Külső válságok közepette kell nőni

A miniszter szerint az ukrajnai háború és a német gazdaság több éve tartó visszaesése miatt aktív állami beavatkozásra volt szükség.

A magyar export erősen kötődik Németországhoz:

• az autóipari kivitel 30%-a,
• az akkumulátorexport 55%-a irányul német piacokra.

Három gazdaságpolitikai pillér 2026-ig

1. 3%-os hitelprogramok,
2. tartós adócsökkentés,
3. a 14. havi nyugdíj visszaépítése.

A fogyasztás évente kb. 5%-kal nő, ez önmagában 1,8–2 GDP-százalékpontot hoz. Hosszú távon ugyanakkor a beruházásvezérelt modell a cél, nem csak a fogyasztás fenntartása.

Támogatások és programok

• A Széchenyi Kártya és az adócsökkentések a GDP 0,4%-át hagyják a vállalkozásoknál.
• A családi adókedvezmények és kedvezmények összesen 925 milliárd forint terhet vesznek le a háztartásokról.
• Elindult a Demján Sándor Program, a 150 Új Gyár Program, és erős a kereslet az Otthon Start Programra, ahol hetente több ezer szerződés születik.

Infláció, államadósság, költségvetési hiány

• 2024-es infláció: 4,6%
• 2025-ös infláció: 3,6%

Az árstoppok kb. 1,5 százalékponttal csökkentik az áremelkedést.

A hiány idén és jövőre is 5%, az államadósság pedig 73,5% körül szinten marad.

14. havi nyugdíj: négy éven belül teljesen visszatérhet

Jövő februárban a 14. havi nyugdíj egyheti részét fizetik ki (160 milliárd forint).
A kormány célja: négy év alatt teljes egészében visszaállítani a 14. havi ellátást.

A miniszter szerint 2022 eleje óta:

• a bruttó reálkeresetek 17,1%-kal,
• a nettó reálkeresetek 21,5%-kal nőttek.

Minimálbér: hamarosan megállapodás

Várható emelés 2026-ra:

• minimálbér: +10–11%,
• garantált bérminimum: +7%.

A kormány célkitűzései:

• 2027-re 1000 eurós minimálbér,
• 2028-ra 1 millió forintos átlagbér.

Vita a bizottságban

• A DK-s Dávid Ferenc szerint más, Németországhoz kötődő országok gyorsabban nőnek.
• Nagy Márton erre azt mondta: Csehország előnye a termékszerkezet, Lengyelországé az ukrán menekültek munkaerőpiaci jelenléte.
• Mellár Tamás (Párbeszéd) új gazdaságpolitikai modellt sürgetett, mert szerinte túl alacsony a hazai járműipar hozzáadott értéke.
• A miniszter kitartott amellett, hogy a magyar adórendszer Európa egyik legversenyképesebbje.

The post Nagy Márton: jövőre 2–3 százalékos növekedést vár a kormány appeared first on BaHír.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, a harmadik negyedévben az előző három hónapos időszakhoz képest országosan 1,2 százalékos drágulás következett be, Budapesten pedig 1,8 százalékkal nőttek az árak.

Szeptemberben éves szinten az országos áremelkedés üteme az augusztusi 6,5 százalékról 6,7 százalékra, a fővárosban pedig a 8 százalék alatti szintről 9,1 százalékra gyorsult.

Hozzátették, hogy a korábbi hónapokban a Debrecent is magában foglaló észak-alföldi régiót jellemezte a legjelentősebb drágulás éves összevetésben, szeptemberben viszont a budapesti lakáspiac vette át a vezetést.

Hozzájárult az áremelkedéséhez a közép-dunántúli régió is, ahol 8 százalék feletti éves drágulás látható az ingatlan.com lakásárindexe szerint. A legvisszafogottabban, 1,8 százalékkal, az észak-magyarországi régióban nőttek az árak tavaly szeptemberhez képest.

Arra is kitértek, hogy Budapesten az átlagos négyzetméterárak október elején 1,07 millió forintnál jártak, ezen belül pedig az V. kerület járt az élen 1,73 millió forintos átlaggal. Terézvárosban 1,3 millió forintba kerül egy négyzetméter, a legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol 714 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

A legdrágább vármegyeszékhely Debrecen 839 ezer forintos árszinttel, a legolcsóbb pedig Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.

Rámutattak, hogy a következő időszakban jelentős forgalomélénkülés várható az idén amúgy is egyre tempósabb drágulást mutató lakáspiacon.

Balogh László a közleményben megjegyezte, 2025-ben 1000 milliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg nyugdíjpénztári megtakarításokban és állampapírban tartott pénzek az ingatlanpiacon.

A szokásos éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő 1000 milliárdos extra pénzeső főként Budapesten és a nagyvárosokban csapódhat le, ami tovább fokozhatja az áremelkedés ütemét.

Az ingatlan.com 2025-ben legalább 145 ezer adásvétellel számol, az éves drágulás üteme pedig jövőre meghaladhatja a 10-15 százalékot.

Forrás: mti.hu

The post Tovább nőttek a lakásárak appeared first on BaHír.

12 hónap alatt, 2023. júliushoz viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2024. július(az előző év azonos időszaka = 100,0%)ÉlelmiszerekSzeszes italok,dohányárukRuházkodásicikkekTartós fogyasztásicikkekHáztartásienergiaEgyéb cikkek,üzemanyagokSzolgáltatások8090100110120Inflációradar, 2000. januártól

Az élelmiszerek ára 2,7%-kal nőtt, ezen belül a cukoré 46,3, a liszté 12,4, a sertéshúsé 10,7, a csokoládé és kakaóé 10,0, az éttermi étkezésé 8,0, a gyümölcs- és zöldségléé 7,1, az étolajé 6,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5, a tejé 4,8%-kal. A termékcsoporton belül a tojás ára 14,7, a tejtermékeké 8,0, a száraztésztáé 7,6, a kenyéré 4,6%-kal csökkent. A szolgáltatások 9,1%-kal drágultak, ezen belül a lakbér 11,7, a testápolási szolgáltatások 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,1, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, a sport- és múzeumi belépők 8,3, az üdülési szolgáltatás 5,6%-kal. A ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk ára 4,2–4,2%-kal emelkedett, ez utóbbin belül a dohányáruké 4,3%-kal. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1%-kal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül a használt személygépkocsik ára 7,4%-kal csökkent, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 1,9, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,3%-kal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 6,5, a járműüzemanyagok 6,0%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2024. júniushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,6, ezen belül a liszt 38,1, a cukor 13,9, az étolaj 9,0, a tej 6,8, a tojás 4,3, a baromfihús 3,0, a sertéshús 2,5%-kal került többe. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) ára 5,0%-kal csökkent, ezen csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,2%-kal nőtt. A szolgáltatások 1,1, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,3, a postai szolgáltatások 5,0%-kal drágultak. A háztartási energiáért 0,8, ezen belül a vezetékes gázért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 3,8%-kal nőtt.

Forrás: ksh.hu

The post 4,1%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest appeared first on BaHír.

Mikor éri el globális népességünk csúcspontját? És hogyan tudjuk minimalizálni a Föld erőforrásaira gyakorolt hatásunkat, még akkor is, ha megközelítjük a 11 milliárdot? Ezek napjaink legégetőbb kérdései.

Az Amerikai Természettudományi Múzeum tette közzé azt az alig t9bb mint 6 perces videót, ami bemutatja mekkora utat járt be az emberiség a történelme során.

A modern ember megjelenését nagyjából 200.000 évvel ezelőttre teszik a kutatók, majd mintegy 100.000 évvel később elhagyták Afrikát és elkezdték benépesíteni a bolygót. Az emberi populáció ekkor még kevesebb mint 1 millió főből állt az egész világon!

Az utolsó jégkorszak végével és a növénytermesztés elterjedésével nagyjából 7.000 évvel ezelőtt a világ emberiségének a létszáma 170 millióvá duzzadt.

Krisztus idejétől a civilizációk terjedésével párhuzamosan nőtt az emberi populáció is, a világ viszonylatához képest rövid – pár száz éves – tendálást követően időszámításunk utáni 800-as években léptük át a 200.000 milliót. A következő nagy állomás a pestis elterjedése az 1300-as években, ekkor 385 millióról nagyjából 340 millióra fogyatkoztunk.

Az 1800-as évek elején léptük át az 1 milliárd főt, innen alig több mint 200 év kellett ahhoz, hogy elérjük a jelenlegi szintet, vagyis 7,9 milliárd embert. Az előrejlzések szerint 2100-ra érjük el a 11 milliárdot, azonban csökken a növekedési ráta.

Azt azonban bizonyossággal lehet kijelenteni, hogy a jelenlegi életszínvonalunkat nem tudja kiszolgálni a bolygó, ami sürgősen változtatnunk kell, hogy unokáink is olyan életet élhessenek, amilyet megérdemelnek.

Kiemelt kép: Pixabay

The post 5 perces videó, ahogy az emberiség meghódítja a bolygót appeared first on BaHír.