Az ukrán import méz mennyisége meghaladta az előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát. Így az Európai Bizottságnak (EB) két hete van megindítani a folyamatot, melynek következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba. (EU) Ezt közölte az Agrárminisztérium (AM) vasárnap az MTI-vel.

    Mint írták, az évente 10-20 ezer tonna mézet Nyugat-Európába exportáló magyar méhészet számára kulcskérdés, hogy az ottani piaci lehetőségeink javuljanak. Mivel az oda, Európán kívülről érkező, rendkívül alacsony árfekvésű méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat.

    A közlemény szerint június elején léptek hatályba azok az uniós intézkedések, amelyek a jövő június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát.
    Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) hozzáférést biztosít az ukrán gazdaság számára az EU piacához. Ugyanakkor az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az EB vészfék-mechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek esetében. Ezek a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.
    Ha ezek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az e mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre.
    A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, 0 százalékos vámmal behozható méz mennyiségét. A kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalék vám kerül. A vészfékmechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.

Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából

    Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából. Ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett. A nyugat-európai piacokon a kiváló minőségű magyar méznek ezzel kell versenyeznie árban.
    Aláhúzták, kiemelten fontos a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartása. Ennek kapcsán hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Ezért legkésőbb 2026-tól fel kell tüntetni mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az összes származási országot az arányok százalékos feltüntetésével.
    Mint írták, a méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban és Magyarország – Európában is egyedülálló módon – lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.

    Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára. Méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.
    Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást. Melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.

forrás: mti

The post Újra vámmal érkezhet ukrán méz az Európai Unióba appeared first on BaHír.

A magyar méhészek elsőként hívták fel a világ figyelmét a méhek védelmének fontosságára egy róluk szóló nap létrehozásával, amikor 1994 április 30-án az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) első alkalommal megtartotta a Méhek Napja rendezvényt Magyarországon.

A magyar méhészeknek az volt az egyértelmű célja, hogy ez a nap méhekről, a méhek védelméről és a mézfogyasztás fontosságáról szóljon.

Tavasszal mi is találkozhatunk a kertünkben a szorgos kis méhek hétköznapi fontosságával, hiszen ellepik a kerteket, a gyümölcsfákat és a virágokat. Azon szorgoskodnak a beporzók, hogy nekünk megfelelő mennyiségű gyümölcsünk legyen. Mégis nagyon kevesen gondolnak a méheknek a természetben betöltött szerepére, a védelmükre pedig még kevesebben.

A magyar méhészek példáját 1994 óta számos ország követte, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!

Fontos tudni, hogy a méhek számára a nektár és a virágpor fogyasztása létfontosságú, ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. Ezen kívül a pollenek többségével a lárváikat is etetik. Mindennapi táplálékukat a hosszú, összetett nyelvükkel szerzik meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét részből áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növényeknek is a legfontosabb beporzói. A méhek gyűjtenek pollent és nektárt is. A méhek tevékenysége úgy alakult, hogy a nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők a leghatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések kimutatták, hogy az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a méhek beporzó tevékenységétől.

A legfőbb méhészeti termék a méz, amely a lehető legtermészetesebb, „BIO” élelmiszer. Nem attól bio, mert befizetünk egy regisztrációs díjat és használunk egy logót, hanem mert egyike azon élelmiszereknek, melyhez az ember nem tesz hozzá semmit.

A magyar termelői méz úgy kerül az üvegekbe, ahogy azt a méhek előállítják, csak a csomagolás változik, bár ha lépes mézet fogyasztunk, még az sem. A méz nincs elválasztva alkotórészeitől, nincs hő kezelve, nincs vegyszerekkel, adalékokkal vagy „védő” gázzal tartósítva, nincs keverve semmi természetes vagy mesterséges csodaszerrel. A méz úgy jó, ahogy van!

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál aktuális híreket, információkat.

The post Április 30: Méhek Napja appeared first on BaHír.