A szaporcai székhelyű Vidéken Jó! Alapítvány szervezésében rendezik meg a Trees for Tomorrow – Fák a holnapért című nemzetközi ifjúsági csereprogramot. A szervezet munkatársai már több mint tíz éve valósítanak meg közösségi, kulturális és művészeti programokat az alig kétszáz lelkes ormánsági településen és környékén.

A projekt középpontjában a klímaváltozás következtében egyre súlyosabbá váló aszály, a természetes vizek megóvása, a vízvisszatartás, valamint az erdők és a településeken élő fák szerepe áll. A résztvevők arra keresik a választ, hogy a globális kihívásokra milyen, helyi szinten is megvalósítható megoldások születhetnek.

A programon magyar, román, litván, olasz és spanyol fiatalok vesznek részt. A szakmai beszélgetések mellett gyakorlati és kreatív műhelyek segítik őket abban, hogy jobban megismerjék az aszályhelyzetet, a vízvisszatartás lehetőségeit, valamint az erdők és a települési növényzet jelentőségét.

A vizekkel és fákkal kapcsolatos beszélgetéseket Bozsits Boldizsár kertészmérnök, a BIOKOM NKft. zöldterület-fenntartási vezetője; Dr. Hervai András PhD kutató, egyetemi oktató, a 10 millió Fa pécsi koordinátora; Dr. Keresztes László Lóránt geográfus, a Vízválasztó mozgalom egyik alapítója, valamint Lantos Zoltán László erdőmérnök, vadgazda mérnök és gazdálkodó vezeti.

Az Ormánság értékeit is felfedezhetik

A bő egyhetes program során a fiatalok megismerkedhetnek az ormánsági tájjal, a térség természeti és kulturális értékeivel, valamint az itt élő emberekkel. A szakmai eseményeket közösségi és szabadidős programok egészítik ki: nemzetközi esteket rendeznek, lovaskocsis vagy traktoros kirándulást tesznek a Drávához, augusztus 22-én pedig együtt tekernek a túrázókkal a 4. Ormánság Kör Bringatúrán.

A program munkanyelve az angol, így a találkozások és az eszmecserék mellett az angol nyelvtudás fejlesztésére is kiváló lehetőséget kínál. A szervezők hangsúlyozzák: a résztvevők nyelvtudása eltérő lehet, ezért a bizonytalanabb angoltudás senkit ne tartson vissza a jelentkezéstől.

A részvétel ingyenes, a szervezők szeretettel várják a baranyai jelentkezőket is. A program az Európai Unió támogatásával valósul meg.

További információk a Vidéken Jó! Alapítvány, a Szaporcai Cifraház és az Ormánság Kör Facebook-oldalán érhetők el.

The post Nemzetközi fiatalok keresik a klímaváltozás helyi megoldásait Szaporcán appeared first on BaHír.

A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány fő megállapítása, hogy nem csupán a tömeges faültetés, hanem még a természetes élőhelyek széles körű restaurációja sem lenne elegendő ahhoz, hogy annyi szén-dioxidot tudjunk kivonni a Föld légköréből, ami már érdemi változásokat hozna. A kutatók szerint a helytelen faültetés – például száraz, homokos területek zárt erdősítése – súlyosbíthatja a vízhiányt, felboríthatja az élőhelyek egyensúlyát és veszélyeztetheti a helyi növény- és állatfajokat.

A kutatók számításai alapján az iparosodás kora óta az emberi tevékenység következtében a légkörbe jutott több mint 640 milliárd tonna szén-dioxidból mindössze 96,6 milliárd tonnát lehetne megkötni, ha minden lehetséges helyszínen megvalósítanánk a természetes élőhelyek helyreállítását.

Ez a 2025-ig kibocsátott mennyiség 17 százalékának megkötését tenné lehetővé 2100-ig, amennyiben a klímavédelmi szempontokat maximálisan érvényesítő, globális „zöld” politika alapján cselekednénk. A 2025 és 2100 közötti időszak legoptimistább kibocsátási forgatókönyve esetén pedig legfeljebb 12 százalékos arány érhető el.

A tanulmány arra is rámutat, hogy változtatás nélkül, a jelenlegi erdősítési és élőhely-helyreállítási ütemmel az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxidnak csupán 3,7 százaléka vonható ki a természet segítségével.

A tanulmány arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy a klímapolitikák tervezésekor átfogó szemléletre van szükség. Nem pusztán a szén-dioxid-megkötésre kell fókuszálni, hanem előtérbe helyezni a biológiai sokféleség megőrzését.

The post El van késve az emberiség a klímaváltozás megfékezésével appeared first on BaHír.

A közlemény szerint „A bükk és a bükkösök Magyarországon – egy különösen veszélyeztetett fafaj és társulásainak perspektívái” című konferencia és könyvbemutató megnyitóján Zambó Péter hangsúlyozta, a bükk a magyar erdők meghatározó fafaja. Amely a klímaváltozás hatásait pontosan jelzi. Mind az ország faanyagszükségletének ellátása, mind a gazdálkodói bevételek szempontjából kiemelten fontos fafajról van szó. Amelynek jövője veszélyben van, ha nem cselekszenek időben – figyelmeztetett az államtitkár.

Zambó Péter kiemelte, a gazdasági mellett Magyarországon a bükkösöknek kiemelkedő természetvédelmi jelentősége van. A bükkösök térfoglalása országosan 6 százalék, amely a védett és Natura 2000 területeken azonban már 12 százalékra nő. Az erdőrezervátumok esetében pedig eléri a 30 százalékot.

Mivel a legtöbb előrejelzés szerint a klímaváltozás a bükk élőhelyeit jelentősen érinti, a hazai bükkösök fenntartása erős összefogást igényel. A kutatói hálózatok, a gazdálkodók és a természetvédelem összehangolt munkájára van szükség, hogy az erdeink változatossága és a turizmus szempontjából is jelentős fafaj élőhelyei fennmaradjanak. Ezen a területen fontos és a tudatos erdőkezelési munka eredménye, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az idős, száz évnél öregebb bükkösök aránya, amelyek különösen változatos élőhelyet jelentenek.

Az államtitkár hangsúlyozta, az Agrárminisztérium erdőtervezési szakemberei a jövő erdeivel kapcsolatos célkitűzések megfogalmazásakor azokra a kutatási eredményekre támaszkodnak. Amelyek a több mint 100 szakember munkája eredményeként létrejött új szakkönyvben a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megjelentek.

„Biztos vagyok abban, hogy a bükk-monográfia az erdőkezelők és természetvédők számára egyaránt a jövő hasznos ismeretforrása lesz, és hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, a bükkösök minél teljesebb arányú megőrzéséhez” – mondta Zambó Péter az AM közleménye szerint.

forrás: mti

The post A hazai bükkös erdőket fel kell készíteni a klímaváltozásra appeared first on BaHír.

A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai archivált műholdas adatok felhasználásával azt vizsgálták, hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt 20 évben. Műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett. A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb: 2000 és 2024 között 1,8 Celsius-fok. A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik.

Arról, hogy 10 vagy 20 év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, még nincsenek pontos számaink – mondta Li Huan, a tanulmány elsőszerzője. Ugyanakkor hozzátette: már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.

Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, azonban a tó körüli városi területek (a partvonal kétharmada városias) melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhet a hőmérséklet. Hozzáteszik: a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.

The post 2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton appeared first on BaHír.

Idén augusztus elsejére esik a túlfogyasztás napja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.

    A WWF Magyarország csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát. A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb. Ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. A hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Mint kiemelik, a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. Pedig a kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza.

A biológiai sokféleség csökkenése az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti

    A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget. A biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist.
    „A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet”. Idézi a közlemény Szilágyi Artúrt, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét. Aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.
    Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás. Fontos paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása – olvasható a közleményben.
    Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét. Mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását. A helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez – áll az összegzésben.

forrás: mti

The post Idén augusztus elsejére esik a túlfogyasztás napja appeared first on BaHír.

Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása függ a változás mértékétől és súlyosságától, valamint attól, hogy a gazdálkodók és állattenyésztők milyen mértékben tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz – fejtette ki Kovács Erik.

Az éghajlatváltozás következtében tartósan megváltozó időjárási minták csökkentik a terméshozamokat, szűkítik a kínálatot és felhajtják az árakat, ez a tendencia látható például Európában a búza, a kukorica és a gyümölcsök esetében.

A drágulás fő oka a klímaváltozás

A Klímapolitikai Intézet kutatója cikkében felidézte, hogy az Energy and Climate Intelligence Unit agytröszt szerint 2023-ban az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az élelmiszerárak növekedésének egyharmada az éghajlatváltozás miatt következett be.

Az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet legújabb tanulmánya szerint a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt. Ez az éves teljes infláció akár 1,18 százalékpontos növekedését is jelenti 2035-ig – állapította meg a tanulmány, amely 121 ország adatait használta 1996 és 2021 között a jövőbeli inflációs forgatókönyvek modellezéséhez. A leginkább kitett térség a globális Dél és Kelet-Közép Európa. Az EKB kutatói megállapították, hogy 2022-ben körülbelül 0,6 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában a kontinens forró és száraz nyara miatt, és több mint 300 milliárd euró kár érte az EU mezőgazdaságát.

Az éghajlatváltozás tartós inflációs nyomást kezd kifejteni, és egyre nő a vita arról, hogy a jegybankoknak jobban oda kell-e figyelniük a klímaváltozásra – hangsúlyozza a Klímapolitikai Intézet tanulmánya.

Az ENSZ környezetvédelmi programja által közzétett jelentés szerint a világ az iparosodás előtti szinthez képest a 2,9-3,8 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés felé halad, ami jóval meghaladja a 2015-ös párizsi klímatárgyalásokon elfogadott célokat. A felmelegedés üteme és intenzitása is nő. A tavalyi volt az eddigi legmelegebb év, és már 13. hónapja 1,5 Celsius-fok felett van tartósan a hőmérséklet-emelkedése.

A szélsőséges időjárás is hatással van

A mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat. A következő évtizedben a legfontosabb haszonnövények közül több is hiányos lehet, mivel az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb szélsőséges időjárási események hátráltatják a termés mennyiségét, minőségét és így a betakarítást. A búzahozam például drasztikusan csökken, a rizs, a szójabab, a kukorica és a burgonya az olyan alapvető alapanyagok közé tartozik, amelyek hozama Európában és Észak-Amerikában zuhan, sőt 2050 után akár el is tűnhetnek a közép-európai termőföldekről. A termelékenységnek ez a csökkenése magas élelmiszerárakhoz vezet, tartós emelkedő élelmiszer-inflációt okozva -figyelmeztettek.

Az éghajlati és időjárási minták változásai a tenyészidőszakokat is megváltoztatják, és markáns nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra, különösen a kártevők és a betegségek miatt. Ez többletkiadást okoz az agráriumnak Európában és Magyarországon is, ami az élelmiszerárakban is megjelenik. A gazdálkodók számára az éghajlatváltozás jelentette kihívások magasabb ráfordítási költségeket jelentenek, például az öntözés és a növényvédőszerek alkalmazása miatt – hívta fel a figyelmet a tanulmány.

The post Klímapolitikai Intézet: az élelmiszerek további drágulását okozhatja a klímaváltozás appeared first on BaHír.

A mozgalom húsz évvel később, 1990-ben vált világméretűvé, ekkor Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott a felhívásra és a magyar környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: például fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak.

A Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Mit tehetünk, mikor minden nap számít?

A mozgalom célja, hogy végre ráébredjünk, ne mindig másoktól várjuk a megoldást, ha nem mi magunk is tegyünk a jobb, élhető jövőnkért és utódaink jövőjéért.

A Mit tehetsz Te? mozgalom lényege, hogy megmutassuk, egészen egyszerű cselekedetekkel is jobbá és fenntarthatóbbá változtathatjuk a körülöttünk lévő világot. Elég, ha csak odafigyelünk cselekedeteinkre és azok következményeire. Ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan választunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk stb. környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valamit a változásért.

Például:

• Hagyd pihenni az autódat, ha lehet hetente többször is, és gyalogolj, kerékpározz, rollerezz, tömegközlekedj!
• Húsmentes péntekkel vagy akár hétfővel, hiszen egy ember heti egy húsmentessel nappal – pontosabban, ha aznap nem eszik semmi állatit – 4 kg-mal kevesebb üvegházgázt bocsát a légkörbe!
• Egyél sok hüvelyest, mert klímabarát, egészséges, olcsó és sokféleképpen felhasználható, mert a világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége!
• Igazi klímabarát lehetsz akár már heti három nap húsmentes, vegán nappal!
• Ételt soha ne dobj a szemétbe, mert minden évben 100 millió tonna élelmiszer kerül a kukába csak az EU-ban!
• Napjainkban már nem csak a családi házaknál lehet komposztálni, használd ki, mert a kukába dobott szerves hulladék lebomlásakor klímagyilkos metán kerül a légkörbe!
• Ültess haszonnövényeket akár az erkélyedre is, mert a paradicsom, az eper, a futóbab, a fűszernövények vagy a csilipaprika alig foglal egy kis helyet ahhoz, hogy sokat és jót teremjen.
• Ültess fát magadnak, fiadnak, unokádnak, mert a Föld erdőállománya az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a városiasodás miatt folyamatosan csökken.

Forrás: fna.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss és aktuális híreket, információkat.

The post Április 22: Föld napja appeared first on BaHír.

A szélsőséges időjárási viszonyok településeket sodorhatnak csődhelyzetbe, Kelet-Magyarország félsivatagos állapotba kerül, a gazdák tönkre mennek

– sorolta. A problémákat tetőzi az akkugyarmatosítás, amiről a miniszterelnök évértékelőjében szerinte „butaságok” hangzottak el.

Az ellenzéki politikus szerint koherens programra lenne szükség, de a kormányfő össze-vissza beszélt a zöld energiáról és az arra történő átállásról. Az atomenergia nem zöldenergia, hatalmas környezeti kockázata van és nem számít olcsó energiának sem. Semmi másról nincs szó preferálása esetén, mint gazdasági érdekről és az atomlobbisták nyomulásáról.

Azt kérdezte, mi lesz a sorsa a működésük után bezárt atomerőműveknek és mi lesz a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésével? Szóvá tette továbbá, hogy a szél- és geotermikus energia nincs a miniszterelnök látóterében, pedig megújuló energia-mix alkalmazásával lehetne biztosítani a jövő energiaszükségletét.

Az LMP társelnöke üdvözölte, hogy a napenergia területén előrelépés történt, de bölcs megfontolást kért a telepítés helyének kiválasztásakor. A napelemeket lakóházakra és középületekre kell telepíteni, nem szabad zöld felületet, értékes termőföldeket feláldozni.

The post LMP: koherens programra van szükség a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében appeared first on BaHír.

A Bulletin of the Atomic Scientists kutatói minden évben a világban zajló események alapján döntik el, hogy mennyi időt mutasson ez az óra. Az első alkalommal, 1947-ben még hét perccel éjfél előtt állt, azóta nyolcszor állították vissza és tizenhat alkalommal előre a nagymutatót. Az eddigi pozitív irányú rekord 1991-ben volt, amikor éjfél előtt 17 perccel volt az óra. Ettől most nagyon messze vagyunk, ami egyáltalán nem jó jel az emberiség jövője szempontjából.

Az óra állását tehát a világban zajló folyamatok határozzák meg, így nem csoda, hogy alig 90 másodperc választ el minket a végítélettől. Tavaly az ukrajnai háború mellé megérkezett az izraeli konfliktus is, de a World Population Review adatai szerint 30 további ország áll háborúban világszerte. Emellett pedig 2023 hivatalosan is a legmelegebb év lett, amióta figyelik ezt a mutatót.

Senkit ne tévesszen meg: az hogy az óra megint 90 másodperccel éjfél előtt áll, nem azt jelenti, hogy a világ stabil, épp ellenkezőleg. A kormányoknak és az embereknek sürgősen cselekedniük kell

– mondta Rachel Bronson, a Bulletin elnök-vezérigazgatója.

Forrás: 24.hu

The post 90 másodpercre van az emberiség a pusztulástól a végítélet órája szerint appeared first on BaHír.

A jövővel kapcsolatban a magyarok még pesszimistábbak voltak. A kérdésre, hogy a következő tíz évben milyen hatása lesz a klímaváltozásnak a lakóhelyünkre, már a magyarok 69 százaléka jósolt súlyos következményeket.

Abban a tekintetben már optimistábban voltak a magyarok, hogy tartanak-e attól, hogy el kell költözniük a klímaváltozás miatt. Ettől „csak” a válaszadók 25 %-a tart. Összehasonlítva, például a török válaszadók 68 százaléka, a braziloknak pedig a 61 százaléka számít arra, hogy erre kényszerülhet.

A magyar válaszadók a kormánnyal is erősen kritikusak voltak. 45 százalékuk szerint ugyanis a kormány nem ad elég információt azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozásnak milyen lehetséges hatásai lesznek az országra. 29 százalékúgy egyenesen úgy tartja, hogy egyáltalán nincs is ilyen iránymutatás. A magyar megkérdezetteknek mindössze a 18 százaléka volt elégedett a kormány ilyen irányú munkájával. A kormánnyal szembeni elégedetlenség mértéke jóval magasabb, mint a világátlag.

Nemcsak a kormánnyal, de saját honfitársaikkal sem elégedettek a magyarok. 69 százalék mondta azt, hogy a civil magyarok nem tesznek eleget azért, hogy legyőzzük a klímaváltozást – ez tíz százalékkal magasabb, mint az összes ország átlaga.

Forrás: 24.hu

The post Tartanak a magyarok a klímaváltozástól, a kormánnyal is elégedetlenek appeared first on BaHír.