Schwimmer Rózsa 1877. született Budapesten, de édesapja vállalkozásának csődje után családjával hamar Temesvárra költöztek. Gyerekkorában depressziós hajlamú volt, állítólag az öngyilkosság is megfordult a fejében, illetve az alkohollal is közeli barátságba került.

Az 1890-es évek közepén aztán visszatért Budapestre, ahol eleinte nevelőnőként dolgozott. A korabeli Budapest fejlődése és pezsgése hamar magába szippantotta, így aztán hivatalnok lett belőle. Ebben a közegben ismerte meg a századfordulón egyre aktívabb nőmozgalmakat, amik óriási hatást gyakoroltak rá.

Az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben egyre több szerepet vállaltak a nők is a közéletben, bár eleinte szinte kizárólag a jótékonykodás volt a fő szervezőelem. Azért megjelentek fontos célok is: a nők oktatásának kiterjesztése, az érdekvédelem megszervezése, majd később a politikai jogok is egyre inkább előtérbe kerültek.

Schwimmer Rózsa hamar otthonra talált ebben a közegben, ahol azonnal jelentős szerepeket vállalt. A rendkívül jó szervezőkészséggel rendelkező, aktív nő remek érzékkel teremtett kapcsolatot másokkal. Hozzákötik a modern magyarországi nőmozgalom életre hívását, aminek köszönhetően hamar a nemzetközi közvéleményben is felfigyeltek rá.

Ráadásul remek írói érzékkel is rendelkezett, újságíróként is sikerült elhelyezkednie. Egyre több cikke jelent meg rangos osztrák és német, majd amerikai lapokban, amivel szintén tudta építeni nemzetközi kapcsolatait. 1904-ben már a kor legmeghatározóbb szervezetének, a Nők Választójogi Világszövetségének (IWSA) kongresszusán tartott hatalmas sikerű előadást, ő indítványozta egy hivatalos folyóirat publikálását is.

Az 1910-es évek elejéig elsősorban az első magyar nyelvű feminista havilap, A Nő és a Társadalom címet viselő újság szerkesztője volt, de az IWSA-ban is aktív maradt. 1913-ban neki köszönhetően Budapesten tartotta a szervezet a kongresszusát, majd annak sajtótitkárává is megválasztották. Az első világháború kitörését a pacifista Schwimmer igyekezett minden erejével megelőzni, majd a békekötés egyik legnagyobb szószólója lett. Számos országban tárgyalt Károlyi Mihály képviseletében is, aminek eredményekébb 1918-19 fordulóján ő lett a világ első női nagykövete Svájcban. Igaz, nem hivatalos minőségében volt az, és a hozzáfűzött reményeket sem sikerült beteljesítenie, de ettől még Schwimmer Rózsa már ezért is megérdemelné, hogy a magyar történelem nagy nőalakjaivé közé váljon.

1920 januárjában aztán elhagyta az országot, húgával együtt Amerikában telepedtek le. A beilleszkedés nem volt ugyan egyszerű, de Schwimmer itt sem hazudtolta meg magát. Folyamatosan levelezett a világ vezető politikusaival, cikkeket írt és harcolt a női egyenjogúságért. Pacifista politikai nézetei miatt soha nem kapta meg az állampolgárságot, de haza sem térhetet, végül 1948-ban New Yorkban hunyt el. Ebben az évben Nobel-békedíjra is felterjesztették, ezt sajnos nem kaphatta már meg.

Schwimmer Rózsával politikai nézetei miatt egyik rendszer sem tudott mit kezdeni, nevét inkább elhallgatták, így mára a feledés homályába merült. Pedig a XX. század egyik legfontosabb magyar nőalakja volt, aki megérdemelné, hogy emlékét méltó módon megőrizzük.

Forrás: wmn.hu

Kép: Wikipedia

The post Magyarként volt a világ első női nagykövete, mégis alig ismeri az ország appeared first on BaHír.