A második nap a Hallgatói szekción résztvevők előadásaival indult. A Hallgatói szekcióra jelentkező diákoknak lehetőségük adódik arra, hogy kutatásukat bemutassák, és ezáltal felkészülhessenek TDK vagy OTDK előadásukra, illetve a rájuk váró szakdolgozat vagy műhelymunka védésükre. A kutatásukat egy prezentáció segítségével ismertethetik az előadáson résztvevő diákokkal és az előadás pontozásában résztvevő egyetemi oktatókkal. Annak érdekében, hogy még inkább motiválják a diákokat a részvételben, első, második és harmadik helyezettet is hirdetnek az összes előadás végeztével. Az idei évben Fónagy-Sütő Zoltán nyerte el az első helyet „A szégyenkezelés mediáló hatása a kortárs bántalmazást befolyásoló tényezőkre” című munkájával. A második helyezett Szalai Friderika lett „Drámai kötelékek – A B-klaszterre jellemző maladaptív személyiségvonásokkal rendelkező személyek kötődési mintázatainak és páros megküzdési stratégiáinak feltérképezése „című kutatásával. A harmadik helyet pedig Kiss Dóra Eszter „ A sötét személyiségvonások természettel való kapcsolatának befolyása az élettel való elégedettségre” című munkájával nyerte el.

A Hallgatói szekciót követően a nap első előadását Dr. Kiss Enikő Csilla pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék oktatója, „Szondi újratöltve” címmel tartotta meg. Szondi Lipót egy kevésbé ismert pszichológus, annak ellenére, hogy önálló irányzatot hozott létre a pszichológián belül. Ez a sorsanalízis. De mi is a sors?

„Az emberiséggel egyidős a vágy, hogy megismerje a sors rejtélyét. Már a legkorábbi időkben megjelent az asztrológia, a mitológia, majd a kártyavetés, amelyek mind erre a kérdésre (is) voltak hivatottak válaszolni.”

A ókori görögöknél a „zóé” és „bios”, mitológiájukban a Moirák jelentek meg az élet, a sors, a végzet, és a determinizmus szimbólumaiként. Az egzisztencialista irodalomban és a filozófiában a Sein (lét) és Dasein (jelenvalólét) fogalmai kerültek elő. Ezek mellett Jean-Paul Sartre választással és szabadsággal kapcsolatos gondolatai, Karl Jaspers megértő pszichológiája és Ludwig Binswanger létanalízise is hatással voltak Szondi Lipót később megszületett sorsanalízisére és a Szondi- tesztre. Akit bővebben érdekel a téma, javaslom, hogy olvasson utána, mert nagyon érdekes és összetett.
Azonban az előadáson elhangzott záró kérdést mindenképp megemlíteném, miszerint „Mit üzenhet Szondi a 21. század emberének?” Erre a kérdésre pedig egy komplex válasz érkezett. Túlzottan materiálisan látjuk a világot, a birtoklási vágy hajt bennünket, ami nem emeli fel az embert. Épp ellenkezőleg: ez vezet az agresszióhoz és háborúhoz. Szondi a szellemi életet helyezné előtérbe: a szeretet kiterjesztését, az elfogadást és megértést.

Dr. Tiringer Aranka klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, főiskolai docens „Vallás és pszichoterápia: lehet-e közöttük egyetértés, s ha igen, miért nem?” címmel tartotta meg a soron következő előadást. Előadónk elsőként tisztázta a vallás fogalmát, a vallás pszichológiában betöltött egykori szerepét (Freud, Jung), majd rátértünk a vallás és spiritualitás fogalmaira. A vallás és a spiritualitás nem egyenlő. A spiritualitásnak ugyan lehetnek olyan formái, melyek nem függnek össze semmilyen vallással, mellőzi az istenfogalmat és az egyházat, és helyük van az ember pszichéjében, viszont a vallás mindenképp istenkapcsolattal és/ vagy egyházzal kapcsolatos. Ezt követően a lelki vezetés és a lelki gondozás fogalmaival ismertetett meg minket. Mi a lelki vezetés és a lelki gondozás közötti különbség?
A lelki vezetést papok, lelkészek, spirituális vezetők végzik, akik az egyén istenkapcsolatával foglalkoznak, abban adnak segítséget.
A lelki gondozást pszichológiai ismerettel rendelkező, mentálhigiénés szakemberek végezhetik, akiknek nem muszáj egyházhoz tartozniuk. A lelki gondozást végzők lélektani és spirituális síkon is mozoghatnak.
A továbbiakban rátért a különböző illeszkedésekre kliens és terapeuta között. Mit is jelent ez? Ez foglalja magában a spiritualitással/vallásossággal kapcsolatos viszonyt a terapeuta és a kliens között. Ebből adódóan négy típusát különböztetjük meg: a hívő terapeuta-hívő kliens, nem hívő terapeuta- nem hívő kliens, hívő terapeuta- nem hívő kliens, nem hívő terapeuta-hívő kliens. Felmerülhet a kérdés, miszerint gondot jelent-e a munkában az utolsó kettő típus? Mivel terapeutának el kell fogadni a kliens ilyenfajta világnézetét, a terapeuta részéről ez nem lehet ütközőfelület. Azonban a nem hívő terapeuta-hívő kliens helyzetben valószínűbb a probléma felmerülése, főként a kliens oldaláról. (A hívő kliensek egyébként általában hívő terapeutát keresnek fel.)

Hasonlóságok a lelki gondozás és a pszichoterápia között:
– személyre irányul
-érvényesülnie kell: bizalom, titoktartás
– mértékletességnek és visszafogottságnak kell jellemeznie
– értékrendszert képvisel
– fontos a szakember saját kompetenciahatárának ismerete à esetleges átirányítás

Különbségek pedig a következőek: A lelki gondozás vertikális síkon működik (isten- ember kapcsolata), a pszichoterápia pedig horizontális síkon.  A lelki gondozásnak nem célja a kliens személyiségének formálása, nem maradhat ki belőle a vallás dimenziója, és a jövőorientáltság jellemzi. A pszichoterápiát ezek ellentétje, valamint a múlt és a jelenorientáltság jellemzi.
A lelki egészség és spiritualitás/ vallásosság kapcsolatára tértünk át.A kapcsolat lehet pozitív, ami következtében az egyén mentális egészsége, lelki egészsége egy védő hatást kaphat. Valamint negatív, a vallásos attribúciók következtében, mint a dogmatizmus merevség, kóros mértékű bűntudat érzése. Emellett negatív kapcsolatként feljöhetnek még a negatív társas interakciók, érzések, valamint a kontraindikáltnak címkézett orvosi ellátások (pl.: valamilyen vallási tanításra hivatkozva az egyén nem hajlandó átesni egy életmentő műtéten). Ehhez kapcsolódóan megemlíteném, hogy a vallásosságon belül különbséget tehetünk intrinzik (belső) és extrinzik (külső- haszonelvű) vallásosság között. Az intrinzik egyfajta védőfaktorként működik. Az extrinzik viszont rizikót jelent a lelki egészségre.
Explicit és implicit spirituális munka. Az explicit során a terapeuta direkt módon foglalkozik a vallással, vagy alkalmaz ilyen spirituális eszközöket. Az implicit terápiának pedig nem célja, hogy a fent említett mindenképp eszköz legyen. Magyarországon inkább az implicit az elfogadottabb módszer, ezt használják a legtöbben.
A végén még említette a Transzperszonális pszichológiát, melynek központi eszköze a módosult tudatállapottal való munka, melynek során az ember teljesítménydimenziójával foglalkozik. Ez egy spirituális, azonban nem egyházi és/vagy vallásos irányzat.

Vida Dorian, a Pécsi Tudományegyetem Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék doktori programjának hallgatója, „Összetört emlékek árnyékában – A nárcizmus kognitív megközelítése” című előadásával zárta a napot. A nárcisztikus manapság a köznyelvben egy igen elterjedt jelző lett. A laikusok rendkívül sokszor használják ezt a kifejezést olyan emberekre, akit kicsit gőgösebbnek, nagyképűbbnek, irigyebbnek tartanak az átlaghoz képest. Fontos azonban, hogy az ilyen kifejezésekkel nem szabad és nem is jó dobálózni, főleg akkor, ha nem tudjuk valójában mit is jelent ez a kifejezés.
Dorian előadását a nárcisztikusok jellemzőinek felsorolásával kezdte, melyet Narcissus görög mítoszával szemléltetett. Miért fontos ez a mítosz? Mert magába foglalja a nárcisztikus összes főbb jellemzőjét. Ezt követően a DSM-5 (A Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve) alapján felsorolta nekünk a nárcisztikus jellemzőit:      
-grandiózus önérzet
-fantáziákkal való elfoglaltság
-azt hiszi, hogy különleges
-túlzott csodálatot igényel
-feljogosultság érzése
-kizsákmányolás
-empátia hiánya
-irigykedés
-arrogáns, gőgös viselkedés

A nárcizmus a hosszú ideig „betegségként” volt kezelve. Ez azonban egy idő után elkezdett átalakulni és megjelent a klinikai és szubklinikai nárcizmus. Abban is változás történt, hogy a régebben fókuszban lévő grandiózus nárcizmus mellett (melyet a laikusok általában a „nárcimzus, nárcisztikus” kifejezéssel párosítanak) mára már a vulnerábilis nárcizmus is kiemelt helyet kap. Mivel a grandiózus és vulnerábilis nárcizmus el kell, hogy különítsük egymástól, ezért fontos tudnunk mik az egyező tulajdonságaik, és valójában miben is térnek el egymástól.
Ami mindkettő nárcizmusban jelen van:
irreálisan magas önbecsülés, arrogancia, érzelmi ridegség, úgy érzik, többek másoknál, túlzott mértékű csodálat elvárása

Ami csak a grandiózus nárcizmusra jellemző: túlzott extraverzió, agresszió, határok átlépése, belső üresség, értéktelenség érzése ritka

Ami csak a vulnerábilis nárcimzusra jellemző:
zárkózottak, visszahúzódók, félnek, nehéz példákon keresztül szemléltetni, intraperszonális térben lejátszódó folyamatok (elnyomás, elfojtás és a belső vívódás)

Azután Millon (2012) nárcisztikus „színház” elméletébe is belekóstolhattunk egy kicsit. Az elmélet szerint a nárcisztikus a színész és a közönség egyszerre a saját teátrális világában, ahol a taps sosem marad el, a „színdarab” nem válik unalmassá vagy idejemúlttá. A valóságot felváltják (helyettesítik) a grandiózus fantáziák, mint az arrogancia és ridegség igazolása vagy az omnipotencia (mindenhatóság) kiélése. Ebben a „színdarabban” a közemberből király lesz, a királyból pedig Isten. De miért van szükségük az ilyesfajta kompenzációra? A képzeletet, mint eszközt használja a nárcisztikus a mögöttes sebezhető én védelme és a szégyen érzésének megszüntetése. Amennyiben nem lenne jelen a nárcisztikus grandiózus én-je, ezek az egyének egy megtört személyiségre hasonlítanának, aki szégyelli magát a szánalmas és hibás személye miatt, akinek ő hiszi magát.
Lényeges még kitérnünk a diszfunkcionális attitűdökre, melyek megjelennek a nárcisztikus személyiségzavarban:
-Külső elismerés és szeretet igénye. A nárcisztikusoknak sérült az önképe, emiatt folytonos megerősítésre van szükségük, azonban így rá vannak utalva mások elismerésére. Emellett jellemző, hogy egy hűvös családi körben nőnek fel, viszont nagyon is vágynak a családi idillre, ezt keresik, hajszolják. Szeretnék létrehozni a tökéletes belső világot is.
–Perfekcionizmus és a teljesítmény igénye. A tökéletes világ, ahol minden és mindenki tökéletes. Ha pedig ők tökéletesek, akkor a környezetüktől is elvár(hat)ják ugyanezt.
–Omnipotencia (mindenhatóság). A nárcisztikus az ő saját világában mindenható, sebezhetetlen. Felsőbbrendűnek hiszi magát, gyakran lenézi a többi embert és úgy érzi senki nem méltó méltó vagy elég jó hozzá.
Dorian az előadás végén még megemlítette a Nárcisztikus Torzítások Kérdőívet, amely egy új kérdőív és fejlesztésén jelenleg is dolgoznak az intézetben. Ennek célja a nárcisztikus torzítások mérése és jelzése, grandiózus és vulnerábilis vonal elkülönítése, egy több faktoros mérőeszköz létrehozása.

Kiemelt kép: Pszieszta

The post Az emberi sors, összeférhetőség vallás és pszichoterápia között, és a nárcizmus kognitív megközelítése- Pszieszta II. nap appeared first on BaHír.

Mi az a „Pszieszta”?

A PSZIESZTA a Pécsi Pszichológus Napok hétköznapi megnevezése, ami egyszerre jelenti a pszichológiai konferenciát és az önkéntes alapon, pszichológus hallgatókból álló csapatot, ami ennek a konferenciának a szervezésével foglalkozik.

Az idei háromnapos konferencián milyen témákra számíthatunk?

Az előadások és a műhelyfoglalkozások idén is sokszínűek. A hagyományokhoz híven most is egy hívószó köré építettük a konferenciát, ez idén a „Kigubancoló”.
Az első napon  szó lesz a klímaválságról, és hogy miként küzdhetünk meg vele. Emellett a pedagógus-szülő-gyermek közötti kommunikációról, továbbá a gyászfolyamatokról is érdekes előadásokban lehet része a hozzánk ellátogatóknak csütörtökön.
A pénteki napon szó lesz Szondi sorsanalízisénék újraértelmezéséről, a vallás és a terápia kapcsolatáról, illetve egy közkedvelt témáról, a nárcizmusról is. Továbbá a nők elleni erőszakkal való küzdelemről is szó esik. Ezen a napon a műhelyek a mindfullness-be és meseterápiába engednek interaktív betekintést a résztvevők számára.
Az utolsó napon, szombaton pedig az előadások olyan témákat dolgoznak fel, mint az evészavar, illetve az érzelmek és a személyiség hatása a tárgyalásokon. A szokásokhoz híven az előadások sorát egy kerekasztal beszélgetés zárja, mely idén az addikció témakörét járja körbe. A konferencia pedig a The Lovers zenekar akusztikus koncertjével zárul.

Milyen lehetőségeket kínál a Pszieszta a csapat tagjainak?

Azok, akik a Pszieszta szervezői csapatába kerülnek egy olyan közösség részévé válnak, mely nem csak az egyetemen belül nyújthatja a hovatartozás érzését, de szorosabb kapcsolatot is jelent az oktatók és a hallgatók között, továbbá kicsit jobban meg is ismerhetik magukat, hogy milyen területeken érzik jól magukat, milyen területen dolgoznának szívesen, illetve az előadókkal való kommunikáció során olyan szakembereket ismerhetnek meg, akik jelen vannak a pszichológia tudományának vérkeringésében és aktívan alakítják azt munkásságukkal.

Milyen lehetőségeket kínál a Pszieszta eseménysorozata az azon résztvevők számára?

A látogatók számára az előadások betekintést nyújthatnak olyan témákba melyekkel nap, mint nap találkoznak. Olyan szemszögből ismerhetik meg ezeket a témákat melyek elmélyítik és kiszélesítik a világról alkotott képet és tudást. Én hiszek abban, hogy néha egyetlen pillanat, vagy mondat is képes megváltoztatni a világot körülöttünk és bennünk, így remélem az idelátogatók között is lesz olyan, aki valamelyik előadás hatására kezd el érdeklődni valamilyen téma iránt, vagy indítja el egy olyan úton, ami a későbbiekben a javát szolgálhatja. Ha ez nem is történik meg, mindenképpen egy olyan élménnyel és tudással gazdagodnak mely érthető és hiteles forrásból érkezik.

Mennyi és milyen előkészületet igényel a tavaszi főesemény megszervezése?

Egy három napos konferencia leszervezése mindig sok előkészülettel jár. Már ősszel elkezdjük a munkát, ilyenkor még többnyire a témát gondoljuk ki, időpontot és helyszínt egyeztetünk. Ezentúl persze megkezdődik az előadók felkeresése is, ezt a szervezői csapat lelkes tagjai végzik, akik folyamatosan kommunikálnak a meghívott előadókkal. A szakmai koordinátoraink végzik a programrács beosztását, és felügyelik, hogy az előadók minden információt megkapjanak, illetve a számunkra fontos információk is időben beérkezzenek. A tavaszi félév inkább már a pontosításokról, arculattervezésről és a promóciós feladatokról szól. Ezeket a feladatokat a marketing koordinátoraink delegálják és felügyelik.

Hogyan épül fel pontosan a Pszieszta csapata?

A múlt nyáron a szervezeti felépítés változáson ment keresztül, melynek következtében a meglévő szekciókat feloszlattuk, és csak egy nagy csapat maradt, ez a munka és munkaerő megosztás szempontjából volt nagyon előnyös. Ebben az új struktúrában a team tagok olyan és annyi feladatot vállalnak, amennyit éppen tudnak. Ha van egy előadó ötletük akkor azzal a résszel foglalkoznak, de ha például a marketing területen jut eszükbe valami, akkor ott is tudnak feladatot vállalni, ezt a régi rendszer nem tette lehetővé. A koordinátorok ugyanúgy megmaradtak, tehát van kettő szakmai koordinátor, akik az előadók meghívásával és az ezzel járó feladatokkal foglalkoznak, míg a két marketing koordinátorunk a közösségi média felületeket kezelik és a promóciós feladatokat látják el.

Mi a te szereped vezetőként a Psziesztában?

Mint főszervező sokat kommunikálok a Pszichológia Intézettel, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem valósulhatna meg a konferencia. Továbbá a Hallgatói Önkormányzattal is igyekszünk kapcsolatban lenni. Ezentúl a helyszín egyeztetés, a pályázati forrásokhoz szükséges papírok beszerzése, kitöltése összeszedése, ami többnyire rám hárul. Továbbá a féléves-éves ütemtervek kidolgozása, határidők kiadása, betartatása, feladatok delegálása a feladatom és az apró részletekre is oda kell figyelnem. Segítségem mindig van, a koordinátorok nagy mértékben a kezem alá dolgoznak, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Nélkülük és a lelkesedésük és profizmusuk nélkül nem tudnánk ilyen minőségű programokat létrehozni.

A Pszieszta háromnapos konferencia sorozata március 10-12. között kerül megrendezésre, a Civil Közösségek házában.
Az esemény bárki számárá ingyenesen látogatható.
További információért, keressék fel a Pszieszta hivatalos Facebook oldalát vagy az esemény oldalát!

The post Gubancold ki te is a gondolataidat a Pszieszta tavaszi konferenciáján! appeared first on BaHír.