A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) is csatlakozik az ünnepséghez, amely a mai napon tartja nyitóeseményét. A „Széchenyi nyomában – Régiónk tudományos értékei” címmel induló rendezvényre a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjában kerül sor. A program nemcsak a tudományos élet szereplői, hanem a nagyközönség számára is nyitott.

A rendezvényen előadást hallhat a közönség a nukleáris energetika jelenéről és jövőjéről is, az agrárfelsőoktatásról vagy éppen a Szentágothai János Kutatóközpontról.

The post Pécsen ünneplik elsőként a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát appeared first on BaHír.

Az MTA tájékoztatása szerint az ünnepi közgyűlés első napján az alapító, Széchenyi István szobrának megkoszorúzása után avatják fel a székház előtt a Határtalan történet című köztéri alkotást, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek.

Ezt követően kezdődik az Akadémia ünnepi ülése a székház felújított Dísztermében. A hagyományoknak megfelelően az eseményen adják át a legrangosabb akadémiai díjakat, majd Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja bicentenáriumi díszelőadást tart „…munkálkodni, hogy az embereket boldogabbaknak hagyjuk, mint találtuk” címmel.

A közgyűlés első napján mutatják be az MTA történetéről készült kisfilmet, amely május 6-tól az Akadémia online felületein is megtekinthető lesz.

A jubileum alkalmából délután időszaki kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Varázshatalom című tárlat öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét. A több mint 800 kiállítási tárgy között olyan különlegességek is szerepelnek, mint például gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek vagy Karikó Katalin Nobel-díja.

Az Akadémia ünnepi közgyűlésének első napja Bogányi Gergely zongoraművész koncertjével zárul este a Díszteremben. A hangversenyen előadja az MTA tiszteletére komponált zeneművét is.

Kedden zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás. Ennek során hallgatja meg a közgyűlés egyebek mellett az elnöki és a főtitkári beszámolót. Szerdán délelőtt ugyancsak zárt körben választják meg az Magyar Tudományos Akadémia új tagjait, majd tudományos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Pénteken a Fiatal Kutatók Fórumával folytatódik a közgyűlés.

Az Magyar Tudományos Akadémia 199. ünnepi közgyűlésének eseményeiről folyamatosan beszámolnak az mta.hu-n, az mta200.hu-n, az Akadémia YouTube-csatornáján, valamint az MTA Facebook-oldalán is.

További hírek itt!

forrás: mti

The post Hétfőn kezdődik az MTA 199. ünnepi közgyűlése appeared first on BaHír.

Sohár Pál 1936-ban született Budapesten. Vegyészmérnökként szerzett diplomát 1959-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1962-ben doktorált, 1967-ben kandidátusi, 1973-ban a tudományok doktora fokozatot szerzett.

A Gyógyszerkutató Intézetben 1960-ban kezdett el dolgozni. 1970-től a Spektroszkópia Munkacsoport vezetője lett. 1974-ben tudományos tanácsadói munkakörbe került. 1980-tól az EGIS Gyógyszergyár Szerkezetkutatási Önálló Osztályának vezetője volt.

1992 és 2000 között az ELTE Természettudományi Kar Általános és Szervetlen Kémia Tanszékén tevékenykedett, 1999 és 2006 között az MTA-ELTE Spektroszkópiai Szerkezetkutató Csoport vezetője volt.

Kutatási területe az infravörös és mágneses magrezonancia-spektroszkópia, elsősorban a szerkezetfelderítés terén. Ő írta az NMR-spektroszkópia első magyar nyelvű monográfiáját és Holly Sándorral közösen az IR-spektroszkópia első magyar kézikönyvét, amiért nívódíjban is részesültek.

Sohár Pált 2001-ben az MTA levelező, 2007-ben rendes tagjává választották. 1990-től 2005-ig elnöke volt az MTA Anyag- és Molekulaszerkezeti Bizottságának. Munkásságát 1994-ben megosztott Széchenyi-díjjal ismerték el – olvasható az MTA közleményében.

forrás: mti

The post Elhunyt Sohár Pál kémikus, az MTA rendes tagja appeared first on BaHír.

Az év végén elhunyt Tőke László fő kutatási területe az alkaloidkémia, a gyógyszerek és növényvédő szerek szintézise volt, amelyen nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményeket ért el.

Tőke László 1933. május 3-án született a Vas vármegyében lévő Vönöckön. Egyetemi tanulmányait 1952-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kezdte, és itt szerzett vegyészmérnöki diplomát 1957-ben.

Diplomájának megszerzése után a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémia Tanszékén oktató-kutatói státuszban kezdett el dolgozni, végigjárta a szokásos beosztásokat, egyetemi tanársegéd, adjunktus, docens, majd 1975-ben egyetemi tanár lett.

Ezt követően 1976-ban, szintén egyetemi tanári beosztásban, átkerült a Szerves Kémiai Technológia Tanszékre, ahol 1986-tól 1991-ig a tanszékvezetői feladatokat is ellátta.

A tudós 1991 és 2003 között az MTA-BME Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoport vezetője, 2003-tól pedig a BME professor emeritusa volt.

Tőke László kutatási területe az alkaloidkémia, a gyógyszerek és növényvédő szerek szintézise, a foszfororganikus vegyületek előállítása és reakciói, valamint a koronaéterek szintézise és alkalmazása ionszelektív elektródokban és enantioszelektív szintézisekben.

Tőke László 1966-ban a kémiai tudomány kandidátusa, 1974-ben pedig a kémiai tudomány doktora lett, 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1998-ban rendes tagjává választották.

Nevéhez fűződik az 1992-ben Szeghy Lajos társszerzőségével publikált Gyógyszerkémia I–II. egyetemi tankönyv.

Tőke László a tudományos közéletben is aktív szerepet töltött be, 1996 és 1999 között az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnökhelyettese, 2002-től 2008-ig pedig az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Tudományos Bizottságának elnöke volt.

Munkásságát 1975-ben az Állami Díj II. fokozatával ismerték el, amelyet Szántay Csabával és Szabó Lajossal megosztva kapott, 1998-ban Jedlik Ányos-díjban, 1990-ben pedig Zemplén Géza-fődíjban részesült, 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét és a Magyar Gyógyszerkutatásért díjat vehette át.

Forrás: mti.hu

Fotó: mta.hu

The post Elhunyt Tőke László kémikus appeared first on BaHír.

Kelemen János Kassán született 1943-ban. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem olasz-orosz-francia szakon szerzett tanári diplomát 1966-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakát végezte el 1969-ben. Pályája elején gimnáziumban tanított, majd 1970-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszékének oktatója lett. Egyetemi tanári kinevezését 1984-ben kapta meg.     

Kelemen János szűkebb szakterülete az analitikus filozófia, a nyelvelmélet, valamint a klasszikus olasz irodalom – Dante-, Petrarca-kutatások – és az olasz filozófiatörténet – Benedetto Croce-kutatások – volt.    

Az MTA levelező tagjává 2004-ben, rendes tagjává 2016-ban választották.    

Kelemen János tudományos eredményeit egyebek mellett 2007-ben Széchenyi-díjjal, 2016-ban pedig Akadémiai Díjjal ismerték el. Temetéséről később intézkednek – írták az MTA közleményében.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán, napi közéleti témákban is talál olvasnivalót.

The post Elhunyt Kelemen János filozófus, az MTA rendes tagja appeared first on BaHír.

Czibere Tibor 1930. október 16-án született Tapolcán. Egyetemi tanulmányait 1949-ben kezdte meg a Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) Gépészmérnöki Karán, ahol 1953-ban szerezte meg mérnökdiplomáját. 1961-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját, kutatási területe a hidromechanika és a termodinamika volt.    

1956-ban csatlakozott a budapesti Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár központi vízgéptervező irodájához, ahol kutatómérnökként dolgozott 1966-ig. Közben 1963-ban az egyetem áramlás- és hőtechnikai gépek tanszékének tanszékvezető egyetemi docense lett. 1968-ban egyetemi tanár lett, és ugyanebben az évben kinevezték a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává. Később, 1978 és 1986 között az egyetem rektora volt.    

1963-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1967-ben akadémiai doktori értekezését. Tagja lett az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Bizottságának. 1976-ban megválasztották az MTA levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává. 1979-ben a Miskolci Akadémiai Bizottságba is bekerült.    

Czibere Tibor tudományos karrierje során számos elismerést kapott. 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, majd 1998-ban Szent-Györgyi Albert-díjban részesült. A Miskolci Egyetem is elismerte kiváló munkáját, és 2000-ben díszdoktorrá avatta, ugyanebben az évben Miskolc város díszpolgárává választották. Hivatali időszaka után, 2000-ben professor emeritusi címet kapott. 2006-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki.    

Az ország politikai életében is aktívan részt vett, 1983 és 1985 között országgyűlési képviselő, majd 1990-ig pótképviselő volt. Emellett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökeként és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottság elnökeként is tevékenykedett. 1988-ban a Németh-kormány művelődési minisztere lett, ezt a tisztséget 1989-ig töltötte be.    

Számos publikációjában részletesen foglalkozott a vezetéses hőátviteli folyamatok számításával szilárd testekben, fázisátalakulás alatt és mellett. A háttérrétegekben háromdimenziósan áramló súrlódásos folyadékokkal kapcsolatos kutatásai is kiemelkedő jelentőségűek voltak. A hidrodinamikai szárnyrács-elmélet fejlesztése során új módszereket dolgozott ki, melyeket a gyakorlatban is hosszú éveken át használtak.    

Összesen több mint ötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője volt, ebből pedig öt könyv szerzője vagy szerkesztője. Munkásságát magyar, angol és német nyelven ismertette meg a szakmai közönséggel.    

Kollégái szerint széles látóköre, eligazodókészsége, józan ítélőképessége, szakmaszeretete, igényessége magasan kiemelte környezetéből, és rektori ideje alatt indult el az egyetem műszaki jellegének bővülése, igazi egyetemmé válása – írták az MTA közleményében.

Forrás: mti.hu

The post Elhunyt Czibere Tibor gépészmérnök, az MTA rendes tagja appeared first on BaHír.

Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartja a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek. Minthogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből, a vizuális kultúra története, kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon. – érvel a művészettörténet alaptantervből történő kivonása ellen a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.

A művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet. – olvasható többek között a közleményben.

Az MTA közleményére reagált többek között Ungár Péter is, az z LMP-Magyarország Zöld Pártja frakcióvezetője és társelnöke.

The post Tiltakozik az MTA, mert még az alaptantervből is törlik a művészettörténetet appeared first on BaHír.

Freund Tamás előzetesen Szathmáry Eörsöt kérte fel a Bizottság elnöki tisztségére, majd az ő javaslatára kérte fel a Bizottság tagjait. A bizottság az MTA 2019-ben újonnan létrehozott küldetésének értelmében fő céljaként azt hirdette meg, hogy környezetvédelmi kérdésekben hosszú távon a nemzet tanácsadója legyen.

Az új bizottság multidiszciplinárisan értelmezi a fenntarthatóságot. Ez azt jelenti, hogy a természet- és élettudományi területek képviselői mellett megjelennek más tudományágak is. A cél, hogy együtt tudjanak dolgozni a jog, a szociológia, a közgazdaságtan vagy éppen a pszichológia ilyen téren elkötelezett szakértőivel is.

A Bizottság alakuló ülésén több olyan ügyet is felvetett, amelyeket rendkívül sürgősnek ítélt. Ilyenek az élelmezés- és élelmiszer-biztonság, a levegőminőség vagy az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események. Ugyancsak kiemelten fontosnak tartják a biodiverzitás, a túlnépesedés vagy a vízgazdálkodás problémáinak kérdéseit is.

A következő üléseken emellett olyan kérdésekre is keresik a választ, hogy milyen a nem fenntartható viselkedésmód és meddig lehet fenntartható a jelenlegi gazdasági növekedés. A FFEB emellett fontosnak tartja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljussanak az üzenetei, ezért a jövőben szakmai workshopokat és konferenciákat is szerveznek majd.

Forrás: Greenfo

Kép: Wikipedia

The post Az MTA bizottságot hozott létre a fenntartható fejlődésért appeared first on BaHír.