEMES LEHET ÍGY MINÉL HAMARABB LEFOGLALNI A NYARALÁSUNKAT, MERT AZ ÁRAK AZ IDŐ MÚLÁSÁVAL CSAK EMELKEDNI FOGNAK

– olvashatjuk a roadster oldalán.

via: Jövő TV

The post A magyarok 71 százaléka tervez nyaralást, a Balaton viszont drágább lehet, mint eddig valaha appeared first on BaHír.