Mit érdemes tudni a „Pécsi Zöldkomposztról”?

A legfontosabb tudnivaló a zöldkomposztról, hogy az elkülönítetten begyűjtött, csak természetes, növényi eredetű alapanyagokat tartalmazó komposzt előállítása fontos részét képezi a környezettudatos hulladékkezelésnek. A komposzt jelentősen csökkenti a lerakásra kerülő hulladékmennyiséget, elősegíti a természetes anyagok újrahasznosítási körforgásba történő visszajutását.

Jó tudni, hogy: a „Pécsi Zöldkomposzt” márkanéven forgalomba kerülő talajjavító kizárólag növényi eredetű alapanyagok, faág-nyesedék, falomb, valamint fűkaszálék optimális keverékéből készül, garantáltan gyommentes és növekedésserkentő hatású. A tőzeges alapú talajjavítóknál előnyösebb a hatása, mivel jelentős a tápanyagtartalma.

A „Pécsi Zöldkomposzt” a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság által kiadott forgalomba-hozatali engedéllyel is rendelkezik. 

• A komposzt külleme: · fekete színű, földszagú, morzsalékos anyag
• PH: pH átlag = 8 +- 0,5
• Szárazanyag tartalom: (m/m%) legalább 50,0
• Szerves anyag tartalom: (m/m%) legalább 25%, csírázásgátló, gyomosító és toxikus hatása nincs; a talajra, annak mikroflórájára, valamint a termesztett növényekre káros anyagokat nem tartalmaz.

A „Pécsi Zöldkomposzt” felhasználható:

Felhasználható a komposzt annak okán, hogy: a komposzt felerősíti a talaj mikrobiológiai tevékenységét, fedezi a termesztett növények tápanyag és ásványi anyag igényét, segíti a humuszképződést. Felhasználható parkokban, szántóföldi kultúrákban, kertészetben: szabadföldön és fólia alatt egyaránt, szőlő, gyümölcsfa és dísznövények telepítésénél, balkonládás növényekhez, levéldísznövényekhez, cserepes növényekhez, valamint örökzöldek konténerezéséhez egyaránt.

• Szántóföldi és kertészeti kultúrákban 5-40 tonna/hektár/év mennyiségben.
• Házikerti zöldségnövényeknél alap- és fejtrágyázásra 1-5 kg/m2 mennyiségben a talajba dolgozva.
• Parkok kialakítása és gyeptelepítés előtt 5-10 kg/m2 mennyiségben.
• Termesztőközegek alkotórészeként legfeljebb 10 térfogat % keverési arányban.

A „Pécsi Zöldkomposzt” márkanéven forgalomba került termékről bővebb információkat, árakat IDE kattintva találnak!

Forrás: biokom.hu

The post Közel a tavasz: máris beszerezhető a „Pécsi Zöldkomposzt” appeared first on BaHír.

Egyedülálló, összeurópai kutatásban vettek részt magyar kutatók, mégpedig annak a  tanulmánynak az elkészítésében is közreműködtek, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha mi emberek hagynánk azokat visszavadulni. Márpedig ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni.

A legújabb közzétett, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot pöfögtek ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek.

Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára, vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány – nyilatkozta a HUN-REN portál kérdésére a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.

Mégpedig a szóban forgó cikk előzménye egy 2018-as tanulmány (Sabatini és munkatársai) volt, ami európai viszonylatban is először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. Az európai őserdők fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értették, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Ilyen erdő például a lengyelországi Białowieża-i őserdő, ami többek között az európai bölény otthona is.

Napjainkban sajnos Európában ilyen vagy hasonló erdő nagyon kevés maradt, viszont olyan „öreg erdőkből” szerencsére akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott úgy 50-60 évvel ezelőtt, és azóta hagyták őket visszavadulni.

Horváth Ferenc kiemelte azt a tényt, hogy Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa.

A rangos, európai Nature-höz tartozó Communications Earth & Environment folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, az így kapott adatokból számították ki a föld feletti, és a föld alatti valamint a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. A tanulmánynak köszönhetően így már erdő típusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak a kutatók, amelyek alapján például láthatóvá vált, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, míg a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb szén-dioxidot.

A kutatásokon összegyűjtött adatok segítségével sikerült azt is kiszámolnia a kutatóknak, hogy az európai kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, és hagynánk az erdőinket növekedni és visszavadulni.

Forrás: greenfo.hu

The post Rengeteget segíthetnek a felmelegedés elleni küzdelemben az erdők appeared first on BaHír.

A kormány az ipari létesítmények működésével kapcsolatban is kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészségének védelmére és a környezetvédelmi célkitűzések további erősítésére, ezért kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátorhulladék kezelését végzők számára. A környezetvédelmi engedélyezés ezt célzó módosítása megteremti az egységes hatósági gyakorlatot és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárást tesz lehetővé.    

A közlemény szerint az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a „hagyományos” savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével elengedhetetlenné vált az azok gyártására, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés felülvizsgálata és egységesítése, amely a tárca által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet elfogadásával valósulhat meg.    

Kiemelték, hogy az akkumulátorgyártás jelenleg a vonatkozó kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálatköteles tevékenység, azaz szükséges hozzá a környezetvédelmi hatóságnak a környezethasználattal járó tevékenység jelentős hatásáról szóló döntése. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásnál dönti el, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az utóbbi időszakban számos esetben került sor környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására, ez is alátámasztja az erre vonatkozó kötelezettség általános előírását.    

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet tervezett módosítása alapján az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül. A javaslat kizárólag az akkumulátorgyártásra és azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozik – olvasható a tárca közleményében.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálat az akkumulátorgyáraknál appeared first on BaHír.

Ez a mondat akár megnyugvással is eltölthetne minket, nincs itt semmi látnivaló, a hatósági rendszer működik, és következményei vannak az akkumulátorgyárak környezetszennyezésének. – írja Ungár Péter.

Ugyanakkor, ha tovább olvasunk, látjuk, hogy csupán naivok voltunk: bár az a helyzet, hogy az április 23-i bírósági végzés értelmében a Samsungnak egészen addig le kellene állnia a termeléssel, amíg a bíróság másodfokon le nem zár egy rájuk vonatkozó jogi ügyet, de a valóságban viszont eszük ágában sincs leállni, és teljesen valószínűtlen, hogy bárki leállíttatja majd a gyárat. – figyelmeztet írásában Ungár a hétköznapok valóságára.

Magyarul, ma nincs valós jogkövetkezménye annak, hogy ha egy akkumulátorgyár szennyezi a környezetet. Akkor sem, ha ez bizonyítást nyer. Lehet hosszú és szakmailag mély vitákat folytatni az e-mobilitás előnyeiről és hátrányairól, mi ezekre a vitákra fel vagyunk készülve. – jegyzi meg a közösségi oldalán az LMP politikusa.

De azt most már mindenki láthatja, hogy nincs politikai akarat megvédeni az akkumulátorgyáraktól a magyar természetet, saját lakóhelyeinket. Ezért kezdeményeztünk népszavazást, ezen dolgozunk évek óta, hogy ne csak a gyárak érdekeit képviselje mindenki Magyarországon. – vonja le a konzekvenciákat Ungár Péter.

Az LMP ezért indul a júniusi európai parlamenti választáson, hogy legyen, aki hazánk természeti értékeit védi az akkumulátorgyárakkal szemben. – írja Ungár Péter a Facebook oldalán.

A bahir.hu oldalán is olvashattak róla, hogy a gödi akkumulátorgyár működését ideiglenesen felfüggesztette a bíróság.

The post Ungár Péter: ma nincs valós jogkövetkezménye annak, hogy ha egy akkumulátorgyár szennyezi a környezetet appeared first on BaHír.

Az ökológia lábnyom egy olyan érték, olyan közgazdasági mutató számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. 

Bolygónkon egy emberre 1,8 hektár terület jut, ennél azonban sokkal egyenlőtlenebb a földi javak eloszlása. Jelenleg körülbelül 2,2 hektár terület egy ember ökológiai lábnyoma.

Hazánkban ez az érték még magasabb: egy magyar ember 3,7 hektár nagyságú ökolábnyommal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal több erőforrást veszünk el a Földtől, mint amennyit újrahasznosítással újra tudunk teremteni.

Most 10 nagyon egyszerű és a mindennapi életünkbe könnyen beiktatható tippet próbálok adni ahhoz, hogy a környezetünk érdekében hogyan tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat:

1, Tipp, ami a legegyszerűbb, de mindennapos, és rendkívül hatékony: kézmosás, szappanozás, borotválkozás vagy fogmosás közben zárjuk el a csapot, ne hagyjuk folyni. A környezet megóvása mellett még pénztárcánkat is kíméli.

2, Tipp se nem nehéz, se nem bonyolult, hiszen mindössze csak hulladék mennyiségének csökkentése és a környezetünk tisztán tartása a célja. Ehhez iktassuk be az életünkbe az újrahasznosítást. Az mellett, hogy próbáljuk meg elhagyni az egyszer használatos dolgokat és szerezzünk be helyettük újrahasznosíthatókat, az egyszer használatos csomagolásokat legalább még egyszer használjuk fel.

3, Tipp már egy kis kényelmetlenséggel jár, mert most itt az ideje, hogy gyakrabban hagyjuk otthon az autót, és helyette gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közlekedjünk. Ennek is megvannak az előnyei: fittebbek lehetünk, új ismeretségeket köthetünk, és a környezetünket is kíméljük

4, Tipp is az izmaink megmozgatásával valósítható meg. Használjuk kevesebbet a liftet, és többet lépcsőzzünk, nem csak energiát takarítunk vele meg, de növelni tudjuk az
állóképességi is.

5, Tipp, ami ismét megmozgat bennünk, mert nagyon megszoktuk az online vásárlás kényelmét. Helyette hazafelé menet a boltban veszi át vagy meg az árut, így aktívan hozzájárulhatunk a felesleges CO2 kibocsátáshoz, és a felesleges csomagolóanyagok használatához. A boltban való böngészés még környezetbarát is.

6, Tipp, hogy térjünk vissza a jó öreg varráshoz! Ne dobjuk azonnal a szemétbe az elszakadt ruhát, mert a legtöbb ruhadarab néhány öltéssel megmenthető vagy akár átalakítható. 

7, Tipp a gyomrunkat érinti, de az egészségünket szolgálja. Nagyon magas az állati fehérjefogyasztás, nem kell azonnal vegánná válnunk, de ha kevesebbet és ritkábban eszünk húst, a húsmentes napok már az is jelentősen csökkenti a környezeti ártalmat.

8, Tipp, hogy soha ne menj éhesen bevásárolni, mert ilyenkor hajlamosak vagyunk a felesleges élelmiszerek beszerzésére. A fölöslegesen vásárolt étel a hűtőszekrény megromlik, ami aztán a szemétben végzi. Indulás előtt egyél, és írj bevásárló listát! Vásárolj tudatosan!

9, Tipp, az otthoni főzés során is rengeteg felesleges energiát lehet megtakarítani. Ne nyitogassuk feleslegesen a hűtő ajtaját, ne hagyjuk nyitva hosszabb időre. A vízzel is takarékoskodjunk, folyamatosan ne tartsuk nyitva a csapot.

10, Tipp, hogy a mosáskor is rengeteg energiát, mosószert és vizet takaríthatunk meg. Érdemes minimalizálni a használatát, hiszen rengeteg vizet és áramot fogyaszt. Válasszunk energia és víztakarékos mosógépet. Gyűjtsük össze a mosnivalót, egy pár zokni miatt ne kapcsoljuk be.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss zöld híreket, információkat.

The post Így csökkentheted az ökológiai lábnyomod appeared first on BaHír.

Az LMP-s politikus a Föld napja alkalmából tartott, online is követhető sajtótájékoztatóján kiemelte: az LMP európai parlamenti programja és Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt programja pontosan olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyek a Föld, a környezetünk élhetőségét szolgálják. Egy olyan zöldprogramot dolgoztak ki, ami tisztában van azzal, hogy „az utolsó óra utolsó percében vagyunk, ha cselekedni akarunk” – mondta.    

Kanász-Nagy Máté az LMP programjából a megújuló energia hasznosítását emelte ki, hangsúlyozva: ezekbe kell fektetni a fosszilis energiahordozók helyett.    

Kitért „az akkumulátorgyarmatosítás elleni harcra” is, és azt mondta: ez a küzdelem nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Parlamentben is zajlik. Azért is szükséges a zöldképviselet biztosítása az Európai Parlamentben, hogy megállítsák azokat a nyugati nagyvállalati törekvéseket, amelyek  ezeket a szennyező gyárakat ide kívánják telepíteni. Ennek megálljt kell parancsolni – jelentette ki az LMP-s politikus.      

Vitézy Dávid programjából kiemelte az autós közlekedés alternatíváinak megteremtését, a vasút és az elővárosi vasút fejlesztését, illetve a pesti fonódó villamos beruházását. A program szól a zöld felületek megóvásáról, fejlesztéséről és arról, hogy a mini-Dubaj olyan formában valósulhasson meg, ami valóban az itt élők érdekét szolgálja, segít Rákosrendező térségét zöldíteni, és nem luxusberuházást céloz – mondta.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss híreket, információkat.

The post LMP: zöldfordulatra van szükség appeared first on BaHír.

Több mint harmincéves Európa-politikai múltamnak köszönhetően az Európai Polgári Kezdeményezés születését, a döntéshozatali vitákat, a felülvizsgálatot személyesen is követtem. De az ECI-t megalkotó, majd azt módosító jogszabályt  Donáth Anna a jelek szerint nem olvasta el, és a jogalkotó eredeti szándékát sem ismerte meg. Az ECI-t ugyanis nem pártpolitikai instrumentumnak szánták, hanem valóban az európai civil társadalomnak kívántak lehetőséget adni arra, hogy közvetlen (és lássuk be, elég szerény) beleszólása legyen az uniós döntéshozatalba és jogalkotásba. Ennek megfelelően az EP képviselők nem is indíthatnak európai polgári kezdeményezést. Ilyet egy legalább hétfős csoport (polgári bizottság) tehet meg, amelynek nem is lehet tagja EP képviselő. De a hétfős csoporthoz természetesen akár a teljes EP testület is feliratkozhat támogatóként.

Feltételezem, ezzel tisztában kell legyen a Momentum politikusa is, bár Donáth Anna mégis egyes szám első személyben jelentette be, hogy elindít egy új európai kezdeményezést. Nem lennék meglepődve, ha az Európai Bizottság visszavonná a kezdeményezés regisztrációját, hiszen egy amúgy nem rossz cél érdekében egy kendőzetlenül pártpolitikai kampányt indítottak – az ECI-t felhasználva.

De ha a Bizottság szemet huny a turpisság felett, és sikerül a kezdeményezés támogatására a kötelező egymillió aláírást összegyűjteni – természetesen a tagállamokhoz arányosított aláíráskvótát alapul véve, ahogy azt is, hogy legalább hét tagállamban kell a kvótának teljesülnie – előállhat az a helyzet, hogy a Momentum EP képviselőjének mint kezdeményező civilnek kell az EP meghallgatásán megjelennie. A képviselők, így Donáth Anna párttársai előtt is, akik egy EP határozatot megalapozó jelentést készítenének elő, vitatnának és szavaznának meg, akár Donáth Anna jelentéstevő szignálásával és előterjesztésében. Abszurd lenne.

Hogy egy magyar EP képviselő az elmúlt években mivel foglakozott, az pontosan és jól nyomon követhető, visszakereshető. Elolvasható többek között, milyen hozzászólásai voltak a plenáris üléseken, milyen jelentéseket jegyzett, milyen más parlamenti előterjesztésekhez hogyan járult hozzá, milyen írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, kikkel találkozott stb. Lehet sok mindenért kritizálni az Európai Parlament működését, de kétségkívül mindenki számára jól elérhető minden egyes EP képviselő munkája. 

A momentumos Dontáh Annának számos, a magyar demokrácia és közélet szempontjából fontos megszólalása volt, zöld politikák vonatkozásában annál kevesebb. Csaknem öt év alatt ezen a területen összesen kétszer szólalt meg az EP plenáris élésen, körülbelül egy-egy percben arról, mennyire fontos a klímavédelem. Ezzel nincs is baj, hiszen tudjuk, ő nem zöld politikus, máshol vár el tőle képviseletet az európai polgár. És az is teljesen normális, ha az EP képviselők csak elég szűk szakpolitikai kérdésekben tudnak (hitelesen) megszólalni – habár szorgalmas és kitartó parlamenti munka révén igenis lehet elismerést és tekintélyt szerezni akár több területen is. Jogalkotóként azonban nem élt ilyen tartalmú kezdeményezésekkel Donáth Anna.

De akkor miért akarja a nem jogalkotó civilek eszközét elragadni? Miért csinál ebből pártpolitikát? Miért akarja a magyar választói törvényt is megkerülni, kijátszani? Hiszen az ECI aláírásgyűjtés kampánya nem kevés forrást és általában erőforrást igényel, és mint olyan, akár kiváló választási kampánnyá is fordítható. Mert a megcélzott probléma, illetve a kitűzött megoldás, az Európai Környezetvédelmi Hatóság létrehozása talán inkább lehetne magyar, semmint európai közös érdek. Igaz, a hazai aktuális problémáinkat, a teljes hazai környezetvédelmi intézményrendszer működésképtelenségét, nem létezését sem orvosolja, de elhitetné velünk, hogy majd jön a megoldás, kívülről, felülről, és nekünk ezért egy fűszálat sem kell odébb tennünk, elég, ha aláírjuk az ívet.

Ha azt reméli az EP képviselő, hogy majd egy új európai hatóság megoldja a magyar környezetvédelem problémáit, akkor ki kell ábrándítsam. A zöld hatóságot, a magyar környezetvédelmi intézményrendszert nekünk idehaza kell helyreállítanunk, kikényszerítenünk. És esetleg nem 5-10 múlva, ahogy az egy ECI kezdeményezéssel legjobb esetben is megvalósulhatna.

Úgy vélem: ha egy képviselőnek fontosak a zöld ügyek, akkor éjjel-nappal ezzel kellett volna foglalkoznia, hiszen látjuk, megéljük, mit eredményez a jelenlegi kormányzás. A hazai természeti és élővilágot áldozza fel a kormány többek között az akkugyárak és a tavainkat bebetonozó, túlépítő beruházások oltárán. Ilyen helyzetben a liberálisok kampányfogása csak súlyos politikai kárt okozhat magának az ügynek, a civileknek és végső soron a zöld politikának. Nem beszélve az „igazság-politikáról”, amit oly sokan kívánunk. Hiszen abban teljesen egyetértünk: „Hazugsággal nem lehet a hazugokat legyőzni”.

Forrás: Népszava/Kendernay János

The post Ettől semmi nem lesz zöldebb appeared first on BaHír.

Nem láttam még hasonló olvasókönyvet. Jelent meg már bármi hasonló magyarul?
Magyarországon ez az első ebben a témában, ráadásul hivatalosan most jelenik meg olyan kötet először, melyben az eddig használt angol szakkifejezés helyett a magyar „humán környezettudomány” terminust használjuk – a fordítás egyébként Vargyas Zoltánnak köszönhető. Ez a tudományág a 2000-es években indult, így nagy büszkeség, hogy a Pécsi Tudományegyetemen már működik egy humán környezettudomány kutatócsoport a pécsi néprajzos–antropológiai hagyományokból táplálkozva, illetve 2023 szeptemberében elindult a humánökológia szak is.

Magyarul viszonylag kevés szakirodalom volt elérhető, emiatt eredetileg egy tankönyv kiadásán gondolkodtunk.

Szóval a célcsoport az egyetemi hallgatók?
Először valóban olyan alapszövegek gyűjteményének szántuk a kötetet, ami tankönyvként használható, és a humán környezettudomány kérdéseit járja körül. Aztán rájöttünk, hogy Magyarországon még gyerekcipőben jár ez az irányzat, mindössze néhány kutatócsoport dolgozik ezen a területen – őket be is vontam a kötet létrehozásába –, így tankönyvből egyfajta kutatók és érdeklődők számára is inspiratív kötetté dolgoztuk át.

Úgy gondolom, mindazok számára izgalmas lehet, akik egyébként is kacérkodnak ezzel a témával. A fejezetek végén nemcsak összefoglaló és a felhasznált irodalom jegyzéke olvasható, hanem vannak ajánlott szövegek, könyvek, és azokról egy-egy leírás, indoklásul, hogy miért pont azt ajánljuk.

Alapjában véve két részre osztod a könyvet, a környezeti kérdésekre és a közösségi válaszokra. Azt írod a hátsó borítón, hogy ma már megkerülhetetlen a 21. században az, hogy a környezeti problémákkal foglalkozzunk. Miért? Milyen olyan tematikákat látsz, amikkel szerinted mindenkinek foglalkozni kell?
A környezeti – és ezzel szoros kapcsolatban álló gazdasági és társadalmi – problémákat, azok okait mindannyian fel tudjuk sorolni: a Föld népességének elképesztő mértékű növekedése, túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és kimerítése, a környezetrombolás sokféle formája satöbbi. E mögött azonban egy olyan világkép rejlik, ami jóval korábban formálódott ki és a modernitásban szilárdult meg és teljesedett ki. Ez a világkép, ami vallási és filozófiai gyökerekkel egyaránt rendelkezik, kiemelte az embert a világ többi részéből, létrehozta a természet és a társadalom kettősségét, és az embert a természet korlátlan uraként és kizsákmányolójaként értelmezte, és a gazdasági racionalitást helyezte előtérbe.

Ebben az értelemben kortárs problémáink gyökerei időben jóval messzebbre nyúlnak vissza, nem minden a 21. században romlott el. Amikor azt mondjuk, hogy nem vagyunk a természet része, akkor egyfajta végtelen erőforrásként tekintünk rá, amivel azt csinálunk, amit akarunk. Ma már mind pontosan tudjuk, hogy nem végtelen, ideig-óráig uralható, és utána visszavág. Ez a fajta szétválasztás gazdasági, társadalmi problémákat egyaránt okozott. Ez a kötet első részének központi magja, mely a szétválasztás kapcsán elindult folyamatokat mutatja be, ezen belül azt, milyen hatással van mindez mai mindennapjainkra – mert valóban mindenre hatott. A problémák nemcsak a klimatikus viszonyokat érintik, a környezeti mellett társadalmi, gazdasági, sőt, etikai dimenzióik is vannak – ezt már régóta tudjuk. Maga a humán környezettudomány origójának az 1960-as, ’70-es években indult zöld mozgalmakat tekinti, de ezen túl is lehetne sorolni olyan publikációkat, melyek azt jelezték, hogy komoly bajban vagyunk.

A legtöbben már ekkor tisztában voltak azzal, hogy gazdasági, társadalmi változásra van szükség, ahogy azzal is, hogy mindezekhez a gondolkodásmód megújulására, paradigmaváltásra van szükség. A kötetben tudományágak szerint vesszük végig, hogyan jutottunk el idáig.

Egyébként a kutatók a természet–ember szétválasztása mellett még valamire felhívják a  figyelmet, mégpedig arra, hogy a tudományok között is kialakult egyfajta hierarchia. A természettudomány lett A Tudomány,  és a többi pedig alárendelt. Ebből adódóan van most az, hogy a klímaváltozás, a környezeti problémák a természettudományok asztala. A kutatók szerint ugyan a természettudósok értik ezeket a folyamatokat, de ahhoz, hogy javaslataikat elfogadjuk, a világképek, gondolkodásmódok megértése és gondolkodásbeli változás szükséges, melyhez pedig a humán tudományok és a művészetek – irodalom, történelem képző-, film- színházművészet, filozófia, esztétika – értenek. A humán környezettudományi irányzat elutasítja a tudományágak közötti hierarchiát, másrészt a szakmai együttműködésre, a közös munkára helyezi a hangsúlyt.

Miért pont most kap ez a gondolkodásmód erőre?
Mert most már látjuk is, érezzük is, hogy baj van. Ökofalvakkal foglalkozom, és kezdetben, a kilencvenes években a többségi társadalomnak fogalma sem volt arról, mi az ökofalu, mi az a mulcsolás, az újrahasznosítható szatyor… Most meg pontosan azok a problémák vannak, amiket az ökofalvak közösségei harminc éve hajtogatnak: elfogynak a természeti erőforrások, baj lesz a vízzel, az élelemmel, az energiával.

Eddig lehetett sajnálni a távoli embereket,  hogy milyen hőhullámok vagy áradások  vannak náluk, vagy, hogy kipusztulnak az orángutánok − mindez biztonságos távolban volt tőlünk. Most egyre élesebben látjuk és tapasztaljuk mindezt a magunk bőrén is: most volt itt a koronavírus-járvány, most van klímaválság.

De egyszerű, hétköznapi dolgokban is megmutatkozik a válság: az aszály miatt felmegy a zöldség, gyümölcs ára, hőhullámok vannak, drágul az energia, ettől magas a fűtésszámla.

Nem általános, hogy egy tudományterülethez aktivizmus kapcsolódik, pedig a kötetben erre is kitértek. Mit jelent ez a tudomány felől közelítve?
Ez egy régóta fennálló kérdés a tudománnyal kapcsolatban: az aktivista attitűddel bírók  kritizálják a tudomány művelőit, mert azok elefántcsonttoronyba zárkóznak. A mások oldalon, a tudósok pedig távolságot tartanak, a tudomány objektivizmusa mellett érvelnek, az aktivisták mögött álló tudást keveslik. Szerintem az a kutató, aki egy távoli nép – legyen az szibériai vagy afrikai – kultúráját vizsgálja, már azzal is hozzájárul a kortárs problémák megértéséhez, hogy leírja az életüket, és azt, hogy az miként változott az utóbbi időszakban. Számomra pont azért is annyira otthonos ez a tudományterület. Ugyanakkor a humán környezettudományt művelők közül sokan maguk is aktivisták, akár zöld mozgalmak résztvevői, akár egy törzsi kultúra szószólói.

Ha a környezettel kapcsolatban hallom, hogy aktivizmus, akkor vagy tüntetők jutnak az eszembe, vagy a társadalomból kivonult remeték.
Ez a két véglet is benne van. De az aktivizmus nem azt jelenti, hogy feltétlenül oda kell kötöznöd magad egy fához, vagy egy buldózerhez, hogy megakadályozz egy erdőírtást – bár hozzáteszem, az se baj, ha ezt csinálod.

Önmagában az, hogy kutatóként rámutat valaki egy környezeti igazságtalanságra, mondjuk arra, hogy egy elnémított csoport milyen körülmények között él és milyen környezeti és társadalmi igazságtalanság éri őket (pl. ivóvíz nélkül, veszélyes anyagok között, megfelelő jövedelem nélkül nem tudnak elköltözni és kiveti őket magából a többségi társadalom), azt tekinthetjük egyfajta aktivizmusnak. Persze szemléletesebb, amikor a művészetekben látjuk manifesztálódni, amikor egy alkotó egyfelől rámutat a környezeti problémákra, másrészt a megoldásra is rávezeti a közönségét. Azért volt különösen érdekes számomra ezt a fejezetet írni, mert olyan gondolatok és metódusok kerültek elő, melyeket társadalomtudósként nem biztos, hogy meglátok, kell hozzá a művészi látásmód. Mondok egy példát a művészi aktivizmusra. Dénes Ágnes egy ún. rozsdaövezetben lévő hajdani ipari területet alakított át New Yorkban. Bevont embereket, közösen megtisztították a területet, búzát vetettek, majd amikor beérett, közösen learatták és egy éppen a városban az éhínségek kapcsán szervezett konferencia résztvevőinek ajándékozták. Ebben az alkotásban megjelenik a természet rendbetétele, a közösség, a szolidaritás. Plusz csavar, hogy mindez a Wall Street-től nem messze valósult meg, a helyszínről a Szabadság szobor is látszott.

Persze. A kurzusaim elején figyelmeztetni szoktam a hallgatókat, hogy nem tudok úgy tenni, mintha objektív lennék. A gondolatvilágom, elkötelezettségem nem fogom tudni eltakarni előlük és pusztán száraz tényeket előadni. Ők ezt el is fogadják. Meggyőződésem, hogy fontos, hogy egy tanár hiteles legyen, és azt gondolom, ehhez az őszinteség is hozzátartozik.

Mi a helyzet Magyarországgal, Kelet-Európával? Ahogy mondani szokás: „mennyire vagyunk lemaradva”?
A zöld aktivizmus kapcsán szokott minket olyan kritika érni, hogy nincsen elég zöld szervezet és/vagy akár látványos tüntetés. Ugyanakkor az utóbbi tíz évben vannak kutatók, akik megkérdőjelezik ezt a gondolatot. Azt mondják, hogy nálunk más a történelmi háttér, és ez megmagyarázza ezek hiányát. Különösen érvényes ez az élelemmel kapcsolatos mozgalmakra. A szocialista éra alatt jellemző volt a háztáji rendszer, és részben ennek köszönhetően sokan még mindig állatokat tartanak vagy kiskertet művelnek  – ebből kiindulva nem biztos, hogy szükségesnek tartják, hogy élelmezési mozgalmakhoz vagy kosárközösségekhez csatlakozzanak, hiszen az otthonukban megtermelik maguknak az egészséges élelmiszert. A háztáji nyomai még fellelhetők, ami pedig Nyugat-Európára nem jellemző. Ennek alapján nem elmaradásról beszélnék, inkább egy más jellegű szituációról. Ugyanakkor az is látszik, hogy a korábbiakra épülnek rá a most induló különböző élelmezési mozgalmak, agroökológia, permakultúra, kosárközösségek, közvetlen ellátási láncok, és így tovább.

A szakirodalom a világ minden részéről citál példákat, de ezek között nem feltétlenül találunk magyarokat. A könyvben szerettem volna azt is megmutatni, milyen remek kezdeményezések vannak itthon az Ökofalu Mozgalomtól kezdve a Kóspallagi Öko Tájház-projektig .

Ezek többsége ráadásul alulról szerveződő csoport, vagyis az egyének elkötelezettsége, lelkesedése az, ami cselekvésre készteti a tagokat. Szerencsére sok pozitív hazai történet létezik, nyilván nem törekedhettem a teljességre, de fontosnak tartottam bemutatni néhány követendő magyar példát.

Azt azért tudni kell, hogyha az emberek mindennapi megélhetési problémákkal küzdenek, akkor nem a környezetvédelem és az erről való gondolkodás lesz elsődleges, hanem a mindennapi sürgető problémák megoldása.

Vannak a szkeptikusok, akik azért nem vállalnak gyereket, mert azt mondják, hogy egy olyan katasztrófa felé tartunk, hogy felelőtlenség ennek kitenni egy élőlényt. Mások annyit szemetelnek, és annyi húst eszek, amennyit akarnak, úgyis vége lesz a civilizációnknak. És van olyan, pamutszatyrokat használ a vásárláshoz, mert ezzel akar tenni a környezetvédelemért. Te mit gondolsz, van értelme valamelyiknek? Megelőzhető még a klímakatasztrófa?
Úgy általában nem vagyok nagyon optimista. Úgy gondolom, az emberiség történelme nem azt mutatja, hogy túl sokat okulnánk belőle. De nagyon fontosnak tartom az egyéni cselekvést.

Nincs olyan kurzusom vagy előadásom, ahol fel ne bukkanna a kérdés: az, hogy kis fogaskerékként megteszem azokat a lépéseket a magam szintjén, amiket a fenntarthatósághoz szükségesnek tartok, vajon lendít-e a nagyobb keréken? Nekem meggyőződésem, hogy számítanak a cselekedeteink, és látom, hogy egyre többen gondolkodnak és cselekednek így. A változáshoz azonban „felülről” is igen komoly lépésekre lenne szükség. Az egyéni szint mellé mindenképpen szükségesek az irányított kormányzati és nemzetközi lépések is, a kettő egymás nélkül nem működik.

Borúlátásomat csak fokozza, ha azokra az időintervallumokra tekintek, amiket az összedőlés kapcsán jósolnak – ha ugyan összedől az egész, mert ebben sem lehetünk biztosak. Másrészt úgy gondolom, hogy az ember nagyon sok mindent kibír. Lehet, hogy össze fog omlani az a világ, amiben most élünk, és sokan, ha nem is annyian, mint jelenleg, valahogy eléldegélnek tovább a sötét, kietlen és a mainál jóval kegyetlenebb világban, ami akár a Szárnyas fejvadász hangulatát idézi. Ez a vízió is benne van a pakliban. Az ember alkalmazkodóképessége nagy – és mindig egy olyan világhoz alkalmazkodik, amilyen éppen adott. De mostanában hallgattam meg Deborah Frieze „How I Became a Localist” című TED-előadását, és nagyon tetszik az – a természeti rendszerek működésére alapozó – vízió, ami nagy távlatban értékeli a helyzetünket és a lehetséges jövőnket. Röviden: minden rendszernek van felívelő és leívelő szakasza, és ebben mindenkinek lehet szerepe. Nagyon inspiráló volt az is, hogy ezek nagyon különféle, az ember egyéniségéhez illeszkedő szerepek lehetnek. Tehát nem kell mindenkinek radikális aktivistának lennie, hanem egy pedagógus, egy kutató, egy újságíró is megtalálja a saját munkájával a helyét ebben a működésben.

 Forrás: univpecs.com

The post Mit tehetünk, hogy elkerüljük a katasztrófát? appeared first on BaHír.

Az állami gondozott gyermekek közel 70 százaléka nevelőszülőknél él, és a jogszabályok világosan előírják, hogy az alapvető cél az, hogy a gyermekek szerető családban éljenek.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja azt vallja, hogy minden gyermeknek joga van a legjobb körülmények között, szerető családban nevelkedni, és ezt a kormánynak is elsődleges szempontnak kellene tekintenie. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy komoly lépéseket tegyünk a gyermekvédelmi rendszer megerősítése érdekében.

Az LMP szorgalmazza a rendszer hibáinak alapos vizsgálatát és a konkrét megoldási javaslatok kidolgozását. Emellett sürgősen növelni kell a szociális és gyermekvédelemben dolgozók fizetését legalább 50 százalékkal, és kiemelt figyelmet kell fordítani a nevelőszülők járandóságának emelésére és a nevelőszülői hálózat bővítésére.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja hangsúlyozza a társadalmi érzékenyítés fontosságát ezen a területen, valamint kéri a kormányt, hogy ne halogassa tovább az elkerülhetetlen intézkedéseket.

A Fidesznek fel kell vállalnia a rendszer problémáinak orvoslását és valódi elkötelezettséget kell mutatnia a gyermekek érdekeinek védelme terén.

Hohn Krisztina, az LMP családügyi és népjóléti szakszóvivője

The post Minden gyermeknek jár a biztonságos, szerető környezet appeared first on BaHír.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Ha még Magyarországon élnék, lehet, hogy a kormány által tegnap éjjel benyújtott kormányrendelet lenne az a pont, amikor fognám a sátorfámat és költöznék. Mert egy dolog a csóróság, a pocsék fizetés, a rekord infláció, azonban amikor az egészség a kérdés és az kerül veszélybe, akkor menni kell, mégpedig minél előbb, annál jobb. Szerencsére már nem ott élek.

Tudniillik innentől kezdve úgy lehet szennyezni a környezetet Magyarországon, ahogy csak akarják, a Fidesz a termőföldeket és a vízkincseket szépen kiárusította a Kínai Kommunista Pártnak, azok pedig tele pakolják mindazt szennyező-mérgező akkumulátorgyárakkal, hoznak pár százezer ázsiai vendégmunkást, a hasznot kiviszik, a szennyezést itt hagyják. Mostantól mindenki úgy szennyezi a környezetet Magyarországon, ahogy akarja, szabad a rablás, bírságot a magyar hatóságok nem fognak kiszabni, lehet mérgezni a földet, a vizet, a levegőt, mindent. A Fidesz gyakorlatilag a magyar földet, a magyar vizet, a magyar emberek egészségét, a jövőt, a felnövő generáció egészségéhez való jogát árusítja ki, némi kínai hitelért és GDP emelkedésért. Mindent kiárusítanak, semmi sem szent nekik, csak a hatalmat akarják megtartani, ezáltal elkerülve a börtönt. Mert ne legyen kétségünk, a Fidesz-kormányt nem leváltani kell, hanem valamennyi fideszes politikust, propagandistát és a rendszer minden kiszolgálóját el kell számoltatni és teljes vagyonelkobzás mellett börtönbe kell zárni őket.

Ezért lehet innentől kezdve gyakorlatilag akkumulátorsavat önteni a Dunába vagy a talajvízbe büntetlenül. És a legundorítóbb az egészben, hogy mindezt az ukrajnai háborúra fogják. Azért lehet innentől kezdve legálisan mérgezni az embereket, mert Orbán elmebeteg elvtársa háborút robbantott ki. Csodás összefüggés ez kérem. Fideszesek, ti tényleg ilyen országot álmodtatok magatoknak, ti tényleg ilyen országban akartok élni? Olyanban ahol a kormány a környezeti kincseinket, az egészséges élethez való jogunkat árusítja ki a kínai kommunisták számára? Ez lenne a ti nemzeti víziótok? Szennyezett termőföld, szennyezett ivóvíz, szennyezett levegő? Ezt kívánjátok továbbadni a gyerekeiteknek, unokáitoknak?

Egyébként egészen pontosan fogalmazva erről van szó:

„432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi hatósági szerződésről […]
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival.

(2) Nincs helye a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-a és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a környezetvédelmi hatósággal környezetvédelmi hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére sor került.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor már megvalósult jogsértés megszüntetése érdekében is alkalmazni kell.”

Forrás: Vági Márton

The post Magyarországon úgy szennyezhetik a gyárak a környezetet, a termőföldeket és a vízkincset, ahogy csak akarják appeared first on BaHír.