Tavaly novemberhez képest az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a liszté 39,3, a tejé 16,6, a csokoládé és a kakaóé 12,8 százalékkel emelkedett. De átlagot meghaladóan nőtt a gyümölcs- és zöldséglé, az étolaj, a tojás, a vaj, az éttermi étkezés és az alkoholmentes üdítőitalok ára is. Az alkoholos italok és a dohány ára 4 százalékkal emelkedett.

A beszámoló szerint a szolgáltatások 7 százalékkal drágultak. Az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés, a parkolás és a lakbér 10,9 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 9,6, a lakásjavítás és -karbantartás 8,8, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,3 százalékkal nőttek. Drágultak a gyógyszerek, a háztartási energia és az üzemanyag árak is.

Az ING gyorselemzése szerint ez amiatt van, mert a várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció. A gyorsulást az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása pörgette meg, ráadásul ez nem is fog lassulni, a globális folyamatok miatt további áremelkedés várható.

The post Karácsony előtt kilőtt a liszt és a csoki ára a gyorsuló infláció miatt appeared first on BaHír.

Nagyanyámék valamikor régen maguk sütötték a kenyeret. Vagy szokás volt az is, hogy maguk dagasztották, aztán elvitték a pékhez, aki megsütötte. Manapság azonban újra egyre többen készítenek maguk kenyeret, péksüteményeket otthon. Ehhez már rengeteg recept található az interneten is. De fantasztikusan szép fotókkal illusztrált könyveket is vásárolhatunk, melyekben minden segítséget megkaphatunk. És jó hír az, hogy a diétázók, cukorbetegek is találhatnak számos jól bevált leírást így nekik sem kell lemaradniuk a finom falatokról és az otthonsütés élvezetéről.

Már az ősember is fogyasztott kenyeret?

„A kenyér évezredek óta mindennapi táplálékunk, jóllehet a kezdetek kezdetén a mai dagasztott-kelesztett fehérkenyérnek se híre se hamva nem volt. Már az előember is evett olyasmit, amit némi túlzással, de nevezhetünk kenyérnek. Bár a gabona elsősorban a letelepedett életformához kapcsolódik, már a közel-keleti proto-natúfi vadászó-gyűjtögető kultúra leletei között is találtak kenyérre hasonlító maradványokat, melyek a legkorábbról, 14600–11600 évvel ezelőttről származó leletek. Gyűjtögető őseink eleinte beérték a nyers magok rágcsálásával, majd a tűz megismerésével pörkölve fogyasztották, később megőrölték és vízzel keverve lepényt sütöttek. Az általunk használt és kedvelt kenyérgabonák jó részét sokáig nem ismerték, és gyakorlatilag szinte minden növényi termésből megpróbáltak lisztet előállítani. A felső-paleolitikumból származó és mozsárként használt köveken megragadó növényi maradványok a vizsgálatok során nád- valamint páfrányfélék keményítőinek bizonyultak. Az i.e. 7-8. évezredben már ismerték a zabot, a kölest, az árpát – ez utóbbi például Eurázsiából indult világhódító útjára. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza szintén Ázsiából érkezett. Különböző források szerint az első pékek Egyiptomban élhettek, ide teszik az első kelesztett tészta elkészítését is. Ők jöttek rá arra, hogy ha kicsit pihentetik a tésztát, lágyabb, illatosabb lesz: az agyagedényekben tárolt massza megduzzadt, buborékok képződtek benne, ami pedig kisült belőle az egy finomabb, könnyebb kenyér.”  – írja a sumidmagazin.com

Manapság óriási kínálat van különféle lisztekből, lisztkeverékekből is

Szóval ha úgy döntünk nekiállunk kenyeret sütni, már csak a megfelelő alapanyagok, esetleg gépek beszerzése van hátra. Hiszen manapság óriási kínálat van különféle lisztekből, lisztkeverékekből is. Van amelyhez szinte csak vizet kell adni és máris mehet a készítés. Ha nem akarunk a dagasztással bajlódni, beszerezhetőek a kenyérsütő, vagy dagasztógépek is. Sokan, sokféle módszereket, összetevőket ajánlanak, melyekből érdemes többet kipróbálni, hiszen óriási sikerélményt jelent egy szép és finom kenyér elkészítése. A boltok, pékségek polcain is hatalmas a kínálat. Előfordul azonban, hogy az általunk megvásárolt kenyérnek nem megfelelő az állaga, vagy íze. Sajnos tömeggyártás esetén sokkal nagyobb a hibalehetőség, így elképzelhető az is, hogy nem a kívánt minőséget kapjuk a pénzünkért.

Ajánlom figyelmükbe a „Kálci receptjei” Egyszerű kelt tészták, és Egyszerű kelt tészták – Cukor -és finomliszt mentesen című könyvét. Ez utóbbi pontosan leírja az elkészített pékáruk energia, szénhidrát, fehérje és zsírtartalmát. Mindkét könyv nagyon impozáns kiadvány, melyek számos hasznos tanácsot és információt tartalmaznak. Olyan recepteket, melyek mindegyike kipróbált és bevált recepteket mutat be.

The post Süssünk kenyeret, vagy a boltban vegyünk? appeared first on BaHír.

A tehetséges fiú soproni és pozsonyi koncertje idején még 10 éves sem volt, de határozottan állt ki a közönség elé, és gyönyörű játékával olyan sikert aratott, hogy további zenei tanulmányaihoz magyar főurak ajánlottak föl ösztöndíjat.

Apjával 1822-ben Bécsbe ment, ahol Carl Czernynél és Antonio Salierinél tanult. Mestereinél igen jó kezekben volt zenei fejlődését illetően. A szerepléshez szokott gyermek Bécsben is koncertezett.

Liszt Ferenc 1823 májusában először lépett fel Pesten. Ősszel a Luigi Cherubini vezette párizsi Conservatoire-ban és így magánúton folytatta tanulmányait. Többek közt Ferdinando Paer zeneszerzést tanított az ifjú Lisztnek.

Párizs, „a fény városa” a pezsgő szellemi élettel minden művészre nagy hatással volt. Liszt további életét és fejlődését is döntően befolyásolta a francia főváros szellemi és művész elitje. Több európai országban is koncertezett virtuozitásával ámulatba ejtve közönségét.

Édesapja 1827-ben bekövetkezett halála után édesanyja is Párizsba költözött. Ebben az időben a tehetséges fiatalember arisztokrata családoknál zongoraleckéket adott, és rengeteget olvasott. Első magyar vonatkozású műve is megszületett: variációkat komponált, melyekhez Bihari János és Fáy László verbunkos dallamai szolgáltak alapul. A korszak zenei életének kiválóságai (pl. Fryderyk Chopin, Niccolo Paganini, Hector Berlioz, Félix Mendelssohn-Bartholdy) hatottak művészi fejlődésére.

Magánélete is átalakulóban volt. Marie d’Agoult-val Svájcba költöztek. Három gyermekük született. Liszt sokszor hónapokig távol volt családjától koncertkörútjai miatt. Sikeres hangversenyei Párizstól Bécsig, Milánótól Pestig újabb elismertséget szereztek.

Humánus megnyilatkozásainak egyik szép példája volt: a Doborjánba látogató Liszt adakozott a templom orgonájára és adományokat adott a szegényeknek. Pályafutása során több ízben is adott jótékonysági koncertet, pl. a pesti árvíz károsultjainak javára, vagy pl. a Nemzeti Zenede létesítésére.

Időközben karmesterként is bemutatkozott. A pergő élet korszakát váltotta weimari karmesteri időszaka. Akkortájt több időt tudott zeneszerzésre fordítani. Nagy hatással volt rá a Richard Wagnerrel kötött barátsága.

Közben megismerkedett Sayn-Wittgenstein hercegnével. Kapcsolatuk elmélyült, s Liszt követte az asszonyt Rómába, ahol ideje nagy részét egyházi zenék (pl. oratóriumok) komponálásának szentelte. A római katolikus egyház kisebb rendjeinek felvétele után a Vatikánba költözött. Az egyházi zene megreformálásán fáradozott. Egyik – ebben az időszakban komponált – jelentős művét, a Szent Erzsébet legendáját maga vezényelte Pesten, ahol magyar kapcsolatai is újjáéledtek.

Károly Sándor nagyherceg ajánlatára visszatért Weimarba. Ezt követően sokat utazott Róma, Weimar és Pest között. Egy ilyen utazás alkalmával meghűlt és 1886. július 31-én, Bayreuthban tüdőgyulladásban elhunyt.

Forrás: filharmonia.com

Fotó: lisztmuseum.hu

The post 212 éve született Liszt Ferenc appeared first on BaHír.