A Janus Pannonius Múzeum kezelésében működő intézmény több mint öt évtizede meghatározó része Pécs kulturális életének. A mostani megújulás nemcsak esztétikai frissítést jelent, hanem tartalmában is új szintre emeli a kiállítást: a látogatók eddig sosem látott alkotásokkal, új megközelítésekkel és gazdagabb művészeti kontextussal találkozhatnak.

Több mint egy múzeum: életút és látvány egyszerre

A megújult állandó tárlat végigvezeti a látogatókat Vasarely művészeti pályáján, miközben bemutatja a geometrikus absztrakció nemzetközi összefüggéseit is. A mintegy 400 darabos pécsi gyűjtemény az évtizedek során folyamatosan gyarapodott, köszönhetően annak, hogy a művész már a 60-as évektől kezdve rendszeresen küldte alkotásait szülővárosába.

A kiállítás különlegessége, hogy Magyarországon elsőként hozott létre teljes egészében a geometrikus absztrakcióra épülő állandó közgyűjteményi tárlatot, amely már 1976-os megnyitásakor is úttörőnek számított.

Új élmények és eddig nem látott művek

A felújítás során a teljes kiállítótér Vasarely munkáival telt meg, kiegészülve nemzetközi anyaggal és olyan alkotásokkal, amelyek az elmúlt fél évszázadban még nem voltak láthatók. Külön figyelmet érdemel a művész kései korszakából származó VI-VA album szitanyomatai, amelyek restaurálás után most először kerültek a falakra.

Az új koncepció része az is, hogy magyar és angol nyelvű falszövegek segítik a látogatókat a művek értelmezésében, miközben tematikus egységekben tárul fel Vasarely életműve.

Interaktív tér és nemzetközi együttműködés

A múzeum földszintjén egy új, interaktív múzeumpedagógiai tér is helyet kapott, ahol a látogatók nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői is lehetnek a művészetnek.

A megújulás nemzetközi együttműködések eredménye is: a budapesti Vasarely Múzeum és a franciaországi intézmények kölcsönzésekkel járultak hozzá a kiállítás gazdagításához.

Pécs és Vasarely: élő kapcsolat

A megnyitón elhangzott: bár Vasarely már gyermekkorában elkerült Pécsről, a város mindig fontos maradt számára. Művészete pedig máig hatással van a kortárs alkotókra és a város vizuális kultúrájára.

A jubileumi emlékév keretében további programok is várták az érdeklődőket, köztük kiállítások, kulturális események és egy új közterület elnevezése is a művész tiszteletére.

The post Megújulva nyitotta meg kapuit a pécsi Vasarely Múzeum appeared first on BaHír.

A városvezető bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a színház több mint három évtizede meghatározó szereplője a magyar művészeti életnek, ugyanakkor az 1960-as években épült épület állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A működést tovább nehezítette a világjárvány és az energiaválság.

A 395,7 millió forintos önkormányzati támogatásból megvalósult beruházás célja az volt, hogy a Harmadik Színház hosszú távon is működőképes, korszerű, közönségbarát térként szolgálhassa tovább a pécsi kulturális életet.

Október végén már mi is beszámoltunk arról, hogy a felújítás a végéhez közeledik, a munkálatok pedig az ütemtervnek megfelelően haladnak. Mostanra pedig elkészült a teljes megújulás: egy modern, közönségbarát, fenntartható színházi tér várja a látogatókat.

Mi minden újult meg?

A Péterffy Attila által ismertetett fejlesztés a színház szinte minden részét érintette:

• Külső felújítások, energetikai korszerűsítéssel kiegészítve.
• A közönségforgalmi részek és a színészöltözők teljes modernizálása.
• Többfunkciós tér kialakítása a rendezvénytér bővítésére.
• Az épület részleges akadálymentesítése, hogy mindenki számára könnyebben hozzáférhető legyen.
• Az előcsarnok teljes átalakulása: új álmennyezet, korszerű világítás, valamint a korábbi ruhatár helyén megnyílt egy modern büfé.
• A színházterem új akusztikus falat, álmennyezetet és nézőtéri világítást kapott, amelyek jelentősen javítják a hangzást és a nézői élményt.

A felújítás legszebb pillanatai – videón a Harmadik Színháztól

A színház egy megható videót is közzétett közösségi oldalán, amely bemutatja a felújítás emberi oldalát, a háttérben dolgozó szakembereket és az épület újjászületésének legkifejezőbb pillanatait:

A felújítási munkálatok július végén kezdődtek, és példás gyorsasággal, december elejére teljes egészében befejeződtek.

Ünnepélyes átadó és már nyilvános a 2025/2026-os évad decemberi és januári műsora

A megújult színház ünnepélyes átadását december 14-én tartják. Közben már elérhető a 2025/2026-os évad decemberi és januári műsora, így a közönség azonnal böngészheti a jövő év első előadásait.

A színház további friss hírei és információi elérhetők a hivatalos Facebook-oldalon.

A pécsiek szeretett színháza ezzel új fejezetet nyit – a felújítás nemcsak épületet újított meg, hanem új lendületet is ad a város kulturális életének.

The post Megújult a Pécsi Harmadik Színház – új korszak kezdődik az uránvárosi kulturális tér életében appeared first on BaHír.

Pataki András fesztiváligazgató a megnyitón reményét fejezte ki, hogy tovább folytatódik a találkozó és felhívta a figyelmet a versenyprogramok melletti nagyszabású zenei eseményekre. Horváth Kornél és Orosz Zoltán Repülő kezek címmel ad koncertet, jön Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák formáció, Huzella Péter, továbbá színpadra áll a Másvilág, valamint a SeHolNap együttes. – írják a találkozó programjáról.

Polics József, Komló polgármestere, a KASZT védnöke arról beszélt, hogy a város példát mutatva, értő közönségének, összefogásának köszönhetően a települést feltette a színházkultúra térképére. Ennek is köszönhető, hogy ilyen szép jubileumot ünnepelhetnek. – olvasható a bejegyzésben.

Dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, kormánybiztos, a fesztivál alapító fővédnöke kiemelte: a KASZT elérte azt a rangot, hogy a Kárpát-medence kiemelkedő, magyar nyelvű nem hivatásos társulatainak rangos találkozója lehet, s ezt, akár egy nagy család, a közönséggel közösen érték él. Otthont teremtettek a fesztiválnak a teltházas előadásokkal.

Fajcsi Ferenc, a házigazda Súgólyuk Egyesület elnöke is örömmel köszöntötte a 10. KASZT-ot, s egyúttal elköszönt a közönségtől. Új kihívások várnak rá, s ezért júniustól már nem vesz részt a csapat munkájában. Így a Tiszta röhej! című Noël Coward komédia – amellyel megnyílott a jubileumi KASZT – volt a búcsúzó rendezése.

Pécsről az Escargo Hajója érkezett csütörtökön a fesztiválra az Életfélelem című darabbal. A továbbiakban ugyancsak a megyeszékhelyről jön a Janus Egyetemi Színpad A professzor vallomása előadással. A székesfehérvári Szabad Színház A szent család abszurd komédiával jön. A szintén fehérvári Örökség Csoport a Feszített víz című különleges előadással vendégeskedik az egykori bányászvárosban. Rejtő Jenő klasszikus művével, az Úrilány szobát keres bohózattal pedig a körmendi Kastély Színház szórakoztatja a közönséget. A bajai Rábl Színpad Szent Johanna életét bemutató Johanna című kamaradrámájával vesz részt a fesztiválon. A pápai SK Társulat pedig Örkény István klasszikus művével, a Tótékkal szerepel a műsorban. Idén is lesznek határon túli produkciók a seregszemlén. A lendvai LeSzSZ Társulat Egressy Zoltán népszerű darabját, a Portugált mutatja be, a bácskertesi Sturcz József Színjátszó Csoport pedig a Sárga csikó című népszínművel vesz részt a versenyprogramban. – olvasható a KASZT oldalán.

Az előadásokat szakmai zsűri értékeli: Németh Ákos, József Attila-díjas drámaíró, műfordító, Regős János rendező, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke, Pataki András Jászai-díjas rendező és Básti Andrea színész, drámatanár szerepel a döntnökök között.

A jubileumra megjelent Varga Róbert újságíró A KASZT-sztori című könyve a fesztivál történetéről.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss híreket, információkat Baranya vármegyéből. Természetesen a hónap elején már beszámoltunk a KASZT programjairól is.

The post Megnyílt a tizedik KASZT appeared first on BaHír.

A Mecsek Fotóklub szervezésében megrendezésre kerülő kiállítást dr. Fedeles Tamás, PTE oktatási rektor-helyettes nyitja meg. Zongorán közreműködik: Fuchs Gábor.

A Mecseki Fotóklub történetéből:

1957-1977

„Olyan hosszú életű amatőr egyesület még nem volt Pécsett, mint az 1957. március 8.-án megalakult fotóklub, mely Mecseki Fotóklub néven működik a mai napig. A klub fő célja jó fotográfiák készítése volt, továbbá az alkotók művészi fejlődésének elősegítése. A klub első évében mindjárt országos fotókiállítást hirdetett, mely nagy érdeklődést váltott ki. Neves alkotók vállaltak szervező munkát, többek között Halász Rezső, Dr. Szász János, Tillai Ernő, Tám László, Harnóczy Örs. A klubhelyiség problémája nehezen volt megoldható, más-más helyeken kaptak termet. Egy idő után a hasonló érdeklődésűek kisebb csoportokat alkottak, és egymást ösztönözve bizonyos stílust és témakört alakítottak ki. A különféle tendenciák jól megfértek a klubban, így mindenki megtalálta a neki megfelelő irányzatot, és a kölcsönös érdeklődés sem apadt el. Lantos Miklós, Dr. Szász János és Tillai Ernő kemény, markáns, konstruktivista képeket készített, ezt a fajta szemléletet hosszú ideig azonosították a Mecseki Fotóklub törekvéseivel. Kis számban már akkor is jelentkeztek a természetfotózás hívei, akik közül Kiss Imre tűnt ki. Új, általuk szürrealistának vélt irányzattal jelent meg a klubban a Focus alkotócsoport dr. Lajos László vezetésével. A Fotóművészet Nemzetközi Szövetsége, a FIAP egymás után ismerte el a sikerek alapján az alkotók képességeit. A sokirányú kapcsolat és ismertség újszerű kezdeményezés lehetőségét nyújtotta, létrehozták 1973-ban az „Öt országrész fotófóruma” fesztiválsorozatot. Sorra alakultak a testvérvárosi kapcsolatok is, elsősorban a Horvát Eszéki Fotóklubbal. A fotóklub sajátos szemléletét, képeinek a szokványostól eltérő voltát, az igényes szigorúságot és az esztétikai felkészültséget méltányolták és elismerték. A klub a 70-es évekre elérte aranykorát, hiszen kiegyensúlyozott, és változatos klubéletet élt, sok és jó kép született, az elméleti felkészültsége is fejlődött. A klubnak nimbusza lett, általános elismertséget vívott ki. A korszak méltó lezárása volt az 1977 őszén rendezett nemzetközi fotókiállítás, melynek témája a Nő ’77. Az érdeklődés óriási volt, 37 országból érkeztek képek, melyekből a zsűri kiválasztotta a kiállítás anyagát. A nézők száma is grandiózus volt, 115 ezer látogató nézte meg a képeket a Pécsi Galériában. A klub ekkor a delelőjén túljutott, új szemléletű képekre lett volna szükség, ezt az új szemléletet az Ifjúsági Házból a fotóklubba áttelepült Focus alkotócsoporttól várták. Ezzel megnyílt egy újabb korszak a klub életében.”  – Tillai Ernő MFIAP fotóművész.

1977-1990

„Az Ifjúsági Házban a Dr. Lajos László által vezetett csoport sok fiatalt gyűjtött maga köré. A csoport tagjai egyre rangosabb, komolyabb képanyaggal rendelkeztek, egyre több kiállítás megszervezését vállalták. Az 1977-ben alakult Focus csoport tagjainak többsége is ebből a csoportból szerveződött. Alapító tagjai Dr. Lajos László, Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Pap Ferenc, és Kovács Attila. Később csatlakozott hozzájuk Marsalkó Péter és Borbély Tamás. Első kiállításuk után írta róluk a kritika: „Nem sűrűn találkozhatunk ezzel az új művészi magatartással, mely tárgyilagos, de nem veszi annyira komolyan magát, hogy öniróniájának céltáblája ne lehessen”. Dr. Lajos László: „Valami újat akartunk, frissebbet, mert ami akkortájt dívott a klubban, avíttnak tűnt számunkra. Újat, de nem a klub ellen, hanem vele párhuzamosan valami mást.” A csoport 10 évig nemcsak a Mecseki Fotóklub élcsapata volt, országosan is a legrangosabb fotós csapattá érlelődött. A klub 1983-ban elnyerte a Kiváló együttes címet. Az 1987-es esztendő jelentős a fotóklub életében, mert a 30 éves jubileumát ünneplő egyesület ebből az alkalomból könyvet készített „Fényképeskönyv” címmel. A Mecseki Fotóklub több, fontos kiállítást szervezett ezekben az években. 1982-ben a „Nő ’82”, 1985-ben a „Hat országrész”, 1987-ben „A pécsi fotográfia története – A Mecseki Fotóklub 30 éve”. A nemzetközi fotófórumok fontos szerepet játszottak a fotóklub életében. 1974-től folyamatosan találkoztak hat országrész fotósai, ezt a nemzetközi társaságot három alkalommal látta vendégül a Mecseki Fotóklub. A Pécs-Lahti kapcsolatos során 1988-ban Körtvélyesi László és Mánfai György volt vendége a Lahti Fotóklubnak. A rendszerváltást követően több kiállítást szerveztek Ausztriában és Németországban, ahol Tillai Ernő képanyaga került bemutatásra. 1992-ben nagy veszteség érte a klubot Halász Rezső EFIAP fotóművész halálával. A rendszeres programok ellenére a klub teljesítménye egyre jobban süllyedt az átlag fotóklubok szintjére. Megszűntek a klubon belüli csoportosulások, nem voltak olyan csoportok, amelyek valami újat lettek volna képesek alkotni. A megújulás vágya kisegítette a klubot az apátiából, megszületett a Kortárs Magyar Fotográfia kiállításának gondolata. Nemcsak a kor szellemi vonulatait, önmagukat is megmutathatták a szakmának és Pécs város művészetet kedvelő lakosainak. Új lehetőségekkel lettek gazdagabbak, újra a magasabb szintű alkotás lehetősége csillant meg előttük.”  – Tám László EFIAP fotóművész.

1990-

„A rendszerváltás társadalmi hatásai a klubot is fenyegették. Azok, akik addig a hobbijukba temetkezve élték életüket, karriert kezdtek építeni, pénzre hajtottak. Közösségek százai szűntek meg, veszítették el tagjaik jelentős hányadát. A klubban is érezhető volt ez, de sok fiatal pályakezdő fotós viszont rátalált a klubra. Sajnos nem sokan maradtak meg a fotó mellett, a fluktuáció azóta is érezhető. A tehetséges, klubot fémjelző tagok közül többen a megélhetést, az új piacot választották. A reklámfotóban soha nem látott lehetőségek nyíltak. A 90-es években a vasfüggöny megszűnése a Nemzetközi Fotófórum végét is jelentette. A klub 1995-ben elindította a Kortárs Magyar Fotográfia biennálét. Kétévente együtt volt a fotográfusok legjava. 2001 után a biennálé kinőtte a klub lehetőségeit, így a rendezés jogát átadták a Kortárs Magyar Fotográfia Alapítványnak. Az ezredforduló tájékán a fotográfiában forradalmi változások következtek be a digitális fényképezéssel. A fotóklub az újdonságok felkarolását is szem előtt tartotta. A kezdeteknél előadásokkal, gyakorlati foglalkozásokkal segítette minden érdeklődő fotós átállását a digitális fényképezésre. A klubon belül ez az időszak hozta a természetfotó megjelenését. Magas színvonalát fémjelzi, hogy többen a Naturart csoport tagjai lettek. A Klub alapításának 50 éves évfordulójára kiadta az Előhívás c. könyvet, a Pécsi Galériában reprezentatív kiállításon mutatta meg fél évszázados munkájának legértékesebb alkotásait. Majd a 60. évfordulón a Cella Septichorában Pécs fotóesszenciája 1957-2017 címmel Pécshez kötődő képekkel ünnepelt a klub. 2016-tól MAFOSZ és FIAP által patronált nemzetközi fotópályázatokat szervez évente Sopianae Nemzetközi Fotószalon címmel. Tillai Ernő klubunk művészeti vezetője 2016-ban HonA-MAFOSZ életműdíjat kapott, Barakonyi Károly, Laki Krisztina Éva és Ruprech Judit tagjaink a FIAP fotóművésze cím AFIAP fokozatát nyerték el. 2017-ben Kiss Imre EFIAP/b, Barakonyi Károly, Laki Krisztina Éva, Kiss Zoltán EFIAP, Déri Judit és Jerszi Gabriella AFIAP és A-MAFOSZ, Barakonyi Károly A-MAFOSZ fotóművészeti minősítést szereztek. A Mecsek Szalont a klub 2013-ban indította útjára, évente bemutatkozási lehetőséget kínálva a tagjai számára. A Szalon minden évben még két további kiállítással mutatkozik be a nagyközönség előtt.”  – Hámori Gábor fotóművész

Forrás: mecsekifotoklub.hu

The post November 21: X. Mecsek Szalon kiállításmegnyitó appeared first on BaHír.