A szakirodalmat nem ismerő madár az első magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta, aki bizonyítottan Angliába jutott.

A Dávodi Madárgyűrűző Állomás és a visszafogás helyszíne (Trimley) között légvonalban több mint 1400 kilométer van, de a térképet elnézve ennél valószínűleg hosszabb úton tette meg a cserregő nádiposzáta a távolságot.

Cserregő nádiposzáta leírása és éltmódja:

A cserregő nádiposzáta territoriális viselkedésű, tipikus nádi énekesmadár. A fészekparazita kakukk egyik gyakori gazdamadara. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Vízhez kötődő apró rovarokat, pókokat fogyaszt. Kedvelt táplálékai a levéltetvek, kabócák, szúnyogok, árvaszúnyogok. A vizes élőhelyek védelmével állománya megőrizhető.

A mindössze 12–13 centiméter méretű, és 9-12 gramm súlyt nyomó cserregő nádiposzáta Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában fészkel. A sűrű, homogén, nagy kiterjedésű avas nádállományokat kedveli, melyek belső zónáját népesíti be. Tollazatának egyöntetű barna színe is élőhelyéhez alkalmazkodott. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, legtöbbször diszkrét éneke árulja el jelenlétét. Fészkét a tojó építi, néhány nádszál összekapcsolásával apró gyökérdarabokból, fűszálakból, valamint a nád bugájából. Évente kétszer költ, egy fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken csak a tojó kotlik. – olvasható a cserregő nádiposzátáról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

The post Angliáig jutott a Dávodon gyűrűzött madár appeared first on BaHír.

Az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint Magyarország immár harmadik alkalommal ad otthont ennek a rangos eseménynek. Amelyet korábban 1990-ben Visegrádon és 2007-ben Fertőújlakon rendeztek meg.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében létrejött konferencián 37 ország 41 madárgyűrűzési központja képviselteti magát. Ami garantálja a színvonalas előadásokat és a tartalmas eszmecseréket.

A mostani helyszín, Tata, különleges jelentőséggel bír. Hiszen a település 2019-ben nyerte el a Ramsari Város címet a vizes élőhelyek védelméért tett erőfeszítéseiért

– emelték ki.

A közlemény szerint a helyettes államtitkár a rendezvényen arra emlékeztetett, hogy az MME és az állami természetvédelem közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza. A két szervezet 2016-ban kötött együttműködési megállapodást is egymással.

A megállapodás négy pillérre helyezi a feladatokat. Az országos madármonitorozási programok szervezésére, a hazai madárgyűrűzésre és Madárgyűrűzési Központ működtetésére. Valamint a madárpusztítás elleni fellépésre, valamint a madárpusztulások megelőzése érdekében a közép- és magasfeszültségű oszlopsorok felmérésére.

A helyettes államtitkár kiemelte,

a hazai madárfajok jelölőgyűrűvel való ellátását az MME koordinálja. Amihez a természetvédelmi ágazat segítséget nyújt.

Az elmúlt évtizedekben a klasszikus alumínium és színes gyűrűk mellett egyre nagyobb jelentősége van a műholdas nyomkövetők alkalmazásának, ezért évente egy alkalommal az MME szakembereinek vezetésével a jeladó használatával kapcsolatos workshopot is rendeznek – írták a közleményben.

Emlékeztettek arra, hogy Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés, a tevékenység meghonosítása Schenk Jakab nevéhez fűződik, aki a Herman Ottó vezette Magyar Ornithológiai Központban dolgozta ki ennek mikéntjét, mely azóta is működik hazánkban.

A gyűrűzések során gyűjtött adatokat többféleképpen is felhasználják az állami természetvédelemben, például a rendszeresen készülő országjelentéshez, valamint egy-egy faj vagy terület gyakorlati védelméhez.

A tudományos és gyakorlati felhasználás mellett a madárgyűrűzés ismeretterjesztő szerepe is jelentős. Az évente 20-30 gyűrűzővizsga-bizonyítványt szerző szakember többsége gyűrűzőtáborokból kerül ki, akik ezt a tevékenységet folytatva újabb generációkat képeznek ki – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint Balczó Bertalan helyettes államtitkár beszédében köszönetet mondott a konferencia szervezőinek és résztvevőinek, hangsúlyozva, hogy a madárgyűrűzés révén gyűjtött adatok és tapasztalatok nemcsak a madarak vonulásának kutatására szolgálnak, hanem az élőhelyek felmérésére, védelem alá helyezésére, környezeti nevelésre, genetikai és állategészségügyi vizsgálatokra is alkalmasak.

forrás: mti

The post A vonuló madarak védelmét segíti a madárgyűrűzés appeared first on BaHír.