Nemrégiben azonban megjelent egy poszt a Facebookon, ami a petárdázás egy másik negatív hatását fejti ki: a méhrajbefogó és méhész Boros Tibor ugyanis határozottan állítja: a robbanó rakéták a méhekre is veszélyesek lehetnek. Az állatok ugyanis bár télen nem dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy átalusszák a telet.

„Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci – kezdődik a poszt – Ez azt jelenti, hogy a kaptárakban egy jó nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, őt körülveszi családja. A fürt közepét képesek a testükkel felfűteni 25-30 fokra, így védekezve a megfagyástól. A kaptárban előfordul az is, hogy fagypont alá esik a hőmérséklet, így igen csak vigyázni kell egymásra. Nem tehetik meg azt, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal aki kívül tartózkodik.

Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel. A belső kijön a külső helyére (fagyoskodni), a külső bemegy belülre melegedni. Kis idő múlva újra helyet cserélnek, és ez így megy mind addig még a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 fokot. Közben a csere-bere alatt nagyon vigyázni kell arra, hogy tartani tudják a fürt melegét. Ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.„

És hogy érinti mindezt a petárdázás? Igazából nagyon egyszerű: a méhek ugyanúgy megijednek a petárda hangjától, mint a négylábú kedvenceink, ami az állatok szétszéledését eredményezi.

Erre a hatalmas hangra, felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. Megijednek, elkezdenek szép lassan szétszéledni. Azt hiszik veszélyben van a család biztonsága, beindul a természetes ösztön, hogy meg kell védeni valamitől a családot. Attól, hogy megbomlott a fürt, az idáig tartott óvott meleg, ami a családot védte, elillan. Szép lassan mindenki átfázik, és nincs akivel helyet cseréljenek, hogy fel tudjanak melegedni. A kb. 35-40 ezer méh megdermed, és elpusztul. Oda van egy komplett méhcsalád.

A szakértő elmondása szerint egy méhcsalád halála 35-50.000 forint veszteséget jelent egy méhésznek, ám egy Szilveszter éjjelén akár sokkal több család is elpusztulhat. És ezekért sem kártérítést nem lehet követelni, sem a biztosító nem fizet, hiszen egyrészt nem bizonyítható, hogy a méhek a petárda révén pusztultak el, másrészt a konkrét károkozó személyét sem lehet bizonyítani.

Fentiek alapján még inkább érdemes végiggondolni, hogy vajon ér-e ennyit az a néhány perces durrogtatás…

Borítókép forrása: Boros Tibor Facebook oldala.

The post A méhekre is veszélyes a szilveszteri petárdázás? appeared first on BaHír.

A program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne. A piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat.

Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok.

A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába. A Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb öt-hatszáz forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor háromszáz forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti.

A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak. A súlyos helyzetet jól mutatja, hogy a termelők szerint a magyar méhészetek nem képesek annyi mézet előállítani, amennyi ki tudná szolgálni az európai exportot, mégis tonnaszámra állnak a kiváló mézek a magyar méhészek hordóiban.

Meglátásuk szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha kisöpörnék a hamisítványokat a piacról, és csak jó minőségű, ellenőrzött termékek kerülhetnének forgalomba méz megnevezéssel. A fogyasztóknak azt tanácsolják, ha biztosan valódi mézet szeretnének vásárolni, a sokszor olcsóbb, de kétes minőségű külföldi mézek helyett részesítsék előnyben a magyar termelői termékeket.

Az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportja, a Copa-Cogeca jelentése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz más megélhetést keresni.

„elképzelhető, hogy néhány év múlva hobbiméhészekre redukálódik az ágazat. Pedig a mezőgazdasági és ökoterületek beporzása egyre inkább a méhészektől függ. A rovarok pusztulása az egészséges élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek hozamának csökkenésével, és ezáltal a megbetegedések számának növekedésével is jár”

– mondta Vida József, a Tehetsz méh többet! program ötletadója.

A beporzók ugyanis pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Az élelmiszeriparban feldolgozott növények háromnegyede beporzást igényel, de az állományuk az elmúlt évtizedekben világszerte tömeges pusztulásnak indult. Hosszú távon a kihalásuk jelenleg elképzelhetetlen globális élelmezési és egészségügyi katasztrófával fenyeget.

The post Kilátástalan helyzetben a méhészetek, a kétharmaduk feladhatja appeared first on BaHír.