Megválasztását követően Nagy Csaba megköszönte a közgyűlés támogatását. Mint elmondta, munkája során Baranya valamennyi településével együttműködve kívánja szolgálni a vármegye fejlődését.

A közgyűlés új elnöke egyik legfontosabb feladatának a már folyamatban lévő beruházások sikeres megvalósítását nevezte. Ennek érdekében a Baranya Vármegyei Önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a települési önkormányzatokkal.

Nagy Csaba hangsúlyozta: azért is dolgozni fog, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében még rendelkezésre álló, közel 11 milliárd forintos szabad forrás újabb fejlesztéseket tegyen lehetővé Baranya településein.

A TOP Plusz program részeként jelenleg 256 támogatási szerződés megvalósítása zajlik a vármegyében, összesen 71 milliárd forint értékben.

Nagy Csaba legfontosabb feladatának a folyamatban lévő beruházások sikeres befejezését, valamint a baranyai települések további fejlesztését nevezte.

The post Nagy Csabát választották a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnökévé appeared first on BaHír.

Nagy Csaba politikai szerepe az elmúlt időszakban tovább erősödött. A Fidesz közelmúltbeli kongresszusán beválasztották a párt országos elnökségébe, miközben korábban ismét bizalmat kapott a Baranya vármegyei szervezet vezetőjeként is. Értesüléseink szerint ez a folyamat hamarosan újabb mérföldkőhöz érkezhet, ugyanis ő lehet a Baranya Vármegyei Közgyűlés következő elnöke.

A változás előzménye, hogy Őri László kész lemondani a közgyűlés elnöki tisztségéről.

– Megtisztelő volt számomra, hogy a pécsi alpolgármesteri évek után a vármegyei önkormányzatot vezethettem – nyilatkozta Őri László a bama.hu-nak. Hozzátette, a jövőben sem kíván elszakadni a közélettől, nemzetközi kapcsolataival és szakmai tapasztalatával továbbra is segíteni szeretné Baranya fejlődését.

Úgy tudjuk, a Fidesz vármegyei választmánya már a héten napirendre veheti a személyi kérdést. Amennyiben Nagy Csaba kapja a jelölést, megválasztásáról ezt követően a vármegyei közgyűlés dönthet.

Nagy Csaba számára nem lenne új feladat a közgyűlés vezetése. A politikus 2014 és 2018 között már betöltötte az elnöki tisztséget, így jól ismeri a vármegyei önkormányzat működését és a folyamatban lévő fejlesztéseket.

The post Lemond Őri László, új elnöke lesz Baranyának appeared first on BaHír.

A 13. alkalommal megrendezett jótékonysági vadászat központi ünnepségének a kápolnásnyéki Halász-kastély adott otthont, ahol elhangzott: az összegből eddig 437 darab, orvosok által javasolt gyógyászati eszközt vásároltak, amelyeket 25 kórház gyermekosztályán használnak. Az összefogás eddig több mint félmillió beteg gyermek gyógyulását segítette országszerte.

Baranyában december 27-én mindig ugyanaz a cél

A kezdeményezésnek Baranya is fontos állomása. A helyi jótékonysági vadászatot 2019 óta minden évben december 27-én rendezik meg, kifejezetten a Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika támogatására.

A baranyai jótékonysági vadászatról Nagy Csaba beszélt egy, a Facebook-oldalán közzétett videóban. Mint elmondta, a vadászat célja nem pusztán az anyagi segítségnyújtás: a befolyt forrásokból olyan gyógyászati eszközöket vásárolnak, amelyeket az orvosok maguk javasolnak a gyermekek hatékonyabb gyógyítása érdekében.

Az elmúlt időszakban a baranyai összefogásnak köszönhetően 2525 gyermek gyógyulásához tudtak hozzájárulni. Az idei eseményen 45 vadász vett részt, a szervezők pedig abban bíznak, hogy márciusban újabb korszerű eszközökkel tudják támogatni a gyermekklinika működését.

Nemzeti üggyé vált összefogás

Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője és az esemény ötletgazdája korábban hangsúlyozta: a program mára valódi nemzeti üggyé nőtte ki magát. Az anyaország mellett idén már a Vajdaságban és Erdélyben is megrendezték a jótékonysági vadászatot, erősítve a Kárpát-medencei összefogást.

Bár a vadászatok a 19 vármegye számos területén zajlanak, 37 vadászterületen a vadgazdálkodás mellett kifejezetten a jótékonyság áll a középpontban. Ezeken a helyszíneken a vadászat elsődleges célja az egészségügy támogatása és a közösségi felelősségvállalás.

Az elmúlt tizenhárom év tapasztalata egyértelműen azt mutatja: a szervezett összefogás képes kézzelfogható, mérhető segítséget nyújtani – különösen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá: a beteg gyermekek gyógyulásánál.

The post 300 millión túl: Baranya is részese az országos jótékonysági vadászatnak appeared first on BaHír.

A nukleáris energia két „piszkos vége” érinti Pécs térségét – írja Keresztes. Egyik oldalon a Megyek nyugati térségében a kormány szándéka szerint atomtetetőt akarnak létesíteni. Ezzel kapcsolatban a lehetséges helyszín kutatása sok éve folyamatban van, ráadásul Orbán Viktor 2015-ös ígéretével ellentétében nem kérdezték meg a helyben élőket erről. Viszont a múlt év végén egy parlamenti döntéssel megerősítették az elköteleződést, hogy folytatódjon a „mélygeológiai tároló” projektje, a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére – tette hozzá a pécsi képviselő.

Keresztes felhívta a figyelmet az atomtemető mellett az atomenergia másik piszkos végére, az uránbányászatra is. Ennek jelentősége Pécs szempontjából abban rejlik, hogy a Kormányhivatalnál folyamatban van egy magáncég előzetes engedélyezési eljárása, ami mögött távlati célként újabb uránbánya nyitása szerepel, amely során a város lakott területei alatt folytatnának bányászati tevékenységet. Ráadásul Orbán Viktor bő egy évvel ezelőtt egy Kormányinfón arra is utalt, hogy van uránvagyonunk, amit fűtőelemekért fel lehetne ajánlani. Azonban a kormány a miniszterelnök kijelentése óta titkolja, hogy milyen szándékaik vannak és esetleges tárgyalások vannak-e a kijelentés mögött.

Pécs és térsége nem akar atomtemetőt, és nem akar környezetpusztító, veszélyes uránbányát sem, ami pusztán gazdasági szempontból vizsgálva is hatalmas károkat okozna – tette hozzá Keresztes Lóránt. A pécsi képviselő két kérdéssel zárta a posztját, amit el fog juttatni hivatalos formában Szijjártóhoz, a Fidesz pécsi polgármester-jelöltjéhez, illetve Hoppál Péterhez és Nagy Csabához az érintett térségek kormánypárti képviselőihez:

Tudomásul veszi ezt végre a kormány, és hajlandóak meghozni azokat a döntéseket, melyek által

– utasítást adnak a szakembereknek, hogy NE Pécs térségében, egy nagyvárosi agglomeráció területén kutassák az atomtemető lehetséges helyszínét, illetve

– kimondják, hogy soha nem valósulhat meg a Pécs lakott területei alá „álmodott” uránbánya?

Keresztes azt is leírta, hogy ezekről a kérdésekről pécsiek ezreit is megkérdezi, valamint hozzátette:

„készen állunk arra, hogy – ahogy a baloldali kormányok, és Pécs akkori baloldali városvezetésével szemben, a Tubesre tervezett radar ügyében is   közösen megtettük – megvédjük városunk és a térség érdekeit!”

A teljes bejegyzést itt olvashatják:

The post Keresztes Szijjártónak: „készen állunk arra, hogy megvédjük városunk és a térség érdekeit!” appeared first on BaHír.

Az Országgyűlés weboldalán rákerestünk arra is, hogy a helyi képviselők hány alkalommal említették Pécset a felszólalásaikban. Keresztes Lóránt 26 alkalommal említette a város nevét, Mellár Tamás kétszer, Hoppál Péter pedig egyszer sem.

Nagy változás nem történt, az első helyen 2023-ban is az LMP-s Keresztes László Lóránt végzett, aki tavaly 90 alkalommal szólalt fel, összesen 8 óra 26 perc és 58 másodperc időtartamban.

Őt követi a második helyen 34 felszólalással a Fideszes Nagy Csaba, aki 2 óra 35 percet 15 másodpercet beszélt.

A dobogó harmadik fokán a Párbeszéd frakciójában helyet foglaló Mellár Tamás található 20 felszólalással, ami összesen 2 óra 18 perc 3 másodperc felszólalási időt tett ki.

Bár a képzeletbeli dobogóra már nem fért fel, de a negyedik helyen a fideszes Bánki Erik végzett, akinek a neve mellett 20 felszólalás szerepel, ehhez 2 óra 40 másodpercet kellett beszélnie.

Ötödik helyen az MSZP-s Tóth Bertalan található 11 felszólalással és 1 óra 13 perc 11 másodpercnyi hozzászólási idővel. Mögötte nem sokkal lemaradva 9 felszólalással a KDNP-s Hargitai János következik, aki 1 óra 44 másodpercet beszélt a tavalyi évben az Országgyűlésben.

Nem csupán az első helytől, de még saját párttársaitól is jócskán lemaradva az utolsó helyen kullog a fideszes Hoppál Péter, aki mindössze 2 alkalommal kért szót 2023-ban a Parlamentben, felszólalásai pedig csupán 20 perc 39 másodpercig tartottak.

The post Hoppál mindössze 2, Keresztes 90 alkalommal szólalt fel tavaly az Országgyűlésben – íme a számok, ennyit beszéltek Pécs-Baranya képviselői a Parlamentben appeared first on BaHír.

Keresztes felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyaktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése jelenleg sehol a világon nem megoldott és arra sincs példa máshol, hogy egy Pécs méretű város közelébe terveznének atomtemetőt létesíteni.

Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben személyesen tett ígéretet a pécsieknek, hogy a beleegyezésük nélkül nem épülhet meg az atomtemető, a helyieket azonban továbbra sem kérdezte meg erről senki. Annak ellenére sem, hogy Pécs városa az LMP kezdeményezésére tiltakozó határozatokat is elfogadott az atomtemető létesítése és az uránbánya esetleges újranyitása ellen.

A zöldpárti politikus elmondta, hogy bár a kormány rendszeresen arra hivatkozik, hogy nem született még döntés arról, hogy valóban Boda térségében létesítenének nagyaktivitású radioaktív hulladék tárolót, ez nem igaz, hiszen erre éppen a már említett 2015-ös határozat elfogadása a cáfolat. Ez ugyanis kimondja, hogy szükség van egy ilyen tárolóra, a bodai területen kívül pedig azóta sem merült fel alternatív kutatási helyszín.

Keresztes azt is megemlítette, hogy Pécs-Baranya országgyűlési képviselői közül egyedül ő szólalt fel az Országgyűlés ülésén az atomtemető ellen. A vezérszónoki felszólalást a kormány részéről pedig pont egy baranyai képviselő, a Fideszes Bánki Erik mondta, aki aztán később igennel is szavazott.

A pontosság kedvéért szerkesztőségünk a cikk megírását megelőzően megnézte a Parlament oldalán a szavazási táblázatot. Íme, így szavaztak Pécs-Baranya képviselői az atomtemető-projekt folytatásáról:

• Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) – NEM
• Mellár Tamás (Párbeszéd) – NEM SZAVAZOTT
• Hoppál Péter (Fidesz) – IGEN
• Hargitai János (Fidesz) – IGEN
• Bánki Erik (Fidesz) – IGEN
• Nagy Csaba (Fidesz) – IGEN

Külön érdekesség, hogy a javaslatot a Jobbik és a Mi Hazánk országgyűlési képviselői is megszavazták.

Egy másik fontos témáról is beszélt Keresztes a sajtótájékoztatójában, ez pedig a Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő által felvázolt javaslat, ami nemzeti parki státuszt adna a Nyugat-Mecsek jelenleg tájvédelmi körzet besorolású területeinek.

Az LMP politikusa üdvözölte a javaslatot, amely magasabb fokú védelmet biztosítana a Nyugat-Mecsek területeinek és elmondta, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként nem csupán támogatja, de a kezdeményezés élére is áll. Véleménye szerint ugyanis ez a kezdeményezés nem pártpolitikai ügy és nem kampány téma, így mielőbb meg kell kezdeni a megvalósítását, nem szabad a jövő évi önkormányzati választásokig várni ezzel, ahogyan azt a pécsi Fidesz eredetileg tervezte.

Emlékeztetett arra is, hogy amennyiben ez a kezdeményezés sikerrel zárul és a Nyugat-Mecsek megkapja a nemzeti park besorolást, az végleg kizárja a térségben az atomtemető létesítését, valamint az uránbánya újranyitását.

Bejelentette továbbá, hogy az ügyben felkeresi Csizmadia Péter önkormányzati képviselőt, Pécs város polgármesterét, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint az illetékes minisztériumot, hogy megkezdődhessenek a megvalósításhoz szükséges tárgyalások. Ebben pedig a kezdeményező Csizmadia Péter támogatását fogja kérni, abban bízva, hogy felül tudnak emelkedni a pártpolitikai nézetkülönbségeken.

Ezzel párhuzamosan egy fórumsorozatot is indít Pécsett és a környező településeken, valamint a Nyugat-Mecsek ügyében aláírásgyűjtést indít, amelynek célja, hogy legalább 10 ezer aláírást gyűjtsenek, hogy ezzel is nagyobb súlyt adjanak a kezdeményezésnek.

The post A Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk is megszavazta az atomtemető-projekt folytatását – Keresztes Lóránt sajtótájékoztatója Pécsről appeared first on BaHír.

Július 10-én a kormány kijelölt egy beruházási területet Pécstől néhány kilométerre Bicsérd, Kővágószőlős, illetve Kővágótöttös területén azzal a szándékkal, hogy ipari parkot hozzanak létre. Ez nagy méretű mezőgazdasági területek átminősítésével jár, ráadásul itt található Pécs egyik legfontosabb vízbázisa is, ahonnan a város az ivóvízének egy részét kapja.

Keresztes elmondta, hogy a kormány akkumulátor stratégiájában célpontként szerepel Baranya és Csongrád is. Láthatjuk, hogy hétről hétre újabb akkumulátorgyárakat jelentenek be, így joggal merülhet fel a félelem a pécsi és baranyai emberekben, hogy az újonnan kijelölt beruházási területre esetleg akkumulátorgyárat akarnak építeni.

Az LMP képviselője szerette volna megtudni, hogy a kormány valóban akkumulátorgyárat tervez az újonnan kijelölt beruházási területre. Azonban a fideszes képviselők, Hoppál Péter és Nagy Csaba, illetve Őri László a Baranya Vármegyei Önkormányzat szintén fideszes elnöke nem volt hajlandó válaszolni Keresztes kérdéseire.

Egyelőre csupán annyit lehet tudni, amit Kővári János Facebook oldalán írt, hogy ő nem tud a környékre érkező akkumulátorgyárról. Azonban ennél sokkal erősebb cáfolat és biztosíték kell, hogy nem létesül Pécs közelébe ilyen üzem – szögezte le Keresztes László Lóránt.

Azzal kapcsolatban sem voltak túl közlékenyek a kormánypárti képviselők, hogy a Fidesz miért szavazza le minden alkalommal azokat az ellenzéki költségvetési módosító javaslatokat, amelyek több száz millió forintos plusz forrást biztosítanának Pécs és Baranya számára (erről korábban itt írtunk). Keresztes elmondta, hogy Barkóczi Csabától, a kormánypárt pécsi önkormányzati képviselőjétől viszont érkezett egy olyan válasz, hogy a helyi Fidesz nem támogatja a Karolina-külfejtés tájseb rekultivációját. Annak ellenére, a kormány által kötött megállapodás értelmében 2023-tól már az államnak kell részt vállalni ebben a feladatban.

„A helyi fideszes képviselők olyan szinten mennek szemben Pécs érdekeivel, hogy már a saját kormányuknak is ellentmondanak”

Kóbor József elmondta, hogy több magyar városnak is komoly problémát okoz, hogy a kormány nem adja meg az önkormányzatok számára a szükséges plusz forrásokat, ezzel rendkívül nehéz helyzetbe hozva például a helyi tömegközlekedést. Pécsen nagy szükség lenne erre a Tüke Busz kapcsán, hogy megszűnjön a cég folyamatosan növekvő hiánya és így fenn lehessen tartani a működését.

Kóbor azt is elmondta, hogy vannak olyan önkormányzati határozatok Pécsen, amik kimondják:

„nem akarunk uránbányát, nem atomtemetővel képzeljük el a jövőnket és akkumulátorgyárak ellen is születtek határozatok”

Az LMP önkormányzati képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a pécsi közgyűlés által elfogadott határozatok csak a városra érvényesek, a városhatáron túlra már nem. Éppen ezt a problémát láthatjuk most, a kormány által kijelölt ipari park a város víznyerő területeit érintő részen található és nem tudjuk pontosan milyen beruházások érkeznek ide.

Keveset beszélnek arról, hogy miért is annyira kockázatos egy akkumulátorgyár. Az ilyen gyárak veszélyes vegyi üzemnek számítanak, a gyártáshoz felhasznált anyag egy dúsított érc, amit hatalmas mennyiségben kell beszállítani külföldről. Ebből rendkívül veszélyes, energia- és vízigényes eljárással állítanak elő akkumulátorokat. Ez hatalmas terhelést jelent a természetre – magyarázta Kóbor József.

The post Hetek óta nem válaszolnak arra a fideszesek, hogy lesz-e Pécs mellett akkumulátorgyár appeared first on BaHír.

A kormánypárti képviselők saját választókerületüket sem támogatják. Hoppál Péter mellett Bánki Erik, Nagy Csaba és Hargitai János sem szavazta meg Pécs, Komló és Kozármisleny számára kezdeményezett, összesen 5 milliárd forint támogatást. Annak ellenére sem, hogy ezzel az elvont forrásokat és a járvány miatti bevételkieséseket tudták volna kompenzálni az önkormányzatok– írja közösségi oldalán Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője.

A Keresztes László Lóránt által benyújtott költségvetési módosító alapján (a Parlament oldalán itt érhető el) Pécs önkormányzata 4,5 milliárd forint plusz forrást kaphatott volna a jövő évi költségvetésből a járványhelyzet miatt kialakult bevételkiesések kompenzálására. Valamint 480 millió forintot a gépjárműadó elvonás miatt. Ezen kívül 51 millió forintos kompenzáció járt volna Komlónak és további 27 millió forint Kozármislenynek.

A Fidesz képviselőinek döntése alapján Baranya megye legnagyobb települései továbbra sem kaphatnak teljes körű kompenzációt a járvány és a kormányzati megszorítások nyomán keletkezett bevételkiesés miatt.

The post Baranya kormánypárti országgyűlési képviselői nem szavazták meg, hogy több pénzt kapjanak a megye települései appeared first on BaHír.