A koronavírus-járvány alatt világszerte, így Magyarországon is súlyos hiány alakult ki az egészségügyi személyi védőfelszerelésekből. Arcmaszkok, arcvédők, védőszemüvegek váltak egyik napról a másikra kritikus erőforrássá. A válsághelyzetben számos civil kezdeményezés és kutatócsoport fordult a 3D-nyomtatás felé, mint gyorsan bevethető, helyben is alkalmazható megoldás felé.

Ebben a munkában vállalt szerepet a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjának csapata is. A most bemutatott kisfilm egy olyan kutatócsoport tevékenységét követi végig, amely nemcsak védőeszközök fejlesztésével foglalkozott, hanem azok anyagtulajdonságait is vizsgálta. A kutatás egyik kulcskérdése az volt: alkalmasak-e a 3D-nyomtatott védőeszközök arra, hogy többszöri fertőtlenítés és sterilizálás után is biztonságosan használhatók maradjanak.

A filmben szakértőként megszólal Kemenesi Gábor virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint Told Roland, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ kutatócsoport-vezetője. A megszólalók közérthetően mutatják be, milyen lehetőségeket és milyen korlátokat rejt a 3D-nyomtatás az egészségügy számára egy járványhelyzetben.

A kisfilm nemcsak a COVID-19 tapasztalatait dolgozza fel, hanem fontos tanulságokat is megfogalmaz a jövőre nézve: hogyan lehet gyorsan reagálni egy egészségügyi krízisre, és milyen szerepe lehet az egyetemi kutatóhelyeknek a gyakorlati megoldások kidolgozásában.

A videó a MEC_24 149749 azonosítószámú projekt keretében készült, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Mecenatúra tudománynépszerűsítő pályázati programjának finanszírozásában. A részletek a videóban láthatók.

Forrás: PTE

The post 3D-nyomtatott védőeszközöket vizsgált a PTE appeared first on BaHír.

Jelenleg két fertőzöttről tudni

A Egészségügyi Világszervezet friss tájékoztatása szerint továbbra is két aktív fertőzöttje van a Nipah-vírusnak. Mindketten egészségügyi dolgozók, akik egy fertőzött beteget ápoltak megfelelő védőfelszerelés nélkül. A szakember hangsúlyozta, ez nem hanyagság volt. A Nipah-vírus rendkívül ritka, a kezdeti tünetei pedig influenza-szerűek, így az első időszakban gyakorlatilag bármely hétköznapi fertőzéssel összetéveszthetők. Az egyik ápoló jelenleg is súlyos, kritikus állapotban van, míg a másik várhatóan felépül. Ez sajnos összhangban áll a vírus ismert jellemzőivel, hiszen a halálozási arány 40–70 százalék közötti.

Nem minden vírus járványvírus

Kemenesi Gábor szerint két alapvető tényt már most világosan látni lehet: a Nipah-vírus rendkívül ritka, és nem terjed könnyen. Jellemzően csak speciális körülmények között, például tüneteket mutató fertőzöttel való közvetlen érintkezés során adható át.

A virológus kiemelte: a Covid–19 járványnál megszokott „mindennapi aktivitások” – tömegközlekedés, bevásárlás, közösségi élet – során nem képes terjedni, ezért lakossági szintű járványhelyzettől jelenleg nem kell tartani. Ugyanakkor súlyossága miatt az egészségügyi hatóságok és a környező országok komolyan veszik az eseteket. Egy ilyen beteg ellátása különleges körülményeket és rendkívüli óvatosságot igényel, hiszen az ellátó személyzet számára is magas kockázattal járhat.

A kattintásvadászat veszélye

A virológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nipah-vírus kapcsán sokan automatikusan egy újabb világjárványtól tartanak, holott nem minden vírus egyforma. Úgy fogalmazott: a vírusok olyanok, mint a különböző kutyafajták – bizonyos tulajdonságaikban hasonlíthatnak, de összességében egészen másként viselkednek.

Szerinte komoly veszélyt jelent a kattintásvadász hírfogyasztás, amikor a címek alapján ítélkezünk. „Folyamatosan farkast kiáltunk, és ennek ára lehet, ha egyszer valóban baj lesz” – figyelmeztetett. Az European Centre for Disease Prevention and Control értékelése szerint jelenleg rendkívül alacsony a kockázat Európára nézve, még a legrosszabb forgatókönyv esetén is legfeljebb behurcolt, elszigetelt esetek azonosítására kellene felkészülni.

Pécsi fejlesztés a megelőzés szolgálatában

Jogosan merül fel a kérdés: ha nem jelent közvetlen veszélyt, miért szerepel mégis a Nipah-vírus a WHO prioritási listáján? A válasz egyszerű: a vírus évről évre megjelenik a világ egyik legnépesebb régiójában, rendkívül halálos, és jelenleg sem gyógyszer, sem megelőző vakcina nem áll rendelkezésre ellene. Éppen ezért a tudomány számára kulcsfontosságú felkészülni.

Ennek része az a pécsi kutatómunka is, amelynek keretében gyorsteszteket fejlesztenek. Ezek lehetővé tennék, hogy a kórházakban dolgozó orvosok és szakemberek már az első gyanúnál kimutassák a Nipah-vírust, és azonnal elkülönítsék a fertőzötteket – vagyis már az első pillanatban elzárják a járvány kialakulásának lehetőségét.

Más vírusok jelentenek nagyobb veszélyt

Kemenesi Gábor szerint virológusként jelenleg sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy több ország – legutóbb Nagy-Britannia – elveszítette a kanyarómentességi státuszát. A kanyaró egy hatékony és biztonságos vakcinával megelőzhető betegség, mégis az alacsony átoltottság miatt újra veszélyt jelent, elsősorban a gyermekekre.

Összegzés

A Nipah-vírus nem jelent közvetlen fenyegetést a lakosságra, de súlyossága miatt indokolt az óvatosság és a felkészülés. A pécsi kutatók munkája jól mutatja: a tudomány nem riogat, hanem előre gondolkodik – hogy ha egyszer valóban baj van, már legyen mivel megállítani.

Forrás: Kemenesi Gábor / Facebook

The post Pécsen már a jövőre készülnek: gyorsteszteket fejlesztenek a Nipah-vírus ellen appeared first on BaHír.