A siklósi fáklyák igazi őrtüzekként több ezer ember előtt szimbolizálták a nemzeti összetartozást.

Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról 2010 óta a nemzeti összetartozás napján emlékezünk meg. A szerződés előzményeit és következményeit 2016 óta az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék docense, Ablonczy Balázs vezetésével a Trianon 100 kutatócsoport vizsgálja. Eddigi eredményeikről 2018 őszén rendeznek konferenciát, ahol több aspektusát is feltárják majd a 20. század történelmét nagymértékben befolyásoló eseménynek.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. A döntés 23,4 millió lakost érintett, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. – olvasható a nemzeti összetartozás napjáról az elte.hu oldalon.

The post 300 fáklyát gyújtottak a Siklósi Várban a Nemzeti Összetartozás Napján appeared first on BaHír.

A megemlékezés időpontja: 2025. június 4. (szerda), 16:30

A megemlékezés helyszíne: Széchenyi tér, majd közös séta a Kálvária-dombra, a Trianoni emlékkereszthez.

A szervezők kérése, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján a megemlékező résztvevők vigyenek magukkal egy szál fehér virágot, hogy együtt így tisztelegjenek a magyar nemzet egysége előtt.

105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, ennek az aláírásnak az évfordulójáról 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napján emlékezünk meg.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. A döntés 23,4 millió lakost érintett, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. – olvasható a nemzeti összetartozás napjáról az elte.hu oldalon.

The post Június 4: Nemzeti Összetartozás Napja megemlékezés Pécsen appeared first on BaHír.