A Pszieszta tavaszi konferenciájának első napját minden évben a megnyitóval kezdik. Az idei főeseményt Prof. Péley Bernadett, a Pszichológia Intézet vezetője nyitotta meg. Az megnyitót követően pedig átadták a 7 darab Kézdi Balázs-díjat. Ezt a díjat évről-évre olyan hallgatóknak ítélik oda, aki tudományos és közösségi munkájukkal kiemelkednek a társaik közül.
A 2022-es év díjazottjai:Fónagy-Sütő Zoltán, Gergelics Noémi, Kiss Botond László, Orbán Rebeka, Őry Fanni, Paczur Hanna és Szalai Friderika.

A megnyitót követő első előadást Csizmadia Máté, agrárközgazdász, pszichológus, a Zöld Pszichológia Blog alapítója tartotta. Előadása a „Globális felmelegedés: a pszichológiai rémálom” címet kapta, ezen belül pedig a „Megakadályozhatjuk-e a klímaválságot, és ha igen miért nem tesszük?”- kérdést járta körül. A klímaválsággal kapcsolatban sokunkban, sokszor jogosan felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan jutottunk el idáig és miért nem hajlandó az emberiség kollektíven összefogni és aktívan cselekedni a globális felmelegedés ellen. Máté előadása során hozott pár példát ennek a kérdésnek a megválaszolása, melyek között ott szerepelt:

-az emberek ingerszükséglete (a fogyasztói társadalom, a termékek tervezett elavulása, és a változatosság iránti igényünk)
– a megszaladási jelenségek (melyet egy vágyàmegszerzésàmegszokásàboldogtalanság kör-körös ábrájával lehet a leginkább szemléltetni, ami arra hivatott, hogy bemutassa, az új termékek vásárlása nem nyújt számunkra hosszútávú kielégülést/örömöt, így újra és újra új terméket fogunk vásárolni)
– a társas vonzódás – a társas összehasonlítás (mim van nekem- mije van a másiknak?, manipulált és beállított fotók a közösségi médiában)
–  a törzsi gondolkodás (miszerint inkább a szociális/ társas kapcsolatok felé húzunk, mintsem a racionalistás felé, vagyis inkább a csoportunk normáihoz tartjuk magunkat, minthogy beismerjük a valóságot)
– végül a különféle torzításaink, melyek a jelen felé való torzítás (szívesen toljuk el a kockázatokat és vállalásainkat a jövőbe, mintsem a jelenben cselekedjünk), a kognitív torzítás (félelmünk a veszteségtől, kimaradástól, lemaradástól, ezért az olcsó, de divatos termékeket választva fast fashion üzletekben vásárolunk, a környezetvédelemre pedig vesztséggel és lemondással gondolunk), valamint az egyszerű cselekvés torzítása (remek példa erre, hogy a legtöbb ember úgy tesz a klímaváltozásért, hogy szelektíven gyűjti a szememet)

Érintőlegesen szó esett a zöld-zaj jelenségéről is, mely során megannyi ellentétes információ árasztja el az embereket nap mint nap azzal kapcsolatban, hogy mi környezetbarát és mi nem, mit tegyen, ha meg akarja óvni a bolygót és mit ne tegyen. Az ilyen ellentmondásos információk tengerében pedig könnyű elvesznie egy átlag fogyasztónak.

Máté kiemelte, hogy a globális felmelegedés csökkentésében hatalmas szerepet játszik a pszichológia. Olyan területeken tettenérhető ez, mint a választás-tervezés, az apró változtatások a mindennapi életünkben –más néven nudge-, a boltokban a termékek pozícionálása – környezetbarát termékek szemmagasságba helyezése-, valamint a visszajelzések– a motiválás a fogyasztás csökkentésére- rendkívül nagy szerepe.

Az első nap második előadását Kozma-Vízkeleti Dániel, kiképző család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus tartotta, mely az „Egymásra utalva – párbeszéd szülő-pedagógus-iskola-gyermek között” címet kapta. Az előadás első felében olyan kérdésköröket jártunk végig, mint a régi és jelenlegi szövetségi rendszerek az iskolában a szülő-pedagógus-gyermek vonatkozásában; hogy valóban válságban vannak-e manapság a családok és az oktatás, vagy csak változáson mennek-e keresztül. Az előadó ezután az egymás felé és a másoktól felénk érkező elvárások kérdését boncolgatta. A szülők, pedagógusok, gyermekek és az iskola mind különböző elvárásokkal állnak egymás felé. Azonban vannak dolgok, amelyek kulcsfontosságúak ezen a rendszeren belül.
Ezek a következők: a sikerélmény, elismerés, kedv az érvényesüléshez, kedv az ismeretterjesztéshez, valamint jónak megélni önmagunkat a másikkal való kapcsolat révén.
Dániel külön felhívta a figyelmünket annak a fontosságára, hogy időről időre fel kell tennünk önmagunknak azt a kérdést, hogy „Kié az elvárás?”. Ugyanis számtalan olyan elvárással rendelkezünk, amely valójában nem a miénk, nem belső, hanem külső tapasztalatokból, ingerekből származik. Ezek között néha érdemes gereblyézgetni, és csak a saját, belőlünk érkező elvárásainkat megtartani.
Az előadás utolsó felében pedig a különböző gyermekekkel kapcsolatos hiedelmekről, mítoszokról és az ő „küldetéseikről” hallhattunk bővebben. Ilyenek voltak például a: Mi a gyermek „dolga”? Milyen a „jó gyerek”? Milyen a „rossz gyerek”?.
Végezetül rátértünk arra, hogy mik fontosak a jól funkcionáló kapcsolatok fenntartásában. Ezek közül néhány: egyeztetés, beszéljünk egymás nyelvén, időzítés, elismerés, humor.
Az előadás során Dániel több gondolatát elkaptam és feljegyeztem, mert úgy éreztem hasznos és értékes üzenet közvetíthet minden ember számára. Ebből kettőt szeretnék is most itt hagyni az olvasóknak.

A nap utolsó előadását Dr. Osváth Péter, egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta tartotta, „A veszteség sokkjától az elengedésig” címmel, mely a gyász-kultúra-személyiség összetett hármas kapcsolatát járta körül. Az előadást olyan fogalmak ismertetésével indította, mint a halálfélelem, halálszorongás, veszteség, gyász. Ezt követően a gyász jellegét befolyásoló tényezőkről kaptunk tájékoztatást. Ezek a következők voltak:
– a gyászoló személyisége (életkora, testi állapota)
-aktuális helyzete
– életeseményei (korábban átélt veszteségei)
-mentális zavarok
-kulturális háttere, vallása
-szociális és támogató kapcsolatai

Péter ezután ismertette a gyász szakaszait melyek az (anticipált gyász- hosszas haldoklás esetén), sokk, kontrollált fázis, konfrontáció, és adaptáció.
Ezt követően kicsit belemerültünk a gyásszal kapcsolatos kulturális különbségekbe és közös elemükbe, valamint a magyar kultúra gyásszal kapcsolatos vélekedésébe. Mely szerint, a gyász nem egy közösségi esemény, a közösségi támogatás nálunk általában elmarad és a gyászoló hozzátartozó külön még kérik is, hogy kerüljük a részvétnyilvánítást és az elhunyttal kapcsolatos kérdéseket. Emiatt nálunk jellemző a gyászoló magányossága, izocálicója, és elkerülése.
Fontos megjegyeznünk, hogy a gyász összetett változásokat idézheti elő. Ilyenek például a testi funkciók-, emocionális-, kognitív- és fiziológiai változások.  
Ezek között szerepelhet az átmeneti alvászavar vagy az immunrendszer működésének időszakos változása.
A továbbiakban megtudhattuk a nők és férfiak gyász feldolgozásbeli különbségeit. A nőkre inkább az érzelmi és szociális gyászfeldolgozás, míg a férfiakra inkább az elfojtás, düh, magányos gyászolás a jellemző. Ebből kifolyólag pedig egy gyászoló férfi általában veszélyeztetettebb, mint egy gyászoló nő.
Egy gyászoló esetében nem szabad megfeledkeznünk a speciális jelenségekről sem, mint például az évfordulós reakciók, melyek visszatérő gyászreakciók, valamint az időzített krízisek, melyek köthetőek a gyászoló és/vagy az elhunyt korához.

Külön nagyon fontos kiemelni minden, az előadáson elhangzott hasznos információ közül, hogy fokozott figyelmet fordítsunk azokra, akik komplikált gyásszal küzdenek. A komplikált gyászra hajalmosító tényezők között szerepel:
– a váratlan veszteség (baleset, öngyilkosság)
– túlságosan erős kötődés az elhunythoz
– ambivalens érzések az elhunyt irányában
-gyermek, fiatal halála
– korábbi, feldolgozatlan veszteségek
– erőszakos halál
– önhibából eredeztethető halál (pl.: a gyászoló vezette az autót egy autóbalesetben)
– súlyos betegségből következő halál

Hogy vehetjük észre, ha valaki komplikált gyászban szenved? A halál bekövetkezése után a gyászoló olyan figyelmeztető jeleket produkál, mint:
– tagadás
– elkerülés
– segítség elutasítása
– függőség kialakulása a halált követően
– különböző testi tünetek
– pszichiátriai betegségek
– betegségszorongás, félelem a haláltól
– az elhunyt tüneteinek megjelenése
– személyiségbeli változás
– ellenséges viselkedés másokkal

A segítségnyújtás ilyen és minden más súlyosabban érzékelhető gyász esetében fontos. A gyászolónak nyújtott segítségnyújtásban kulcsszerepet játszik, hogy mindig az adott személyre specifikus módszer legyen alkalmazva. Ez lehetséges a gyászoló környezetéből érkező segítség által, önsegítő módszerekkel vagy professzionális segítségnyújtással, terápiával is.

Ne feledjük, hogy minden ember más és emiatt másképp is éli meg a gyászt. Senkinek sem sürgessük vagy bagatellizáljuk el a gyászra adott reakcióit.  Ha úgy érezzük, hogy –bármilyen fent leírt információ alapján- a gyászoló speciális helyzetben van, vagy aggódunk állapotáért, beszéljünk vele, vagy kérjünk segítséget.

Az előadás során elhangzott gyásszal kapcsolatos könyveket pedig itt gyűjtöttem össze:
Joan Didion- A mágikus gondolatok éve
Szabó Magda- Liber Mortis
Irvin D. Yalom & Marilyn Yalom- Halálról és életről

Kiemelt kép: Pszieszta

The post A klímaválság pszichológiája, szülő-pedagógus-gyermek kapcsolata, a komplikált gyász intő jelei – Pszieszta I. nap appeared first on BaHír.

Mi az a „Pszieszta”?

A PSZIESZTA a Pécsi Pszichológus Napok hétköznapi megnevezése, ami egyszerre jelenti a pszichológiai konferenciát és az önkéntes alapon, pszichológus hallgatókból álló csapatot, ami ennek a konferenciának a szervezésével foglalkozik.

Az idei háromnapos konferencián milyen témákra számíthatunk?

Az előadások és a műhelyfoglalkozások idén is sokszínűek. A hagyományokhoz híven most is egy hívószó köré építettük a konferenciát, ez idén a „Kigubancoló”.
Az első napon  szó lesz a klímaválságról, és hogy miként küzdhetünk meg vele. Emellett a pedagógus-szülő-gyermek közötti kommunikációról, továbbá a gyászfolyamatokról is érdekes előadásokban lehet része a hozzánk ellátogatóknak csütörtökön.
A pénteki napon szó lesz Szondi sorsanalízisénék újraértelmezéséről, a vallás és a terápia kapcsolatáról, illetve egy közkedvelt témáról, a nárcizmusról is. Továbbá a nők elleni erőszakkal való küzdelemről is szó esik. Ezen a napon a műhelyek a mindfullness-be és meseterápiába engednek interaktív betekintést a résztvevők számára.
Az utolsó napon, szombaton pedig az előadások olyan témákat dolgoznak fel, mint az evészavar, illetve az érzelmek és a személyiség hatása a tárgyalásokon. A szokásokhoz híven az előadások sorát egy kerekasztal beszélgetés zárja, mely idén az addikció témakörét járja körbe. A konferencia pedig a The Lovers zenekar akusztikus koncertjével zárul.

Milyen lehetőségeket kínál a Pszieszta a csapat tagjainak?

Azok, akik a Pszieszta szervezői csapatába kerülnek egy olyan közösség részévé válnak, mely nem csak az egyetemen belül nyújthatja a hovatartozás érzését, de szorosabb kapcsolatot is jelent az oktatók és a hallgatók között, továbbá kicsit jobban meg is ismerhetik magukat, hogy milyen területeken érzik jól magukat, milyen területen dolgoznának szívesen, illetve az előadókkal való kommunikáció során olyan szakembereket ismerhetnek meg, akik jelen vannak a pszichológia tudományának vérkeringésében és aktívan alakítják azt munkásságukkal.

Milyen lehetőségeket kínál a Pszieszta eseménysorozata az azon résztvevők számára?

A látogatók számára az előadások betekintést nyújthatnak olyan témákba melyekkel nap, mint nap találkoznak. Olyan szemszögből ismerhetik meg ezeket a témákat melyek elmélyítik és kiszélesítik a világról alkotott képet és tudást. Én hiszek abban, hogy néha egyetlen pillanat, vagy mondat is képes megváltoztatni a világot körülöttünk és bennünk, így remélem az idelátogatók között is lesz olyan, aki valamelyik előadás hatására kezd el érdeklődni valamilyen téma iránt, vagy indítja el egy olyan úton, ami a későbbiekben a javát szolgálhatja. Ha ez nem is történik meg, mindenképpen egy olyan élménnyel és tudással gazdagodnak mely érthető és hiteles forrásból érkezik.

Mennyi és milyen előkészületet igényel a tavaszi főesemény megszervezése?

Egy három napos konferencia leszervezése mindig sok előkészülettel jár. Már ősszel elkezdjük a munkát, ilyenkor még többnyire a témát gondoljuk ki, időpontot és helyszínt egyeztetünk. Ezentúl persze megkezdődik az előadók felkeresése is, ezt a szervezői csapat lelkes tagjai végzik, akik folyamatosan kommunikálnak a meghívott előadókkal. A szakmai koordinátoraink végzik a programrács beosztását, és felügyelik, hogy az előadók minden információt megkapjanak, illetve a számunkra fontos információk is időben beérkezzenek. A tavaszi félév inkább már a pontosításokról, arculattervezésről és a promóciós feladatokról szól. Ezeket a feladatokat a marketing koordinátoraink delegálják és felügyelik.

Hogyan épül fel pontosan a Pszieszta csapata?

A múlt nyáron a szervezeti felépítés változáson ment keresztül, melynek következtében a meglévő szekciókat feloszlattuk, és csak egy nagy csapat maradt, ez a munka és munkaerő megosztás szempontjából volt nagyon előnyös. Ebben az új struktúrában a team tagok olyan és annyi feladatot vállalnak, amennyit éppen tudnak. Ha van egy előadó ötletük akkor azzal a résszel foglalkoznak, de ha például a marketing területen jut eszükbe valami, akkor ott is tudnak feladatot vállalni, ezt a régi rendszer nem tette lehetővé. A koordinátorok ugyanúgy megmaradtak, tehát van kettő szakmai koordinátor, akik az előadók meghívásával és az ezzel járó feladatokkal foglalkoznak, míg a két marketing koordinátorunk a közösségi média felületeket kezelik és a promóciós feladatokat látják el.

Mi a te szereped vezetőként a Psziesztában?

Mint főszervező sokat kommunikálok a Pszichológia Intézettel, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem valósulhatna meg a konferencia. Továbbá a Hallgatói Önkormányzattal is igyekszünk kapcsolatban lenni. Ezentúl a helyszín egyeztetés, a pályázati forrásokhoz szükséges papírok beszerzése, kitöltése összeszedése, ami többnyire rám hárul. Továbbá a féléves-éves ütemtervek kidolgozása, határidők kiadása, betartatása, feladatok delegálása a feladatom és az apró részletekre is oda kell figyelnem. Segítségem mindig van, a koordinátorok nagy mértékben a kezem alá dolgoznak, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Nélkülük és a lelkesedésük és profizmusuk nélkül nem tudnánk ilyen minőségű programokat létrehozni.

A Pszieszta háromnapos konferencia sorozata március 10-12. között kerül megrendezésre, a Civil Közösségek házában.
Az esemény bárki számárá ingyenesen látogatható.
További információért, keressék fel a Pszieszta hivatalos Facebook oldalát vagy az esemény oldalát!

The post Gubancold ki te is a gondolataidat a Pszieszta tavaszi konferenciáján! appeared first on BaHír.

Sokakkal előfordul, hogy egy-egy film vagy cikk kapcsán felvetődik bennük a kérdés: mi lesz a bolygóval, amikor a gyerekeink felnőnek? Aki sokat foglalkozik a témával, behatóbban tanulmányozza a kutatások, előrejelzések adatait, azok közül többen beszámolnak bizonyos fokú félelemről, ami a jövőről való gondolkodásukhoz társul. A szakirodalom őket nevezi klímaszorongónak. Ugyanezek az emberek érzik azt is, hogy az idő rohamosan fogy és most azonnal tenni kell valamit. És vannak, akik azt hiszik, hogy egyéni szinten nem tehetünk semmit, mert csak a nagy cégek és a kormányok tudnának a változások ellen tenni. Ez a fajta tehetetlenség érzés pedig depresszióhoz vezethet.

A szorongás fogalmában benne van egyfajta irracionális félelem. Ez hasonló a szociális szorongáshoz, amikor az egyén nem megy emberek közé, rosszul érzi magát egy-egy zsúfoltabb tömegközlekedési eszközön, legsúlyosabb esetben nem lép ki a lakásból. A klímaszorongás is képes korlátozni az ember életét. Az Ökopolisz Nyári Akadémia egyik kisműhelye is pont ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. Ágoston Csilla, az ELTE egyetemi adjunktusa akkor azt mondta, hogy a klímaszorongással kapcsolatban pont az a vita tárgya, hogy ez mennyire irreális. Az utóbbi években, évtizedekben napvilágot láttak azok a kutatások, amelyek megalapozzák azt, hogy ez egy valós fenyegetés, egy valós probléma. Ráadásul a kutatók egy jelentős része azt gondolja, hogy lehetnek előnyei is annak, hogyha az emberek bizonyos mértékben klímaszorongók.

Ez ugyanis csökkenti a fogyasztásukat, tudatosabban vásárolnak, figyelnek a környezetükre, kisebb karbonlábnyomot hagynak maguk után.

„A klímaszorongás egyik mozgatórugója a bűntudat is lehet. Például vettem egy fast fashion ruhát, amit a világ másik felén, borzasztó körülmények között dolgozó fiatalkorúak varrtak, ráadásul ennek a ruhának ki tudja, mekkora a karbonlábnyoma. Ez kelthet bennünk egy olyan bűntudatot, hogy úgy érezzük, tennünk kell a klímaváltozás lassításáért” – mondta Ágoston Csilla.

A klímaszorongás egy nagyon is emberi reakció, egy, a létezésünket érintő negatív változással kapcsolatban. Ezt a szorongást kihívásként kezelve kell dolgozni, hogy általa megtanuljunk autentikusabb módon viszonyulni önmagunkhoz és a világunkhoz, a természethez – ez már Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, az ELTE docense mondta az Új Egyenlőség Zöld podcastjában.  

Fontos lehet a szorongást és a félelmeket csökkentő életmódváltás. A szelektív gyűjtés aprólékossága, a tudatos vásárlás, a fogyasztás csökkentése, az újrahasznosítás és a természetről való gondoskodás. Minden, amit saját szinten meg tudunk tenni a bolygó érdekében.  Kőváry Zoltán szerint a konkrét életmódváltás mellett fontos, hogy empatikusan és féltő gondoskodással viszonyuljunk a természet minden egyes szegmenséhez a hangyától a nemzeti parkokig és mutassunk példát gyerekeinknek, ismerőseinknek, vonjuk be őket is a természet védelmébe.

Tehát ne higgyük azt, hogy cselekedeteink hiábavalók, hiszen minden egyes tett számít. Különösen igaz ez akkor, ha ezzel példát mutatunk a felnövekvő generációnak.

The post Nincs Föld II. – a klímaszorongásról röviden appeared first on BaHír.

A tanulmányban rámutatnak arra, hogy Földünk sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben, köztük kutatók is gondolják.

A biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozással összefüggő éghajlati zavarok hatása lassabban éri el az emberiséget, mint amilyen ütemben pusztítjuk a bolygónkat, ezért képtelen felismerni az emberiség a cselekedetei súlyosságát. Azonban az életmódunk következményei előbb-utóbb utolérnek minket.

Az elmúlt 500 évben 700 dokumentált és mintegy 600 növényi faj pusztult el, és sokkal több faj nyilvánvalóan kihalt nyilvántartás nélkül. Összességében talán 1 millió fajt fenyeget a kihalás a közeljövőben a bolygón található, becslések szerint 7–10 millió eukarióta faj közül.

A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozással összefüggő tömeges elvándorlás, a járványok és a források miatti konfliktusok elkerülhetetlenekké válnak a jövőben, ha nem változtatunk drasztikusan a jelenlegi életmódunkon.

„Úgy véljük, hogy amint az emberek megértik a probléma nagyságát és közelségét, nyilvánvalóvá válik, hogy sokkal többet kell tennünk az olyan egyéni akcióknál, mint például a műanyaghasználat csökkentése, kevesebb hús fogyasztása vagy a kevesebb repülés. Nagy, szisztematikus változtatásokra van szükség, méghozzá gyorsan” – mondta Daniel Blumstein, a Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai Egyetem tudósa.

The post A világ vezető kutatói új jelentést adtak ki: fajok tömeges kihalása várható appeared first on BaHír.