A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Urológiai Klinika járóbeteg ellátó szervezeti egységei felújítás miatt kell költözzenek. Február 3-tól a Rákóczi út 2. szám alatti telephelyen, a „T” épület 3. emeletén működnek majd. A fekvőbeteg-ellátás továbbra is az Urológiai Klinika Munkácsy u. 2. sz. alatti épületében zajlik.

A rendelési idő változatlan marad, a szakrendelésre időpontot kérni továbbra is a 30/177-3973 telefonszámon, 8–12 óra között lehet.

Az akut, életet veszélyeztető esetek urológiai ellátása az eddigieknek megfelelően, változatlanul munkaidőben történik. A pécsi lakcímmel rendelkező betegek esetében a PMJV Egyesített Egészségügyi Intézményben (Lánc u. 2.), a vármegye további lakosai számára az Urológiai Klinikán, a Munkácsy u. 2. sz. alatt történik.

Az ügyeleti időben történő betegfogadás továbbra is az Urológiai Klinika Munkácsy u. 2. sz. alatti épületében zajlik.

The post Felújítás miatt kell költöznie a PTE Urológiai Klinikájának appeared first on BaHír.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Külföldre költözés, kisokos, segédlet, tapasztalat, minden hasonló.

Ugye a párommal hat hónapja Máltán élünk, hosszú-hosszú tervezés, tervezgetés eredménye volt, hogy külföldre költöztünk most pedig megpróbálok egy posztot írni arról, hogy ehhez mi kellett, hogyan zajlott, milyen kihívások vannak, és a többi és a többi.

Hallani bőven olyan történeteket, hogy valaki elment egy random országba majd ott szerzett egy munkát és boldogult, én ezt annyira nem javaslom vagy hát elég kockázatosnak érzem, személy szerint biztosan nem is csinálnám. Én még otthon pályáztam arra az állásra, amiben most is dolgozom, otthonról voltak az interjúim és miután felvettek és aláírtam a szerződésemet költöztem ki.

Ugyanezt javaslom, szerintem ez a biztosabb megoldás. Ugye a nyelvtudás az elengedhetetlen ha multinacionális környezetben kívánunk dolgozni akkor az angol az kötelező, viszont az én angolom sem tökéletes, valahol a közép és a felsőszint között mozoghat, hozzáteszem kb. senkinek sem tökéletes az angolja. Pláne az angoloknak.

Szóval, ha azon gondolkozol, hogy például Máltára költözz és nem jó az angolod akkor azt fejleszd először, a jó hír hogy egy intenzívebb nyelvtanfolyammal pár hónap alatt egész magas szintre el lehet jutni. Egyéb praktikák: mindent is angolul nézz, ha lehet angol felirattal (pro szint anélkül), olvass angolul, és ha vannak külföldi ismerőseid beszélgess velük minél többet – természetesen angolul.

Ha már elég jónak érzed az angolodat (kb. társalgási szint) akkor érdemes elkezdeni a munkákra való jelentkezést. Javaslom, először abban a szektorban kezdj, amivel otthon is foglalkozol. Ha tehát te marketinges vagy, akkor jelentkezz marketinges munkákra. Ha úgy nem sikerül bekerülnöd sehova, akkor lehet szétnézni más területeken is, az a tapasztalatom amúgy, hogy egy nagy multihoz bekerülni igazán nehéz, ha már az ember bent van a rendszerben, akkor ott rugalmasabb az átjárás.

Mondok egy példát: marketingesként akarsz elhelyezkedni de például külföldi munkatapasztalat hiánya miatt nem vesznek fel, ellenben a cégnél van egy adminisztratív vagy egy customer support pozi, ahová könnyebb bekerülni, kevesebb az elvárás azzal kapcsolatosan, akkor jelentkezz arra, kerülj be és pár hónap múlva jó eséllyel újra marketingesként dolgozhatsz majd annál a cégnél.

Személy szerint tehát csak akkor vágnék bele a költözésbe ha már van munkám, az én esetem is ugye így volt, kijöttem és rá néhány nappal már kezdtem is. Már csak azért is fontos ez mert a költözés elég sokba kerül ha pedig nem találsz kint munkát akkor azért na, valamiből élni kell. Ha van munkád, akkor viszont egy hónap után kapsz fizetést, onnantól kezdve anyagilag már sínen vagy. Addig viszont húzós tud lenni a történet, nagyjából 5000 eurót emésztett fel a költözés a mi esetünkben. Ugye kell repülőjegyet venni, kell pár napra szállás amíg nincs albérlet, ha pedig van albérlet akkor 1-2 havi kaució, ügynöki díj, plusz az első havi bérleti díj is költségként merül fel. Majd az első fizetésig is kell enni, meg vásárolni dolgokat. Mi ugye csak ketten vagyunk a párommal, nincs gyerekünk, ha lenne az vélhetően egy elég erős extra költség lett volna.

A jó hír, hogy megéri. Ha bekerülsz egy jó céghez tisztességes fizetésed lesz, olyan amiből nem lesz drága az amit otthon luxusnak gondoltál (életemben annyi lazacot nem ettem még, mint itt), a hónap végén nem kell nézned a naptárat hogy ugyan hány nap van még a fizetésig, fogsz tudni félretenni, meg úgy általában egy tisztességes életet élni. A beilleszkedés sem olyan nehéz, mint gondolná az ember én például már teljesen itthon érzem magamat itt, persze ez egyénfüggő.

Lényeg a lényeg, az én tanácsom az, hogy akkor indulj el a nagyvilágba, ha találtál munkát, törekedj arra, hogy a szakmádon belül helyezkedj el, ha viszont adódik a lehetőség – ahogy nekem is adódott – akkor azt ne hagyd ki, nem fogod megbánni. Ha végig olvastad a posztomat, akkor amúgy is gondolkozol a külföldre költözésen, ha itt vagy az oldalamon akkor jó eséllyel rühelled az otthoni folyamatokat, szóval csak biztatni tudlak, hogy legyél bátor és ragadd meg a lehetőséget!

Ha van bármilyen kérdésed tedd fel – ha tudok, segítek!

Forrás. Vági Márton

The post Külföldre költöznél? Tervezz előre! appeared first on BaHír.

A főváros lakossága ötödik éve csökken. Az ingatlan.com adatai szerint az ország “győztese” a nyugati határszélen lévő Rajka lett, ott 60 százalékkal nőtt a népesség 2021 elejére. Rajkát három, Budapest agglomerációjába tartozó település, Érd, Gyömrő és Nagytarcsa követi.

A városi életet gyakran a szmog, a zaj, és a zsúfoltság miatt hagyják el az emberek, de már felnőtt az a generáció is, amely az erősödő éghajlatváltozás miatt – a tevékeny környezettudatosság jegyében – életmódot és környezetet vált és vidékre költözik. Ők az a generáció, akik számára fontos, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után, zero waste életmódot folytatnak és próbálnak példát mutatni életvitelükkel a lakókörnyezetüknek.

A vidéki élet legfőbb buktatója lehet a munkalehetőségek hiánya, ami a fővárosból érkező, többségében egyetemet vagy főiskolát végzett fiatalok számára nehézséget okozhat.

De vegyük sorra, mit érdemes szem előtt tartani, ha valaki vidékre költözne.

A hely kiválasztása

Ha nemcsak egy internet bekötésre van szükségünk a munkavégzéshez, akkor fel kell mérni, hogy a kiválasztott település közelében van-e megfelelő fizetést adó munkalehetőség és milyen a környék infrastruktúrája, közlekedése, bekötöttsége más nagyobb városokhoz. Ha gazdálkodni is szeretnénk, akkor a talaj minőségét is szem előtt kell tartanunk, gyerekkel pedig a nevelési intézmények közelsége is fontos szempont lehet.

A közösség elfogadása és önmagunk elfogadtatása

Sokaktól hallani, hogy először furcsa szemmel nézett rájuk a falu, mint városi idegenekre. És ez igaz is, egy kisebb, összetartó közösségbe belépve a kapcsolatokat egyenként fel kell építeni. És el kell fogadni, hogy nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ha valamit tenni akarunk a faluért, legyen az bármilyen, a közösség érdekében végzett önkéntes munka, akkor először a falu első emberét, a polgármestert keressük fel. Ha az új szomszédot találjuk meg az ötletünkkel, könnyen találkozhatunk visszautasítással. Ugyanakkor, ha segítséget kérünk, akkor nyugodtan fordulhatunk az évek, vagy évtizedek óta a településen élőkhöz, hiszen náluk gyűlt össze a legtöbb tudás, mind az állattartás, mind a növénytermesztés tekintetében.

Felvenni a falu ritmusát

Vidéken lassabb az élet, mint a fővárosban, az ügyek intézése időt, energiát, nem egyszer utazást igényel. A futár sem hozza másnap a neten megrendelt eszközöket, sőt, sokszor a bevásárlás is komoly logisztikát kíván.

Elfogadni, hogy nem tudunk mindent

Csak elvetem a magokat és kinő a répa, a retek, a krumpli, megterem a fán a körte, az alma és a barack – gondolják sokan. Ezért sem árt egy alapos utánajárás a mezőgazdaság alapjainak, ha nem akarunk éveken át kísérletezni azzal, hogy milyen zöldségek érzik jól magukat egymás mellett és melyek nem nőnek, ha a soraikat egymás mellé vetjük. A neten már rengeteg blog, fórum foglalkozik akár a vegyszermentes és biogazdálkodással is. Az alapokat onnan is össze lehet szedni és akár a kert egymástól távol eső szegleteiben is lehet próbálkozni ugyanazon zöldség termesztésével. Ezen kívül fontos, hogy a növények, fák megmaradási esélye akkor a legjobb, ha nem tájidegen fajokat ültetünk. Például a mandulafák nem valószínű, hogy megmaradnak a fagyzugos Nógrádi dombok között.

Aki állatokat is szeretne tartani, annak pedig még mélyebb ismeretekre lesz szüksége, javasoljuk, hogy a jószágok megvásárlása előtt látogasson el olyan ismerőshöz, aki tart állatokat, vagy tangazdaságokba. És ne feledjük, az állatok tartása sok pénzt és időt emészt fel, folyamatos törődést igényelnek az év 365 napjában. Mellettük hosszabb nyaralást csak akkor tudunk tervezni, ha megbízható, az állattartásban jártas emberre tudjuk bízni őket. Úgyhogy az sem baj, ha néhány évig üresen áll a lábasjószágoknak fenntartott hely.

Közlekedés

Hacsak nem az utcánkban áll meg a helyközi busz, akkor szükségünk lesz autóra is. Nem napi használatra, de bizonyos dolgokat beszerezni, egy-egy nagyobb bevásárlást elintézni – nélkülözhetetlen lesz.

Persze, mint mindennek, a falusi létnek is megvan a maga előnye, ami semmi mással nem összehasonlítható. Például itt juthatunk a legfrissebb, akár néhány perccel korábban szüretelt zöldségekhez és gyümölcsökhöz, itt lehetünk igazán a magunk urai és itt tehetünk a legtöbbet a környezetünkért, a bolygó egészségéért is.  

forrás: Ökopolisz Alapítvány

The post Városlakóként vidéken újrakezdeni – vajon megéri? appeared first on BaHír.