A közvetlen légijárat áprilisban indult el, működését azonban már június 10-én befejezte. Csizmadia Péter szerdán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a járatot üzemeltető német Skyhub PAD GmbH & Co. KG gyakorlatilag csődbe ment, a társasággal szemben jelenleg fizetésképtelenségi eljárás zajlik.

A politikus szerint a pécsi önkormányzat az indulást megelőző fél évben több részletben összesen 774 ezer eurót, vagyis közel 300 millió forintot adott át a német vállalkozásnak. Az összegből a járat elindításához és működtetéséhez kapcsolódó különböző költségeket előlegeztek meg.

Csizmadia Péter, aki a közgyűlés jogi és ügyrendi bizottságának elnöke is, közölte: a testület nemrég tárgyalt az ügyről. A Ruzsa Csaba külsős alpolgármester által jegyzett előterjesztés alapján az átadott összeg mintegy fele már nem követelhető vissza, miközben a fennmaradó pénz megtérülése is bizonytalan lehet.

Az előterjesztés szerint az önkormányzatnak megközelítőleg 360 ezer euró jogos követelése állhat fenn a német társasággal szemben. A pénz visszaszerzése érdekében a Skyhubbal szerződést kötő önkormányzati tulajdonú cégnek hitelezői igényként kell bejelentenie követelését a fizetésképtelenségi eljárásban.

A jogi és ügyrendi bizottság vizsgálatot indít annak feltárására, hogyan kerülhetett az önkormányzat ebbe a helyzetbe. A vizsgálati anyag várhatóan szeptemberre készül el. Csizmadia Péter közlése szerint annak megállapításai alapján további lépések is következhetnek a pénz visszaszerzése, valamint az esetleges helyi felelősség tisztázása érdekében.

The post Vizsgálat indul a megszűnt Pécs–München repülőjárat ügyében appeared first on BaHír.

A törvény indoklása szerint a nemzetközi energiapolitikai helyzet kedvezőbbé válása lehetővé tette a védett üzemanyagár megszüntetését. A jogszabály ugyanakkor biztosítja, hogy szükség esetén a kereskedelempolitikáért felelős miniszter rendeletben ismét meghatározhassa a benzin és a gázolaj hatósági árát.

Erre akkor kerülhet sor, ha a piaci viszonyok olyan mértékben változnak meg, hogy az állami beavatkozás indokolttá válik a fogyasztók érdekeinek védelmében.

A törvény az ellenőrzési és szankcionálási szabályokat is rögzíti. Amennyiben a jövőben hatósági ár lép életbe, annak betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi. A szabályokat megszegő üzemeltetőkre 100 ezer forinttól akár 150 millió forintig terjedő bírság is kiszabható, ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb hat hónapra bezáratható az érintett töltőállomás.

A jogszabály rendelkezik a stratégiai biztonsági kőolajkészletek felhasználásáról is. A miniszter rendeletben szabályozhatja a készletek felszabadításának célját és ütemezését, valamint elsőbbséget biztosíthat az ország működése szempontjából kiemelten fontos felhasználóknak. Emellett meghatározhatja a készletek visszapótlása során alkalmazható legmagasabb árat is.

Forrás: MTI

The post Megszűnt a védett üzemanyagár Magyarországon appeared first on BaHír.

A szakemberek továbbra is fokozott óvatosságra figyelmeztetnek. A száraz növényzet, az erős szél és a tartósan meleg időjárás miatt ugyanis egy kisebb figyelmetlenség is gyorsan komoly szabadtéri tűzhöz vezethet.

A tűzgyújtás során minden esetben be kell tartani a vonatkozó szabályokat, gondoskodni kell a megfelelő biztonsági feltételekről, és a tüzet egyetlen pillanatra sem szabad felügyelet nélkül hagyni. A tüzet használat után maradéktalanul el kell oltani.

A NÉBIH hangsúlyozza: a tűzgyújtási tilalom aktuális állapota naponta változhat, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni a legfrissebb térképet, amely minden nap automatikusan frissül.

The post Megszűnt a tűzgyújtási tilalom Baranyában, de a veszély nem múlt el appeared first on BaHír.

A veszélyhelyzetet még az ötödik Orbán-kormány hirdette ki 2022. május 24-én, az orosz–ukrán háborúra hivatkozva. Az Országgyűlés azóta több alkalommal meghosszabbította az intézkedést, legutóbb 2025 őszén döntöttek arról, hogy 2026. május 13-ig marad érvényben.

A Nemzeti Jogtár adatai szerint az elmúlt négy év során több mint 170 olyan kormányrendelet született, amely az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus és humanitárius helyzet miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozott.

Az áprilisi országgyűlési választásokat követően a Tisza Párt győzelmével miniszterelnökké választott Magyar Péter korábban még azt kérte a leköszönő kormánytól, hogy május végéig hosszabbítsák meg a veszélyhelyzetet, hogy legyen idő a kapcsolódó jogszabályok módosítására. Végül azonban más megoldás született: az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvénybe emeléséről szóló jogszabályt.

Az új törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével egy időben lépett hatályba.

The post Négy év után megszűnt a háborús veszélyhelyzet Magyarországon appeared first on BaHír.