A miniszter az „Igazság órája” című műsorban úgy fogalmazott: információi szerint olyan külföldi szereplők is megjelentek Magyarországon az elmúlt időszakban, akik különböző érdekeket képviselve később kapcsolatba kerülhettek a Tisza Párttal, sőt annak informatikai rendszerével is.

Bóka János szerint mindez felveti annak lehetőségét, hogy a párt működése nem csupán politikai, hanem nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálható. Úgy véli, a választók így egy „nemzeti szuverenitást képviselő kormány” és egy „külső befolyás alatt álló politikai erő” között dönthetnek majd.

Lehallgatási ügy és energiahelyzet is szóba került

A miniszter kitért a külpolitikai feszültségekre is. A Szijjártó Péter külügyminisztert érintő lehallgatási ügy kapcsán úgy fogalmazott: szerinte nem az a legfontosabb kérdés, hogy miről zajlottak a beszélgetések, hanem az, hogy egy európai ország titkosszolgálata lehallgathatta egy másik EU-tagállam külügyminiszterét.

Az energiaellátás kapcsán a Barátság kőolajvezeték leállítását is megemlítette. Állítása szerint Ukrajna ezzel nyomást kívánt gyakorolni Magyarországra, ami akár az energiahelyzet romlásához is vezethetett volna. Hozzátette: a vezeték működése kulcsfontosságú lehet az uniós tárgyalások során is.

EU-stratégia, migráció és belpolitikai kritikák

Bóka János az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikáját is bírálta. Véleménye szerint az unió jelenlegi megközelítése nem az energiabiztonságot helyezi előtérbe, ami hosszabb távon nehézségeket okozhat a fogyasztóknak.

A Tisza Pártról szólva a miniszter úgy fogalmazott: szerinte a politikai erő programja nem kellően kidolgozott, és kommunikációja inkább kampányszerű. Emellett kritikát fogalmazott meg a párt egyes szereplőinek megnyilvánulásaival kapcsolatban is.

A beszélgetésben szóba került a migráció kérdése is. A miniszter szerint egy esetleges közel-keleti eszkaláció újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé, miközben a kontinens jelenlegi eszközei nem feltétlenül elegendőek ennek kezelésére.

Forrás: MTI

The post Bóka János: választási beavatkozás zajlik Magyarországon? appeared first on BaHír.

Hangfelvétel és titkosszolgálati kapcsolatok

A Mandiner beszámolói szerint egy titokzatos forrástól érkezett hangfelvétel alapján külföldi titkosszolgálati akció zajlott Szijjártó Péter ellen. A lap szerint a felvételen Panyi Szabolcs arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós tagállam állami szervével, és megadta számukra Szijjártó Péter telefonszámát, amellyel lehetőség nyílhatott a külügyminiszter telefonhívásainak megfigyelésére.

A beszámoló szerint a külföldi szolgálatok így láthatták, hogy a külügyminiszter kivel beszél, követhették a hívások irányát és kapcsolati hálóját és információkat gyűjthettek a kommunikációról.

Panyi Szabolcs: elismerte, hogy ő hallható a felvételen

Az ügy újabb fordulatot vett, amikor Panyi Szabolcs közösségi oldalán elismerte, hogy ő hallható a nyilvánosságra került hangfelvételen. Bejegyzésében úgy fogalmazott: egy közte és egy forrása között zajló beszélgetést rögzíthettek ismeretlenek.

Politikai szálak: kapcsolat Orbán Anitával

A Mandiner szerint az ügy politikai vetülete sem elhanyagolható. A hangfelvétel alapján Panyi Szabolcs kapcsolatban állhat Orbán Anita ellenzéki politikussal, korábban együtt dolgozott vele és jelenleg is szakmai segítséget nyújthat számára. A beszámolók szerint az újságíró olyan bizalmi viszonyban lehet a politikussal, hogy javaslatokat tehetne egy esetleges jövőbeli külügyminisztérium személyi kérdéseiben, hozzáférhetne bizonyos dokumentumokhoz és információkat közvetíthetne politikai körökben

Szijjártó Péter: „döbbenetes és elfogadhatatlan”

Szijjártó Péter a hírekre reagálva döbbenetesnek nevezte az ügyet, és hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy egy magyar állampolgár közreműködésével történhetett meg egy ilyen jellegű megfigyelés. A külügyminiszter szerint a Szijjártó Pétert érintő lehallgatási ügy súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, és egy szélesebb körű befolyásolási kísérlet része lehet.

A kormány: nem törnek meg

Szijjártó Péter több nyilatkozatában is kiemelte, a kormány nem törik meg a nyomásgyakorlás hatására, továbbra is kiáll a magyar nemzeti érdekek mellett és megvédi Magyarország szuverenitását. Mint fogalmazott, bármilyen titkosszolgálati akciók, fenyegetések vagy befolyásolási kísérletek történnek, a kormány nem változtat álláspontján.

The post Szijjártó Péter lehallgatási ügye: hangfelvétel, beismerés és titkosszolgálati szálak is felmerültek appeared first on BaHír.

Tavaly, 2023-ban összesen 133 alkalommal engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést a Fővárosi Törvényszék – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a törvényszék által küldött statisztikából. Ez valamennyivel kevesebb, mint a tavaly előtti szám, 2022-ben ugyanis 149 alkalommal engedélyezett titkos információgyűjtést a bíróság.

Az engedélyezett megfigyelések eszközei közé tartozott például az is, mikor telefonokat hallgattak le, ehhez titokban felbontják a célszemélynek érkező postai küldeményeket, információs rendszereket figyelnek meg, vagy egy adott helyre telepítenek titokban megfigyelő eszközöket.

A portál szerint a magyar állam a 2023 januártól júniusig tartó időszakban 1033 darab adatkérést küldött a Facebook anyacégének, a Metának, összesen 1413 felhasználói fiókkal kapcsolatban. Az óriásvállalatnak 13 esetben sürgős, vészhelyzeti kérvényt is küldtek egy-egy üggyel kapcsolatban.

A bahir.hu oldalon zöld témában is talál folyamatosan információkat, friss híreket.

The post Rengeteg magyart hallgatott le az állam, néhánynál még tovább is mentek appeared first on BaHír.

Az ügyet persze a kormány teljes mértékben tagadja, szerintük nincs bizonyítéka az ellenzéki sajtónak és az egész egy fakenews. Pintér Sándor belügyminiszter ki is jelentette az ügy kapcsán, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

És ebben teljes mértékben igaza van.

Ugyanis a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért egy, a Pegasushoz hasonló szoftver használata nem ütközik semmilyen magyar jogszabályba.

MAGYARORSZÁGON EGYETLEN EMBER SINCS, AKIT TÖRVÉNYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NE LEHETNE MEGFIGYELNI, LEHALLGATNI.

Ezt is Pintér Sándor jelentette ki a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2016 tavaszán. A TASZ szerint a magyar törvénnyel 3 fő probléma van:

1. a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
2. A a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés.
3. Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

2016-ban volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Régebben is volt példa lehallgatásra

A lehallgatások, megfigyelések egészen az ’50es évekig is visszanyúlhatnak. Persze, még visszább is mehetnénk, egészen a XVI. századig, amikor a lehallgatás tényleg szó szerint történt. Valaki odaoson egy ajtó mögé, vagy egy vékony fel másik oldalára, és fülel. Régi szép idők…

A telefonok megjelenésével viszont a lehallgatás “egyszerűbb” lett, bárhonnan le tudtak hallgatni egy telefonbeszélgetést. Az Államvédelmi Osztály többi között ezt a feladatot nagyon szorgalmasan tudta ellátni.

Az ÁVO feladatait 16 alosztály látta el. Ekkor kezdtek kiépülni az államvédelmi osztályok a vármegye-székhelyeken működő kapitányságokon és az egyes nagyobb forgalmú kapitányságokon. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, továbbá az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdete óta adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusaira, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb.

Az ÁVO alosztályain belül a IX. alosztály feladata volt a levél-, távirat- és telefon-ellenőrzés. Majd jött a Kádár-korszak és az ÁVO-ból Államvédelmi Hatóság lett. A Belügyminisztériumtól szervezetileg is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt ÁVH-t az 1949. december 28-án kiadott, 4353/1949. MT. sz. rendelet hozta létre.

Az ÁVH-n belül a III. Főosztály foglalkozott az operatív technikákkal, köztük a lehallgatásokkal is:

• figyelés és környezettanulmány készítése
• levélellenőrzés
• telefon- és rádiólehallgatás
• rádiófelderítés
• operatív technikai és nyilvántartási feladatok

Nem lehallgatás, de érdemes megemlékezni róluk

A lehallgatások mellett a rendszerváltás előtt az egyik legelterjedtebb hírszerzési forma a besúgás volt. Ennek fontos szerve volt a A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége. Ez a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Viszont nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, amelyekre “kitalálták” (terrorelhárítás, alkotmányos rend elleni szervezkedés felszámolása stb…), hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, akár felszámolni.

A másik, gyakran botrányt okozó “lehallgatás” pedig beszédek, beszélgetések rögzítése volt a helyszínen, majd annak megosztása. Ez történt 2006 május 26-án is. Itt tartotta Gyurcsány az elhíresült öszödi beszédét, amit az MSZP zárt frakcióülésén mondott.

Az öszödi beszédhez hasonló szivárogtatás volt a pár éve nyilvánosságra hozott MTVA-s megbeszélés is.

Jövő TV

The post Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt? appeared first on BaHír.