A Mohácsi Busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Napjainkra az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Most pedig ismerjék meg a Mohácsi Busójárás 2025. februári programját:

Február 27. (csütörtök) – Kisfarsang
09.30 „Maszkot ölt apraja, nagyja” – Busójárás nyitórendezvénye az Ifjúsági Centrumban
Közreműködik a Mohács Térségi Általános Iskola Széchenyi Iskolája, a Mohács Térségi Óvodaközpont Rókus Óvodája és Eötvös Óvodája
12.00 Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban
14.45 Farsangi felvonulás a Sokackörtől (Táncsics utca – Szabadság utca – Széchenyi tér)
15.00 A város utcáin és terein gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása
15.15 Gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói a Széchenyi téri színpadon
16.00 Busójárási eszközök bemutatója a Széchenyi téren
17.00 Kiállításmegnyitó a Kanizsai Dorottya Múzeumban
19.00 Délszláv táncház a piactéren Glasovi zenekarral

Február 28. (péntek)
10.30 A Busóudvarban ,,Busójárás varázslatos eszközei” című rajzpályázat kiállítás megnyitója
11.00 Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban
13.00 Trábert József Területi Német Népdaléneklési Verseny a Mohácsi Német Önkormányzat és a Park utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda közös rendezésében, Helyszín: Német Nemzetiségi Ház (Kossuth L. u. 51.)
14.30-16.00 MesterPont- A Népművészet Mesterei 1 helyen – „A valódi hagyományok útján” Versendi Kovács József-tambura és Englert Antal- maszkfaragó
Helyszín: Kígyó utcai Alkotóház bemutató műhelye: Kígyó u. 7/A. (belépő: 1.000 Ft)
14.30 Néptánccsoportok és zenekarok bemutatkozása a Széchenyi téri színpadon
14.30 Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Deák téri színpadon
15.00 Zenekarok a Busóudvar színpadán
16.30 A Radost zenekar minikoncertje és sokac táncok tanulása a Kanizsai Dorottya Múzeumban (belépődíj: 1.500 Ft)
17.00 „Maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak” – busómaszk-faragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból kiállítás, valamint Jaksics György busókellék-készítő népi iparművész életműkiállítása – kiállításmegnyitó a Mohácsi Kossuth Teátrum Művelődési Házban – Közreműködik: Orašje zenekar
19.00 Délszláv táncház a piactéren Versendi Kovács József és zenekarával 

További információk:
Weboldal: www.mohacsibusojaras.hu
Busójárással kapcsolatos információ: info@mohacskultura.hu
Általános turisztikai információ: mohacs@tourinform.hu
Facebook: www.facebook.com/busojarasmohacs
Instagram: @busojaras

Forrás: mohacs.hu

The post Mohácsi Busójárás februári programja appeared first on BaHír.

A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. Sok országban meghonosodott a húsvéti tojásdíszítés, a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészete.

A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon. A legenda szerint az egyik germán istennő a tavaszi nap-éj egyenlőség napján az egyik madarat átvarázsolta egy nyúllá, aki így tojásokat tojt, hogy a gyerekeket boldoggá tegye.

Egy másik legenda szerint mikor Jézus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Jézus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Forrás: Wikipédia

The post Húsvéthétfő, a népszokások ünnepnapja appeared first on BaHír.

A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, a nyugati kereszténység hagyományában a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe.

Vízkereszt napja tehát három eseményre is emlékeztet:

•  a napkeleti bölcsek imádására,
• Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban,
• Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.

Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is.

A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik.

A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez.

Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.

A téli egyhangúságot megtörő vízkereszti háromkirályjárás baranyai változataiban egy többnyire hosszú, dramatikus játék szerepel, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként nem csak bemutatkozik, de több jellegzetes karácsonyi éneket is elénekelnek, amelyek adománykérő rigmusokat is tartalmaznak. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok, jellegzetes viseletdarabja kellett, hogy legyen a díszes süveg, és fontos, elmaradhatatlan kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.

Napjainkra a vízkereszti népszokásokból jobbára már csak annyi maradt meg, hogy ezen a napon kezdik el a családok leszedni a karácsonyfát.

A karácsonyfák elszállítása minden évben szervezetten történik.

Pécsen, a BIOKOM Nonprofit Kft. az ünnepek után például örökbe fogadja a földlabdás fenyőket.

A társaság a felajánlásokat:

2024. január 1-31. között várja

a központi recepcióján, a Siklósi út 52. sz. alatt a nap 24 órájában.

Az ily módon összegyűjtött fák Pécsen a Tüskésréti úton található Városi Csemetekertbe kerülnek tavaszig, majd a szakszerű gondozás után Pécs valamelyik zöldfelületén találnak otthonra, ezzel is hozzájárulva a város közterületeinknek díszítéséhez és a levegőminőség javításához.

A földlabdás fenyők örökbefogadásáról a bahir.hu már karácsony előtt is beszámolt.

Forrás: Magyar Néprajz VII., Magyar Néprajzi Lexikon

The post Január 6: Vízkereszt appeared first on BaHír.