Kossuth-díjas operaénekesek lépnek fel november 22-én Budapesten, az Eiffel Műhelyházban – közölte a Magyar Állami Operaház az MTI-vel.

A közlemény szerint a Térj vissza győztesen című zongorás gálaest első felében Bretz Gábor ad önálló műsort, amelyben meghatározó szerepeit eleveníti fel.

Az est második felében hét további Kossuth-díjas lép a közönség elé. Gulyás Dénes, Lukács Gyöngyi, Kálmándy Mihály, Kolonits Klára, Komlósi Ildikó, Kováts Kolos, Sümegi Eszter és Tokody Ilona többek közt a Bohémélet, a Louise, a Macbeth, a Pillangókisasszony, a Pomádé király új ruhája, a Sámson és Delila egy-egy részletét, valamint Verdi- és Giordani-dalokat ad elő.

A műsort Bretz Gábor A farsang búcsúszavai című Kodály-darabbal zárja. Zongorán közreműködik Bartal László, Harazdy Miklós és Szennai Kálmán.

Az est házigazdája, Ókovács Szilveszter főigazgató a produkciók között a fellépő énekesekkel beszélget.

A Kossuth-díj több mint 75 éve számít a magyar művészet és kultúra egyik legmagasabb állami kitüntetésének. Díjazottjai között rendszeresen megtalálhatók a Magyar Állami Operaház művészei, akik több alkalommal adtak gálakoncertet elismerésük alkalmából. Idei fellépésükkel Bretz Gábort, a legújabb kitüntetettet köszöntik soraikban – írták a közleményben.

További fontos hírek itt!

forrás: mti

fotó: facebook

The post Kossuth-díjas operaénekesek lépnek fel az Eiffel Műhelyházban appeared first on BaHír.

Kovács Kati a magyar könnyűzene egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású énekesnője. Közel hatvan év alatt önazonos, nyomot hagyó művészként vált a magyar kultúra részévé. Művészetét számos állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el.

Egerben egy gimnáziumi amatőr zenekarban énekelt. 1965-ben a „Ki mit tud?” győzteseként tűnt fel. A „Ki mit tud?” után 1966-ban győzött a táncdalfesztiválon is „Nem leszek a játékszered!” című dalával, amelynek szövegét is ő írta. 1972-ben a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál győztese volt, 1974-ben Írországban elnyerte a country-fesztivál első díját, 1975-ben Angliában az év énekesnőjének választották. Filmjeiből: Eltávozott nap, Fényes szelek, A hamis Izabella, musical: Holnaptól nem szeretlek, nagylemezeiből: Suttogva és kiabálva, Autogram helyett, Életem lemeze, Szívemben zengő dal, Szerelmeslevél indigóval. 

Kovács Kati az az énekes, aki több mint ötven éve a magyar zene utazó „nagykövete”. Világszerte vitte a magyarok jó hírnevét, bizonyította a nemzet tehetségét. Járt Észak-Amerikától kezdve Ausztráliáig, Európa szinte minden országában, Afrikában, Japánban, sőt még Szibériában is turnézott. És nem utolsósorban koncerteket ad mindenfelé az országban, kicsi falvakban éppen úgy, mint nagy városokban, minden évben sok-sok ezer embernek. Személyiségével mindenkit lenyűgöz, dalait hallgatva pedig egy varázslatos világba repít minket. – olvasható Kovács Kati hivatalos oldalán.

Kovács Katinak eddig 116 magyarországi, és 25 külföldi önálló lemeze jelent meg, továbbá 328 gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei. 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművész. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Diszkográfiája szerint 487 hazai és külföldi hanghordozó őrzi a dalait.

Kovács Kati megszámlálhatatlan, és felsorolhatatlanul sok szakmai díjat, elismerést mondhat magáénak, mi most az állami kitüntetéseit vettük számba:

• Állami Ifjúsági Díj (1978)
•  SZOT-díj (1980)
• Liszt Ferenc-díj (1986)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje /polgári tagozat/ (1994)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztje /polgári tagozat/ (2011)
• Kossuth-díj (2014)

Forrás: wikipedia.org, kovacskati.hu

Fotó: Facebook

The post Boldog születésnapot Kovács Kati appeared first on BaHír.

Finta József 1935-ben született Kolozsvárott. 1958-ban szerezte meg diplomáját az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Építész Karán. Munkásságát rögtön ezután a LAKÓTERV-ben kezdte meg, ahol eleinte tervező, majd műteremvezető, végül igazgatóhelyettes-főépítész volt. Első sikerét az 1961-ben tervezett Dunaújvárosi Garzon ház hozta meg, 1965-ben Ybl-díjban is részesítették „a dunaújvárosi garzonház építészeti megoldásáért”. Országosan ismert építésszé viszont a Duna Intercontinental szálló (1966-1969) tette. 1972-ben Ybl-díját már a „szállodaépületek tervezésében elért kiemelkedő eredményeiért” kapta. 1994-ben műterme egészével megalapította a Finta és Társai Építész Studiót, mely az évek során nagy létszámú irodává nőtte ki magát. A Studió legjelentősebb munkái egyebek között a Rendőrpalota, a Westend City Center, a BME-ELTE Informatikai épülete.

A PTE Pollack Mihály Műszaki Kar építészeti tantárgyakat oktató tanszékei hosszú évtizedes tudományos szakmai kapcsolatot ápolnak a Finta és Társa Építészeti Stúdióval, mely a pécsi egyetemi szintű építészképzés létrehozásában vezető szerepet vállalt.

Dr. Finta József személyesen vett részt az egyetemi képzés szakmai programjának kidolgozásában, műtermében lehetőséget biztosított több építészhallgató és végzett építész számára szakmai munkásság folytatására, nemzetközi szintű alkotásokban való részvételre. Kiemelkedő munkásságot folytatott a DLA Mesteriskola megszervezésében és a Mesteriskola mestertestületének tagjaként konkrét professzori munkát végzett. 2004 óta az összes doktori védésnél bizottsági tagként segítette a Pollack Mihály Műszaki Kar munkáját. 2009 óta a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (Honoris Causa).

Díjai:
2014    A Nemzet Művésze díj
2013    Építészeti díj XIII. kerület
2013    a Magyar Érdemrend Középkeresztje
2011    Pogány Frigyes díj
2010    Belváros – Lipótváros díszpolgára
2009    Budapest díszpolgára
2007    Prima Primissima díj
2007    Deák Ferenc díj
1998    Stendl Imre díj
1997    Köztársasági Elnöki Aranyérem
1997    Magyar Művészetért díj
1996    Kossuth díj
1995    az MTA rendes tagja
1982    Budapest Pro Urbe díj
1995    az MTA rendes tagja
1970    Megosztott Állami Díj, Salgótarjáni Városközpont
1975    Ybl díj, Szállodák tervezésért
1965    Ybl díj, A dunaújvárosi garzonház építészeti megoldásáért

Forrás: univpecs.com

The post In memoriam dr. Finta József appeared first on BaHír.

Közleményük szerint Budai Ilonát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.    

Budai Ilona 1951. április 3-án született a Győr-Moson megyei Felpécen. Gyermekéveit 1954-től a szomszédos Gyömörén töltötte. Az éneklés örömét, a népdalok szeretetét a szülői házból hozta magával. Életének fő célja volt terjeszteni, tanítani és megszerettetni a népdalokat. A gimnáziumot Ménfőcsanakon végezte, hangjára magyartanára figyelt fel. Ő adta először a kezébe a Kodály-Vargyas népdalos példatárat, s ő készítette föl sok megyei és országos versenyre, majd a Ki mit tud?-ra – írták.    

Mint kiemelik, az első igazi sikereket az 1968-as Ki mit tud?, de még inkább a Nyílik a rózsa című vetélkedő hozta meg számára, majd az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen az első díj mellett elnyerte Kodály Zoltánné különdíját is. A vetélkedőn ismerkedett meg Halmos Bélával és Sebő Ferenccel, akikben társakra lelt, s elindítói lettek a táncházi mozgalom néven ismert nagy népzenei megújulásnak.     

Budai Ilona 1971-ig a soproni óvónőképző növendéke volt, a diploma megszerzése után néhány évig óvónőként dolgozott Budapesten, közben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát végezte el 1972 és 1977 között.    

Első önálló népdalestjét Nagy László nyitotta meg, egy neki ajánlott versével, 1976-ban. Két évre rá jelent meg első önálló nagylemeze Élő népzene címmel. Ugyanebben az évben alakult budapesti fiatalokból a Vikár Béla Népdalkör, amelynek alakulása óta vezetője volt. Generációk kerültek ki ebből a csoportból, akik a népdalok szeretetét vitték és adták tovább.    

A hetvenes évek derekától járta a környező országok magyarlakta vidékeit és gyűjtött népdalokat, tanulmányozta az éneklési technikákat. Emellett összesen csaknem száz az általa gyűjtött népmesék száma. 

2001-ben elkészült első gyermekeknek szóló mesekazettája, nem sokkal később egy felnőtteknek szóló is, majd 1995-ben megjelent első CD-lemeze Magyarország édes hazám címmel.   

Budai Ilona a pedagógusi pályát sem hagyta el: 1986-tól 2021-ig tanított a III. kerületi zeneiskola népzenei tanszakán, amely később önállóvá vált Óbudai Népzenei Iskola néven, oktatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán, s 1975 óta vezetett nyaranta népzenei táborokat.   

A Magyar Rádióban 1987 és 1997 között népdalt tanított (Énekeljünk együtt), 1997-től pedig Fúvom az énekem címmel vezetett műsort. 2008 februárjától a Magyar Katolikus Rádióban szerkesztett és vezetett népzenei műsort, Népdalforrás címmel.    

 2014-ben a Miért hiszek? sorozat kötetében Gréczi László készített vele beszélgetést, ugyancsak ebben az évben adták ki az Elindult Mária című, karácsonyi énekválogatást tartalmazó CD-jét. 2016-ban jelent meg az Elindultam a világ útján – Dalok és emberi sorsok című, CD-mellékletet is tartalmazó kötete, amelynek felépítése a Fúvom az énekem című rádióműsorhoz hasonlóan élettörténeteket is közöl a kották mellett.    

Budai Ilona életének fő célja volt elmélyíteni a tiszteletet az évszázadokon, évezredeken át felhalmozott kultúrkincseink iránt.     

„Szeretném, ha mindenki tudná és érezné: múlt nélkül nincs jövő. Amit hoztunk, azt őrizni kell. Csodálatos nép fiai vagyunk, és én büszke vagyok minden emberre, aki ma Magyarországon magyar népdalt énekel. Meghajtom előttük a fejem” – idézték a közleményben Budai Ilonát.    

Élete során számos elismerésben részesült: 1986-ban Kodály Zoltán-díjat, 1988-ban a Magyar Rádió nívódíját, 1993-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg. 1996-ban a Magyar Örökség Díjat a népdalénekesek között elsőként kapta az országban. 2010-ben Életfa-díjat, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 2016-ban Kossuth-díjat érdemelt ki munkásságával. 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Forrás: mti.hu

The post Elhunyt Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes appeared first on BaHír.