Az Északi-tengeren történt ütközés után mindkét vízi jármű kigyulladt, de a brit parti őrség keddi tájékoztatása szerint a tartályhajón keletkezett tüzet nagyrészt sikerült eloltani.

A 141 méter hosszú, 9500 tonna teherbírású Solong konténerhajó Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott, amikor a Humber folyó torkolatvidékének közelében, a brit partoktól 16 kilométerre nekiütközött a 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás Stena Immaculate tartályhajónak.

A Stena Immaculate A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe az amerikai haditengerészet Angliában állomásozó légialakulatainak.

Az ütközés után mindkét hajó lángba borult. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfő este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül a hajó által szállított repülőgép-üzemanyag ömlik a tengerbe.

A brit természetvédelmi hatóságok közölték, hogy folyamatosan figyelik a szennyeződés útját, mivel a repülőgép-üzemanyag igen mérgező, és a közeli partvidéken nagy létszámú madárkolóniák élnek.

A brit parti őrség kedd délutáni beszámolója szerint a két hajót sikerült szétválasztani, és a Stena Immaculate fedélzetén keletkezett tüzet a mentőegységek jórészt eloltották.

A Solong azonban még mindig ég, és dél felé sodródik a tengeren. A tájékoztatás szerint a parti őrség folyamatosan figyeli a portugál bejegyzésű konténerhajót.

A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum előző este azt közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet.

A Solong tulajdonosa, a hamburgi székhelyű Ernst Russ AG hajózási cég azonban keddi tájékoztatásában téves információnak nevezte, hogy a hajó nátrium-cianidot szállított volna.

A vállalat szerint a hajón négy olyan konténer van, amelyben korábban nátrium-cianidot szállítottak, de ezek a konténerek jelenleg üresek.

A Solong személyzetének 14 tagja közül 13-at kimentettek, 1 tengerész eltűnt, és keresését kedden befejezték.

Mike Kane, a brit közlekedési minisztérium tengerhajózási és légibiztonsági ügyekért felelős államtitkára a londoni alsóházban tartott keddi tájékoztatásában azt mondta: a hatóságok feltételezése szerint a Solong személyzetének eltűnt tagja életét vesztette, és a kutatást is azért állították le, mert gyakorlatilag nem maradt esély arra, hogy élve megtalálják.

Kane közölte: a parti őrségtől kapott tájékoztatás szerint valószínűtlen, hogy a konténerszállítót meg lehet menteni, a hajó minden bizonnyal hamarosan elsüllyed.

A Stena Immaculate személyzetének minden tagját biztonságban a partra vitték, komolyabb sérülést egyikük sem szenvedett.

Forrás: mti.hu

The post Nátrium-cianidot szállított a teherhajó, ami most is ég az Északi-tengeren appeared first on BaHír.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetekben foglalt intézkedések, így a megnövelt összegű környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságok, valamint csatornabírság, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra hozatala, valamint a hulladékot jogellenesen elhelyezők helyszíni bírságolásának bevezetése a hatóságok még hatékonyabb fellépését segítik a jogsértést elkövetőkkel szemben – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a szaktárca.

A magyar kormány elvárja, hogy a hazánkban történő beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg. Amennyiben ezeket a vállalatok nem tartják be, a „szennyező fizet” elv alapján, bírság kiszabására kerül sor. A környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekkel összefüggésben kiszabható bírságok, a zajbírság, a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 15-20 év óta változatlan – idézte fel közleményében a minisztérium.

Ismertették: az új bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között. Az egyes környezetvédelmi bírságok módosításáról szóló kormányrendelet tervezetében foglaltaknak köszönhetően a környezetvédelmi bírság összegek jelentős mértékben, minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére növekszik. Amennyiben a beruházó környezetvédelmi engedély nélkül kezdte meg, illetve folytatja a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység gyakorlását, a napi bírság összege 100 ezer és 1 millió forint közöttire növekszik.

Ha a szükséges környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt megszerezte ugyan, azonban a tevékenységet az abban foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a kis- és középvállalkozások esetében kiszabható bírság 500 ezer és 20 millió forint közötti összegre emelkedik. A nagyvállalatok esetében a bírság felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 százaléka, de legfeljebb 2 milliárd forint – részletezte az EM.

A tervezett szabályozás megállapítja a kiemelt környezetvédelmi szabályszegésre vonatkozó részletes előírásokat. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete értelmében az a vállalkozás, amelyet a környezetvédelmi hatóság egy adott évben legalább 50 millió forint környezetvédelmi bírsággal sújt, a szigorúbb bírságok mellett további jogkövetkezményekkel is számolhat, természetes személyek esetében ez a bírságösszeg 10 millió forint.

A minisztérium figyelmeztet arra is, hogy a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra kerülnek oly módon, hogy a szabályszegés tényét a környezetvédelmi hatóság bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY) és erről tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők meghatározott adatai a tárca honlapjára kerülnek ki és a környezetvédelmi hatóság a jogsértés fennállásáig eltiltja a vállalkozást a tevékenységtől.

A minisztérium kiemelte: a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben javasolt, a jelenleginél jóval magasabb bírságösszegek hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb legyen az illegális hulladéklerakás. Ezt segíti elő az is, hogy ezentúl a hatóságok helyszíni bírságot is kiszabhatnak a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.

A kormány a természeti értékek megőrzése és fenntartása mellett vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme iránt is elkötelezett, ezért a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tervezett módosításával a határértéken felüli szennyezés esetén a jelenlegi kétszeresére emelt csatornabírsággal szankcionálja a szennyvíz-kibocsájtókat – ismertette az EM.

Forrás: mti.hu

The post Szigorúbb büntetést kapnak a környezetszennyezők appeared first on BaHír.

A Pusztavám határában lévő, 2014-ben bezárt Márkus-hegyi bánya kötelező rekultivációjával kapcsolatban Csárdi Antal bizonyítani tudja, hogy környezetvédelemként próbálnak eladni egy olyan beruházást, ahol mérgező anyagok tucatjait hordják a területre. Ezen mérgező anyagok többségükben jól oldódnak a vízben, és a csapadék következtében bele fognak oldódni a vízbázisba. Ezzel veszélyeztetve a helyi lakók egészségét. Lakossági bejelentésre Pusztavámon Csárdi Antal országgyűlési képviselő mintát vett a feltöltési talajból. Mivel a helyiek penetráns bűzt érzékeltek a település mellett lévő tómederből, amit rekultivációs célból épp feltöltenek. Az akkreditált labor vizsgálatából kiderült, hogy több típusú fém- illetve félfém szennyezés található. A talaj arzén, bárium és ólomtartalma megközelíti az egészségügyi határértéket. A mérgező kadmiumból az egészségügyi határérték két és félszerese található, ahogy a króm is a határ felett van. Ezen felül a feltöltésére használt talajban az ásványolaj szénhidrogének mennyisége az egészségügyi határértéknek a 23 és félszerese.

A talajmintában a vizsgálat olyan multirezisztens baktériumok jelenlétét is kimutatta, melyeket az antibiotikumok túlnyomó többségükben nem tudnak elpusztítani. Jól látható, hogy a környezetvédelmi hatóság és a bányakapitányság ehhez az átveréshez aktív segítséget nyújt, mert jogellenesen és tudatosan zárkóztak el a képviselői megkereséstől, és nem hajlandóak semmilyen módon foglalkozni az egyértelmű környezetszennyezéssel. Kimondható, hogy a hatóságok az ellenőrzési feladatukat minimális szinten sem látják el. Csárdi Antal felszólítja a kormányt és a környezetvédelmi hatóságokat, hogy soron kívül vizsgálják ki az ügyet, nevezzék meg a felelősöket és szabadítsák meg Pusztavámot a mérgektől!

Forrás: mti

The post LMP- Súlyos környezetszennyezés a Natura2000-es területen appeared first on BaHír.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese keddi, online is követhető budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a gödi Samsung gyár jelen pillanatban környezethasználati engedély nélkül működik, amivel súlyosan megsérti a magyar jogrendszert, a kormány és a környezetvédelmi hatóság pedig a „kisujját sem hajlandó megmozdítani annak érdekében, hogy betartassa a Samsunggal az érvényes bírói döntést”.    

Ezért döntött a gyár bejáratainak lezárása mellett a párt hétfőn – tette hozzá.    

Csárdi Antal emlékeztetett: a Gödért Egyesület kereste alapján a bíróság az azonnali jogvédelem intézményével élt és hatálytalanította a Samsung gyár korábbi környezethasználati engedélyét. A Samsungnak ez alapján le kellett volna állítani a gyártást vagy legalább is több mint 98 százalékkal csökkentenie kellett volna a termelést. Ez nem történt meg. A gyár „jogszerűtlenül de háborítatlanul” működik.     

Közölte: ezért írásbeli kérdéssel és egy személyes találkozó kezdeményezésével fog fordulni az illetékes minisztériumhoz és Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez, valamint levélben fogja megkeresni a Samsung vezetőit, hogy megtudja, hogyan és mikor kívánják betartatni, illetve betartani a bíróság döntését.    

Jelezte azt is: az LMP mindaddig folytatni fogja a hétfőihez hasonló akcióit, ameddig a kormány nem hajlandó lépni az ügyben.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss, aktuális híreket, információkat Baranyán túlról is.

The post LMP: a kormány nem kíván fellépni az ipari környezetszennyezőkkel szemben appeared first on BaHír.

Csárdi Antal, az ellenzéki párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese keddi, online is követhető sajtótájékoztatóján hazugságnak nevezte, hogy Magyarországon van Európa legszigorúbb környezetvédelmi törvénye. Ha a környezetvédelmi szabályok bármennyire is szigorúak lennének, akkor a gödi akkumulátorgyár nem működhetne környezetvédelmi engedély nélkül – mutatott rá.    

Kiemelte: a Göd-ÉRT Egyesület beadványa nyomán azonnali jogvédelmet kapott a város, azaz a gyár működését fel kellene függeszteni a környezetvédelmi engedély megszületéséig. Ez nem történt meg, és a kormány sem kötelezte a céget arra, hogy hagyjon fel a környezetkárosító tevékenységével. Ezért szerdára Gödön tüntetést szerveznek a gyár működése elleni tiltakozásul és a törvények betartásáért – közölte Csárdi Antal.     

Felidézte, hogy az LMP határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, követelve olyan törvénymódosítás kidolgozását, amely rögzíti a veszélyes üzemekre kiróható szankciókat. A bírság összegét a bevétel jelentős arányában határoznák meg, ha egy cég nem tartja be a hatályos előírásokat, kötelezhető lenne az állami támogatások visszafizetésére, illetve ismétlődő szabálysértés esetén a tevekénységétől eltiltható lenne – sorolta az LMP-s politikus, jelezve: a javaslat az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának csütörtöki napirendjén szerepel.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss közéleti híreket, információkat Baranyán túlról is.

The post LMP: a kormány továbbra is a szennyező akkugyárak érdekeit képviseli appeared first on BaHír.

Az akkumulátorgyárak ellenzői főként a potenciális környezetterheléssel, szennyezéssel érvelnek. Rendszeresen felmerülő kritika a termőföldek elherdálása, az óriási energia- és vízigény kérdése. A kormány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy valamennyi akkumulátorgyárnak és az iparághoz kapcsolódó más üzemeknek a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük.

Egyetértés tehát nincs, de nézzük, hogy mik az eddigi tapasztalatok a már működő üzemekkel kapcsolatban. A közelmúltban jelent meg az Átlátszón egy cikk, amelyben részletesen foglalkoznak azzal, hogy a gödi akkumulátorgyár működése során milyen problémák merültek fel.  

Magzatkárosító oldószer a levegőben

Ebben a cikkben az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszerben is megjelent adatokra hivatkozik a szerző. Az ott elérhető adatokból kiderül, hogy 2019 és 2022 között mintegy 88 tonna került a levegőbe Gödön egy NMP-nek nevezett oldószerből, amelynek súlyos, magzatkárosító hatása van.

Ha elrettentő példákat keresünk, akkor érdemes egy kis figyelmet szentelni a dél-koreai SungEel Hitech Hungary Kft. nevű vállalatra is. A cég Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson rendelkezik telephelyekkel, ahol selejtes akkumulátorok feldolgozását végzik. Korábban több súlyos szabálytalanság történt már a cég telephelyein, egy sajnálatos munkahelyi baleset következtében pedig két dolgozó életét is vesztette. A bátonyterenyei telephely működését a sorozatos szabálytalanságok miatt az illetékes hatóság 100 milliós büntetést követően fel is függesztette.

Az LMP pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt tartott néhány héttel ezelőtt sajtótájékoztatót, amelyben újabb, a SungEel-t érintő botrányos ügyekről számolt be. A képviselő elmondta, hogy a sajtóban is megjelent információk alapján a cég telephelyén az egyik gépsor mellett a nikkel levegőben mért koncentrációja a határérték mintegy kétezerszerese volt.

Erre az üzemre mondta korábban a kormányhivatal, hogy nincs szükség környezetvédelmi engedélyezésre, mert nem lesz jelentős környezeti hatása. Ez is bizonyítja, hogy felelőtlenül jártak el az illetékesek. – mondta Keresztes.

Úgy tűnik tehát, hogy hiába állítja a kormány, hogy az üzemeknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A valóságban ezeket nem tudják betartatni a hatóságok.

The post A kormány szigorú szabályozást emleget, mégis szennyeznek az akkumulátoripari üzemek appeared first on BaHír.

Ha víz, akkor a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, azaz a klímaváltozás és annak hatásai ebben a kérdésben is hangsúlyosan vannak jelen. Az extrém időjárási körülmények és az elmúlt években már hazánkban is megtapasztalt pusztító aszály felhívják a figyelmet arra, hogy mennyi tennivalónk van, ha meg akarjuk őrizni a természeti kincseinket.

A téma szakértői, valamint a zöld szervezetek és politikai formációk is rendszeresen kommunikálnak ebben a vízkészletünk és annak megőrzésének fontosságáról. Politikai színtéren itthon a leghangosabb szószólója ennek a témának az LMP. A párt pécsi országgyűlési képviselője, Keresztes Lóránt, aki egyben az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke is, rendszeresen kommunikál a témában, amiről több cikkünk is született már.

Ha a vízkincsünk védelméről gondolkodunk, figyelmet kell szentelnünk a természetes vizeink megóvásának. Intő példaként említhetjük a Sajó szlovákiai szakaszán 2022-ben történt ökológiai katasztrófát. De ide tartoznak a kormány azon intézkedései, amelyek a nagy tavaink körüli beruházásokkal, környezetpusztítással függenek össze.

A Fertő tavi környezetpusztító gigaberuházás, a Velencei-tó kiszáradásának veszélye vagy a Balaton parton tapasztalható építkezések mind jelzik azt, hogy a jelenlegi döntéshozók nem szentelnek kellő figyelmet ennek az ügynek. Elég, ha csak az elmúlt évek legbotrányosabb ügyeire gondolunk. A Balatont érintően ezek közül a legnagyobb felháborodást az a beruházás keltette, amely veszélybe sodorta az aligai magaspartot. Erről itt írtunk korábban bővebben:

De nem csak a kormányzat felelőtlensége és a pusztító beruházások sodorják veszélybe a természetes vizeinket. Az egyik legértelmetlenebb emberi tevékenység – a szemetelés – is óriási károkat tud okozni. A 2013 óta rendszeresen megrendezésre kerülő PET Kupa résztvevői minden alkalommal egy adott folyószakasz megtisztítására vállalkoznak. Ezeken a rendezvényeken sajnos mindig bőven akad műanyag és más egyéb szemét a képzeletbeli horogra. Tavaly nyáron például mintegy 6,5 tonna (igen, sajnos nem elírásról van szó) hulladékot gyűjtöttek össze a Tisza-tavi kupa résztvevői.

The post A víz kincs, mégsem vigyázunk rá eléggé appeared first on BaHír.

A fogyasztás bűvöletében

A nagy áruházláncok és üzletek egész évben arra törekednek – érthető okokból, hiszen profitorientált vállalkozásokról beszélünk – hogy az általuk forgalmazott termékekből a lehető legtöbbet értékesítsék. Ebben a tekintetben nincs különbség elektronikai eszközöket, játékokat, sportszereket vagy ruhákat árusító boltok között. A legfőbb cél mindannyiuk számára a profit maximalizálása. A különböző leárazások és a Black Friday-hez hasonló akciók pedig ezt hivatottak elősegíteni. Mi a fő üzenet ilyenkor? Minden olcsóbb, mint máskor. Így nem kell mérlegelned, hogy valóban szükséged van-e az adott termékre vagy sem, az akcióval jól jársz, vedd meg!

Az ilyen jellegű vásárlás talán pillanatnyi boldogságot ugyan okoz az embereknek, ám a bolygónak, valamint a szűkebb, illetve tágabb értelemben vett környezetünknek kifejezetten ártunk vele. A tömegtermékek átgondolatlan vásárlása, arra ösztönzi a cégeket, hogy még nagyobb gyártókapacitással készítsék az árukat. Ez már önmagában is a környezetterhelés növekedését eredményezi. Ehhez jön még hozzá a szükségtelenül megvásárolt termékek és azok csomagolóanyagai által generált hulladék problémája.

Belefulladunk a műanyagba

De nézzünk konkrét példát. Az Earth Action nevű svájci kutatóintézet a műanyag szennyezéssel kapcsolatban közölt nemrég lesújtó adatokat. Felmérésük kimutatta, hogy évente körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba. Szerepel továbbá az adataik között, hogy csak csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a vizeinkbe. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy ennek az egyetlen oka az, hogy valaki Black Friday alkalmával vásárol új tv-t vagy telefont, de azt se tagadjuk el, hogy a fekete péntekhez kapcsolódó fogyasztói magatartásnak komoly szerepe van a vizeink ilyen szintű elszennyezésében.

Több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy milyen súlyos szennyezésnek tesszük ki a tengereket, óceánokat. A legszomorúbb és legszemléletesebb példa erre a nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ennek a mérete mindegy 1,6 millió (nem elírás) négyzetkilométer (ez sem, sajnos). Ráadásul további szomorú tény, hogy nem ez az egyetlen ilyen szemétsziget. Van ugyanis négy további:

• az indiai-óceáni szemétfolt
• a dél-csendes-óceáni szemétfolt
• az észak-atlanti szemétfolt
• és végül, de nem utolsó sorban a dél-atlanti szemétfolt

Azt tehát sajnos kijelenthetjük, hogy az óceánokra és tengerekre leginkább mi emberek jelenünk veszélyt. Az emberi tevékenység, felelőtlenség, ipari működés következtében az élővizekbe juttatott szennyezőanyagok, kemikáliák és egyáltalán nem utolsó sorban hatalmas mennyiségű hulladék páratlan pusztítást végeznek. Különböző nemzetközi szervezetek felmérései alapján több, mint 150 millió tonna műanyaghulladék úszik az óceánjaink, tengereink vízében, ez a szám azonban sajnos folyamatosan emelkedik, becslések szerint évi 8-10 millió tonnával nő.

Önmagában nem a Black Friday „megtagadása” a bolygó megmentésének kulcsa. Jó lépés viszont annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a teljesen felesleges fogyasztást. Ezáltal kevesebb szemetet, kevesebb műanyagot termelünk. Végül pedig nem kérdés, hogy jót teszünk a környezetünkkel, vizeinkkel.

The post Black Friday – ne ünnepeljük a felesleges fogyasztást appeared first on BaHír.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért fontos a környezetbarát megoldások használata ezen a területen, érdemes megnézni, hogy milyen káros hatásai lehetnek a klasszikus mosószereknek. A Greendex egy korábbi cikkében foglalkozott ezzel a témával. Ebben leírták, hogy a mosószerekben és öblítőkben található anyagok vízbe jutva olyan változásokat idézhetnek elő, amelyek az élővizekre komoly hatást gyakorolnak.

Szintén a már említett cikkben írnak a foszfátokról. Ennek használatát az EU ugyan korlátozta már, ennek ellenére továbbra is számos mosószerben megtalálható. Élővízbe kerülve a foszfátok lecsökkentik a vízben lévő oxigént, algásodást okoznak. Így pedig közvetlenül a vízben található élőlényeknek ártanak.

Környezetbarát mosószerek

Ha váltani szeretnénk és még kezdők vagyunk ezen a területen, akkor a legkézenfekvőbb megoldás a boltoban a környezetbarát mosószereket keresni. Ezek a legideálisabb esetben semmilyen vegyszert nem tartalmaznak, de legalábbis mindenképpen kevesebbet klasszikus társaiknál. Érdemes egy próbát tenni, mivel a „dolgukat” ezek is ugyanúgy elvégzik, ráadásul a legtöbb boltban már árban sem igazán térnek el a többiektől.

Mosóparfüm

Bevallom, ez a személyes kedvencem. Amíg nem a saját szememmel láttam, vagy talán úgy pontosabb, hogy amíg nem éreztem a saját orrommal az illatát, el sem hittem, hogy működik. A mosóparfüm, amit egyébként minden csomagolásmentes/zöld boltban be tudtok szerezni egy tökéletes öblítő alternatíva. Néhány csepp kell csak belőle – tényleg – és a ruhák úgy illatoznak, mintha egy fél üveg klasszikus öblítőt locsolna az ember a mosógépbe.

Mosószóda és mosószappan

A mosószódát és a mosószappant azért érdemes együtt megismerni, mert azon túl, hogy külön-külön is kiváló alternatívát jelentenek, a kettőből szuper házi mosóport csinálhatunk. A mosószóda egyébként a legtöbb klasszikus mosószerben is megtalálható, de azok esetében sok más vegyszerrel összekeverve.

Oké, oké, de hol lehet ezeket kapni?

Ha valaki nem szereti az internetes vásárlást, akkor sem fog nehézségekbe ütközni. Pécsen ugyanis több olyan zöld bolt is található, ahol be lehet szerezni ezeket a termékeket. Ilyen például a Zöld Blokk vagy a Magaméri.

Mindkét üzlet tulajdonosaival készítettünk korábban interjút:

The post Van élet a klasszikus mosószereken túl is, íme néhány zöld alternatíva appeared first on BaHír.

Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke vasárnap pécsi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány a háborús vészhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet fogadott el és léptetett hatályba, amely lehetővé teszi, hogy „a szennyező, környezetpusztító cégek el tudják kerülni a bírságokat, és amely lehetetlenné teszi súlyos környezetszennyezés esetén az üzemek bezárását” – mondta.    

Úgy vélekedett: a kormány ezzel letette a fegyvert, teljes önfeladást hajtott végre az idegen ipari szereplők, az akkumulátorgyárak előtt.    

Szerinte a jogszabállyal minden lehetőséget megad Magyarország a szennyező cégeknek profitszerző tevékenységükhöz a környezetvédelem teljes feladásával.    

Emlékeztetett arra, hogy az LMP már bejelentette: az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a környezetvédelmi intézményrendszer „megsemmisítése” miatt.   

A tárcavezető „vagy nem tudja értelmezni, hogy egy rendeletnek mi a tartalma és mi lesz a következménye, vagy annyira súlytalan, hogy nem tudta megakadályozni a kormányt a rendelet megalkotásában” – fogalmazott Keresztes László Lóránt.    

Keresztes László Lóránt azt mondta: az sem oldaná meg a helyzetet, ha a kormány – az ígéreteknek megfelelően – visszavonná a rendeletet, ugyanis „kaotikus a veszélyes ipari üzemek, akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása”.    

Úgy fogalmazott: „több esetben a kormány ad felhatalmazást a legszigorúbb környezetvédelmi engedélyezési eljárások alól” és szerinte egyébként is folyamatosak a botrányok a szennyező üzemek engedélyezési eljárásai körül.    

Keresztes László Lóránt szerint egyértelművé kell tenni, hogy „a szuverenitás teljes feladásáról van szó, amikor idegen gyártók, befektetők érdekében a kormány feláldozza, áruba bocsátja Magyarország természeti kincseit”.    

Aláhúzta: soha nem lehet nemzeti cél, hogy ezt megtegye egy kormány, ezért az LMP „minden erejével küzdeni fog e folyamatok ellen”.

Forrás: mti.hu

The post LMP: Lantos Csabának távoznia kell appeared first on BaHír.