208 éve született Arany János

Palotai — Sat, 01 Mar 2025 20:01:00 +0000

Arany János magyar költő nemzedékek számára jelenti a józan költő mintaképét. Verseiben visszatükröződik népi származása, mégis egy széles műveltségű embert takar, költői stílusa közérthető. Elveihez hű, munkájában pontos. Nem tartozott sem a parasztsághoz, sem a nemességhez. Nem is tartotta magát sem parasztnak, sem nemesnek, jóllehet, Szalontán hivatalai miatt nemzetes úrnak tisztelték.

Arany János 1817. március 2-án született a Bihar megyei „kulcsos mezővárosban”, Nagyszalontán (ma Romániához tartozik). A költő születésekor az édesapja, Arany György 55 éves, édesanyja, Megyeri Sára 45 éves volt. Arany szüleinek tíz gyermeke közül, elsősorban szegényes helyzetük miatt, csak ketten maradtak életben. A költő legidősebb nővére Sára, és a legfiatalabb gyermek János. Apja kevés földdel, és egy kis házzal bíró földműves volt.

Testileg gyenge volt, de kiváló a tanulásban, s főként szelíd, gyengéd és szeretetre méltó volt, de túlságosan érzékeny, félénk, visszahúzódó. A szülők papnak szánták. Apja már 3-4 éves korában megtanította – hamuba írt betűk segítségével – olvasni. Tőle hallott először a hajdúság mondáiból, melyek előkészítik későbbi érdeklődését a történeti epika iránt.

Iskoláit 1823 és 1833 között Nagyszalontán végezte. 1831 tavaszán szülei elöregedésére, édesapja megvakulására hivatkozva, sikerrel folyamodott segédtanítóságért. Ezért lakás, s némi fizetség is járt. 14 éves korától kezdve tehát maga tartotta el magát, szellemi munkával. 1833 őszén a debreceni református kollégiumban folytatta tanulmányait. Kitüntetés, a biztos pálya lehetősége volt, hogy bekerült a főiskolára bentlakó diáknak.

Az iskolai tanulmányai során kiszélesedett érdeklődési köre, falta a könyveket. Németül és franciául tanult. Kisújszállásra került segédtanítónak. 1835 tavaszán visszatért a debreceni kollégiumba, ahol hamarosan az első diákok közé került.

Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett. Unni kezdte az iskolát, ábrándozott, előbb festő, majd szobrász akart lenni. 1836 februárjában mindenki meglepetésére felcsapott színésznek.

Egy éjszaka álmában halottnak látta édesanyját. Másnap hétnapi vándorlás után gyalog hazatért Nagyszalontára. Otthon a vereség szégyene, kétségbeesett nyomor, s az összetákolt viskóban haldokló édesanyja, megvakult édesapja várta.

1841-ben jelent meg nyomtatásban álnéven jegyzett első, ránk maradt munkája A népnevelésügyben címmel, melyben a maga akkori helyzetét elemezve jelölte ki a jegyzők helyét, s jellemezte helyzetüket.

1845-ben keletkezett első irodalmi műve, Az elveszett alkotmány, mellyel némi elismerést szerzett. Ezt a komikus, szatirikus eposzt – Szilágyi ösztökélésére – álnéven küldte be a Kisfaludy Társaság vígeposz készítésére kiírt pályázatára.

1847-ben megjelent a Toldi, amely két elbeszélés és egy paródia, az elkészült hármas trilógia egy egészen más-más arculatú költőről tanúskodott.

Arany János 1882-ben írta utolsó lírai versét Sejtelem címmel. 1882. október 22-én akadémiai lakásán hunyt el.

Forrás: ekultura.hu

Fotónkon Barabás Miklós portréja Arany Jánosról, melynek forrása: wikimedia.org.

The post 208 éve született Arany János appeared first on BaHír.

kölő Archives - BaHír

208 éve született Arany János