Vásárolj helyi termelőtől a karácsonyi asztalra

Amennyiben van rá lehetőség vásároljunk helyi termelőtől a karácsonyi asztalra. Ma már a legtöbb városban működik „Termelői Piac” ahol beszerezhetjük az ünnepi menühöz szükséges lapanyagokat. A hús, a zöldségek, gyümölcsök, diófélék, méz széles választékával találkozhatunk. Érdemes mézet mindenképpen termelőtől vásárolni, hiszen ma már tudjuk, hogy a mézet is hamisítják. Sajnos a kereskedelmi forgalomba is bekerül a kínai méz, vagy más hamisított méz. Sokan sütnek ilyenkor mézeskalácsot, illetve fogyasztják a mézet dióval, almával, fokhagymával a karácsonyi asztalnál. De ma már vásárolhatunk kézműves mézeskalácsot is, így akinek kevés az ideje, vagy nincs kedve bíbelődni, ezt is beszerezheti a piacon, karácsonyi vásárokban.  

Használjunk karácsonyi dekorációnak természetes anyagokat

Ma már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a karácsonyi dekorációra. Szinte minden családban megtalálható az adventi koszorú, melyet mi magunk is elkészíthetünk. Ilyenkor érdemes elővennünk a tavalyi koszorúnkat és felújítani. De ha nincs ilyenünk, akkor készíthetünk szalmából, textilből, vagy fenyőből alapot, ezek a kellékeket árusító boltokban is megvásárolhatóak. De aki nem szeretne koszorúalapot használni, megteszi helyette egy szép tálca vagy tányér is. A díszítéshez felhasználhatjuk a természetben gyűjthető, vagy magunk által készített dolgokat. Nagyon jól mutat a héjas dió, mogyoró vagy mandula, esetleg fenyőtoboz, egész fahéj, vagy más fűszer. Díszíthetjük továbbá magunk által készített mézeskaláccsal is. Ezzel a módszerrel sokat spórolhatunk is.

Érdemes a karácsonyfát gyökérrel együtt vásárolni

Sokan szeretik a fenyőillatot a lakásban és ragaszkodnak ahhoz, hogy igazi fát díszítsenek karácsonyra. Érdemes megfontolni gyökeres fenyő vásárlását, melyet kiültethetünk az ünnepek után, vagy megfelelő méretű edénybe ültetni és többször használni. Érdemes kertészetből vásárolni, ahol megfelelő tanáccsal is elláthatnak minket. Ezeket a fákat hűvös helyen, leginkább a szabadban kell tartani egészen karácsonyig. Lehető legtávolabb állítsuk a fűtőtesttől, és tegyünk alá egy alátétet, amibe vizet töltsünk. Folyamatosan, akár naponta locsoljuk meg a fát, ágait spricceljük vízzel és az alátétben is legyen folyamatosan víz. Korábban írtunk arról, hogy Pécsett a városszerte begyűjtött több tízezer karácsonyfa újbóli felhasználásával jelentős mennyiségű tiszta, zöld energiát állítottak elő; a begyűjtött mintegy 35-40 tonna fenyőhulladék 85 átlagos méretű lakás egy havi fűtéséhez elég energiát adott.

Csomagoljunk környezettudatosan

A karácsonyi ajándékok kiválasztásánál is érdemes környezettudatosan gondolkodni, különösen, ami a csomagolást illeti. Érdemes például maradék textilbe, vagy papírtáskába csomagolni, amit újra és újra fel lehet használni. Ajándékba nem csak boltban vásárolt dolgokat adhatunk, hanem élményeket vagy magunk által készített tárgyakat, vagy ehető ajándékokat is.

The post Karácsony a fenntarthatóság jegyében appeared first on BaHír.

„Magyarországon minden egyes ember évente 500 kg körüli mennyiséggel járul hozzá a környezetszennyezéshez, és ez a szám minden évben nő. Mindezek tetejébe elszakadtunk a valóságtól: lassan már nem tudjuk, hogyan kell növényeket termeszteni, állatokat tartani, varrni, javítani, ellátni magunkat. Rá vagyunk utalva a boltokra – többnyire a multikra” – áll a Humusz Szövetség bemutatkozásában.

Szabó Györggyel, a Humusz Szövetség munkatársával készítettünk interjút. György környezeti gazdaságtan frissdiplomásként 2012-ben kezdett önkénteskedni szervezetben, rendezvényeken is aktívan segédkezve. 2020 áprilisa óta dolgozik teljes állásban a Humusz Szövetségben.

Mivel foglalkoztok a Humusznál?

A Hulladék Munkaszövetség 1995-ben alakult, akkor még egy kicsit más célokkal. Akkor még a szelektív hulladékgyűjtés sem működött úgy, ahogy manapság.  Ezért akkor még ez volt a fő fókuszban. Azóta már kiépült és többé-kevésbé működőképes a szelektív hulladékgyűjtés, legalábbis bizonyos hulladéktípusok esetében.

Ma már elsősorban a hulladékmegelőzést és újrahasználatot, illetve az erőforráshatékony és fenntartható termelést és fogyasztást népszerűsítjük, hogy ezzel napi gyakorlattá válhasson a társadalom különböző rétegeiben. Gyakran tartunk iskolai és óvodai csoportoknak foglalkozásokat, de a legkisebb korosztálytól kezdve egészen az idősebb generációkig mindenkihez igyekszünk eljuttatni az üzeneteinket. Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatók és tanárok, környezeti nevelők továbbképzésére is.

Miért változtattatok nevet?

A Humusz név egy kis játék a szavakkal. Régi nevünket, a Hulladék Munkaszövetséget azért is változtattuk Humusz Szövetségre, mert nagy hangsúlyt fektetünk a szerves hulladék komposztálására is. A Humusz ház kertjében van egy közösségi komposztpont, ahol a helyiek komposztálják a konyhai szerves hulladékukat. Ez körülbelül 200 háztartást jelent.  Az általuk idehozott szerves hulladék válik érett komposztként humuszhoz hasonló, termőföldként is használható anyaggá, amit utána ők szabadon és ingyen elvihetnek és felhasználhatnak többek között virágföldnek.

Milyen előnyei vannak a hulladékból előállított komposztnak?

Azon túl, hogy költségeit is spórolnak az emberek azzal, hogy nem a boltban veszik a messziről odaszállított virágföldet, további két fontos előnye van. Egyrészről Magyarországon a lakossági hulladéknak körülbelül az egyharmada szerves hulladék, vagyis komposztálható. Akik bekapcsolódnak hozzánk a közösségi komposztálásba, azok a kukájukba kerülő hulladéknak a mértékét is nagyban csökkentik.

Másrészt azzal, hogy ebből a szerves hulladékból értékes, tápanyagdús föld lesz, a talaj is javítható. A világon és itthon is égető probléma, hogy kimerülnek a talajok, ebben is segít ez a körforgás, amit itt a Humusznál is gyakorlunk.

Budapesten kívül is léteznek komposztközösségek?

Vidéken jellemzőbb az, hogy a ház mellé kert is tartozik, ezért sokan maguknak oldják meg a komposztálást, ritkább a közösségi komposztálás.

Kaptunk azonban olyan megkeresést, ahol arról érdeklődtek hogyan tudnának közösségi komposztpontot nyitni vidéken.  Elmondásuk szerint hiába élnek kertes övezetben, az emberek nem komposztáltak.

Budapesten viszont robbanásszerűen terjednek a közösségi komposztpontok. Egyre több közösség érzi úgy, hogy szüksége lenne erre. A Főkert fel is karolta ezt a kezdeményezést, és már számos komposztpont nyílt a város különböző pontjain. Ezekben segítünk mi is, igyekszünk a nálunk felhalmozódott tudással segíteni az ottani közösségeknek, hogy mit kell tudniuk, hogyan lehet ezt az egészet üzemeltetni és fenntartani, milyen szabályokat érdemes hozni.

Az emberek milyen formában találnak meg titeket?

Együttműködve a Főkerttel sokszor személyesen keresnek meg minket, ilyenkor kimegyünk a helyszínre és elmondjuk a tapasztalatainkat, bevezetjük őket a legfontosabb információkba.

Emellett online is megtalálhatóak vagyunk, Facebook oldalunkon és weboldalunkon is kapcsolatba léphetnek velünk.

Emellett tartunk komposztálóképzéseket is. Ezt össze szoktuk azzal a lehetőséggel kötni, hogy aki nálunk itt, a Humusz Házban részt vesz egy ilyen képzésen, az utána regisztrálhat is a mi közösségi komposztpontunkba, amennyiben itt a környéken lakik és érdekli. Persze azokat is szívesen várjuk, akik csak érdeklődnek, és esetlegesen a saját lakóközösségükben szeretnék megvalósítani.

Hogy néz ki a komposztképzés?

A képzésen ismertetjük a komposztálás folyamatát, előnyeit. Beszélünk arról, hogy mit lehet beletenni a komposztba és mit nem, illetve mi az, amit csak korlátozott mennyiségben ajánlott. Arról is szót ejtünk, hogy ami belekerül, azt milyen arányban érdemes adagolni, azaz milyen legyen a komposztunk száraz-, illetve nedvesanyag aránya, milyen sűrűn kell forgatni, rostálni. Aki esetleg saját lakóközösségében szeretne közösségi komposztpontot kialakítani, mire figyeljen oda, illetve a mi komposztpontunk mellett milyen egyéb közösségi komposztálási lehetőségek adottak a városban. 

A társadalomban mekkora az igény erre?

Alapvetően azt érezzük, hogy egyre többen szeretnének tudatosan élni, és keresik a megoldásokat a saját közösségükben, környezetükben. Ez abból is látszik, hogy egyre több az úgynevezett „zöld influenszer”, akik akár a fenntartható divattal kapcsolatban, akár a „zero waste” háztartással kapcsolatban adnak tanácsokat. Videóik, bejegyzéseik hatalmas megtekintéseket érnek el.

Azt lehet látni, hogy a 20-as, 30-as korosztály, főleg a fiatal anyukák a legnyitottabbak ezekre a tartalmakra. Persze vannak érdeklődők az idősebb generációkban is szép számmal.

Külföldön nagyon sok a „zero waste” kezdeményezés. Augusztus végén részt vettem Szlovéniában egy képzésen, ahol sok szervezettel találkoztam. Azt tapasztaltam, hogy nagyon lelkesen és sokan foglalkoznak a témával hivatásszerűen a közép- és nyugat-európai országokban.

Mi lenne a hulladékkezelés szempontjából az ideális állapot?

Ideális helyzetben én más munka után nézhetnék, mert mindenki tudatosan élne, nagyon kevés hulladékot termelne, és amit megtermel, azzal is tudná, mihez kezdjen.

Ez akkor valósulhatna meg, ha a hulladékkezelésben, és -gazdálkodásban a hulladékhierarchia felsőbb szintjeire, a megelőzésre és az újrahasználatra összpontosítanánk, és olyan társadalmi, gazdasági, kulturális légkör jönne létre, ahol eleve nem is termelődik hulladék. Az újrahasznosítás bonyolult, költséges eljárás, ezért az ideális az lenne, ha minél kevesebb erőforrás kerülne anyagában újrafeldolgozásra. Nyilván ez egy utópia, ettől még nagyon távol vagyunk.

Kiemelt kép: humusz.hu

The post Tudatosan a hulladékkal – ismerd meg a Humusz Szövetséget appeared first on BaHír.

Az építőipar is számos ilyen innovációval rukkolt elő az elmúlt években, köztük az okostéglával is, ami sokak szerint erőteljesen meghatározhatja majd a jövőben az ipart.

Persze nem arra kell gondolni az okostégla esetében, hogy eljátssza a kedvenc számunkat vagy megrendeli helyettünk a tejet, ha elfogy otthon. Hogy mit is takar pontosan a kifejezés, azt Kiss Norbert, a budapesti Békás Épker építőanyag-kereskedés tulajdonosa mondta el a Greenfonak adott interjújában.

A prioritás egy tégla esetében természetesen a hőszigetelés, amin nemcsak a rezsire szánt pénzünk múlik, hanem a károsanyag kibocsátás mértéke is. Az okostégla annyival nyújt többet az elődeinél, hogy már az építkezéskor lehetőséget biztosít a hőszigetelt falszerkezetek kialakítására, tehát nincs szükség semmiféle utólagos burkolat alkalmazására a kívánt hatás elérésének érdekében. Ezzel a tulajdonságával akár 50%-kal is képes javítani a falazat hőmegtartó tulajdonságait.

Ezt úgy éri el, hogy tulajdonságaiból kifolyólag képes intelligensen szabályozni a lakás komfortját a hőszigetelési értékeivel, illetve ezáltal hozzájárulni a környezettudatossághoz.

Jelenleg 2 nagyobb csoportra oszthatók az okostéglák típusai, az első csoportban vannak azok, amiknek a belső üregeit valamilyen szigetelőanyaggal, leginkább kőzetgyapottal töltenek ki.

A másik típus esetén a tégla kialakításán változtattak olyan módon, hogy lényegesen több légkamra legyen a téglában, ezáltal a hőcsere során a melegnek vagy a hidegnek közel kétszer annyi időre lesz szüksége, hogy távozzon a téglán keresztül.

Amellett, hogy a hőmegtartó tulajdonságai az okostégláknak sokkal jobbak, többségüket környezettudatos alapanyagokból állítják elő, ráadásul egyre elérhetőbb az ára a nagyközönség számára is.

Forrás: Greenfo
Fotó: Pixabay

The post A jövő házai okostéglából épülnek appeared first on BaHír.