Az Európai Parlamentben az egész világot érintő, létfontosságú döntések születnek. Magyarország pedig az idei évben a korábbiakhoz képest kiemelt figyelemre is számíthat egy másik magas szintű uniós testület, az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként. 

A Greenpeace ezért arra kéri a pártok jelöltjeit, hogy éljenek a lehetőséggel és vállalják: megválasztásuk esetén az alapvető környezet- és természetvédelmi szempontok alapján fognak szavazni az Európai Parlamentben. 

A zöldszervezet eljuttatta az EP-választáson induló jelentősebb pártokhoz 10 pontból álló követeléseit. Június első hetében, a választás előtt pedig nyilvánosságra hozza, hogy a pártok milyen vállalásokat tettek az Európai Parlament következő ciklusára. A Greenpeace a ciklus végén zöld szempontból értékelni fogja a most bejutó pártok és képviselők munkáját.

A Greenpeace 10 pontja az alábbiakat tartalmazza:

• Legyen szigorú uniós szabályozás az akkumulátorüzemekre! 

1. Határozzanak meg kötelezően alkalmazandó elérhető legjobb technológiát (BAT-ot), az elérhető legalacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátással az akkumulátorüzemekre.
2. Legyenek határértékek az akkumulátorgyártásban használt mérgező anyagokra a felszín alatti és a felszíni vizekben, valamint a levegőben (pl. NMP-re).

• Biodiverzitás – az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájának céljai és a természet-helyreállítási jogszabály legyen újra valóság!

3. A vegyi növényvédő szerek használata és kockázata 50%-kal csökkenjen és a mezőgazdasági területek legalább 25%-án ökológiai gazdálkodás folyjon 2030-ra az EU-s tagállamokban. 
4. Fogadjanak el haladéktalanul egy erős természet-helyreállítási jogszabályt. 

• Klímaválság elleni harc – legyen újra az EU az éllovas!

5. Vezessenek be uniós tilalmat az új fosszilis projektekre.
6. Kezdjenek a földgáz használatának gyors csökkentésébe, 2035-ös kivezetéssel, készüljön menetrend a fosszilisek kivezetésére.
7. Támogassanak olyan 2040-es kibocsátás-csökkentési célt – minden releváns szektorban, a mezőgazdaságot is beleértve -, ami összhangban van az EU éghajlatváltozással kapcsolatos, a párizsi célokat tükröző  kötelezettségvállalásaival, és történelmi felelősségével.

• Csökkenjen a műanyagszennyezés!

8. Legyen kötelező a műanyagalapanyag-gyártás csökkentési cél meghatározása.
9. Legyenek betiltva további egyszer használatos műanyagok.
10. Legyen az újrahasználat/újratöltés és a hulladékmegelőzés az újrahasznosításnál nagyobb mértékben finanszírozva, a szennyező hulladékégetésre ne jusson közpénz. 

Forrás: greenpeace.org

A bahir.hu oldalán naponta talál zöld témában friss írásokat, híreket, információkat.

The post Greenpeace: szavak helyett tettekre van szükség a hazai klímapolitikában appeared first on BaHír.

Hohn Krisztina az ökológia válság legkiszolgáltatottabb áldozatának az agráriumot nevezte, amely – mint hangsúlyozta – a természetből a föld megművelésével teremt értéket, de ezt jelenleg „hihetetlenül fenntarthatatlan” módon teszi.    

Hozzátette: a mezőgazdasági ágazat a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, az intenzív talajművelés pedig elhasználja „a legfontosabb kincsünket, a termőtalajt”.   

Az LMP szerint minél előbb meg kell állítani ezt a folyamatot. Egyetlen utat látnak járhatónak: „a tájba illő, az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel újra egy egységként kezelt, egymást kiegészítő tevékenységként kis léptékű, regeneratív mezőgazdaság bevezetését” – mondta Hohn Krisztina.     

Ezért nyújtottak be határozati javaslatokat az Országgyűlésnek az állattartás zöld reformjáról és a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlat széles körű elterjesztésével kapcsolatos állami feladatokról – közölte a szakszóvivő.    

Utóbbiban szorgalmazzák, hogy a kormány 2024. október 30-ig alkossa meg a talajmegújító mezőgazdaság 2020-2035 közötti időszakra szóló nemzeti programját, valamint ennek ütem- és intézkedési tervét. A kormány a program kidolgozásába vonja be a Magyar Tudományos Akadémiát, az agrárium felsőoktatási intézményeit, illetve az érintett szakmai, érdekvédelmi és civil szervezeteket – ismertette Hohn Krisztina.      

Ezeken felül az LMP javaslata tartalmazza azt is – mondta -, hogy a program foglalja magában a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlat bemutatását, az átállás módját és eszközrendszerét. Továbbá, hogy a magyarországi és az uniós forrásból származó agrártámogatások képezzenek megfelelő alapot a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlat fokozatos bevezetéséhez. Mindezek mellett a javaslat arra is kitér, hogy a kormány évente számoljon be az Országgyűlésnek, ennek a programnak a végrehajtásáról.    

„Tegyünk együtt azért, hogy újra fenntartható mezőgazdasági termelés és zöld állattenyésztés folyjon Magyarországon” – sürgette az LMP szakszóvivője.

Forrás: mti.hu

The post LMP: a sikeres klímapolitika alappillére egy széles körű zöld reform appeared first on BaHír.

Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere keddi, online is követhető sajtótájékoztatóján közölte: törvénymódosító javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a klímatörvényben erősebb célszámokat rögzítsenek.    

Az üvegházhatású gázok kibocsátását 40 helyett 60 százalékkal csökkentenék 2030-ra, és szintén eddig a dátumig az energiafogyasztást 25 százalékkal mérsékelnék, míg a megújuló energia arányát 21-ről 40 százalékra növelnék – sorolta.    

Kitért arra is, hogy a klímasemlegességet 2050 helyett már 2045-re javasolja elérni az LMP.    

Ehhez államilag támogatott épületszigetelési programra van szükség, amivel legalább a felére lehetne a háztartások energiafogyasztását és rezsijét csökkenteni. Éves szinten 600 milliárd forintból 100 ezer lakás szigetelése lenne kivitelezhető – vázolta az LMP-s politikus.    

Tetlák Örs szerint zöld utat kell adni a megújuló energiának, lehetővé kell tenni a szélerőművek üzembe helyezését, fel kell számolni valamennyi adminisztratív akadályt a napelemes elszámolás elől.    

Nem szabad engedni, hogy több akkumulátorgyár települjön Magyarországra és szakítani kell az autóközpontú politikával. Az erre fordított forrásokat a tömegközlekedésre – mindenekelőtt a vasúti közlekedésre – kell átcsoportosítani és be kell vezetni a klímabérletet – húzta alá Tetlák Örs.    

Hozzátette, gyökeresen át kell alakítani a vízgazdálkodást, önálló zöldminisztériumra van szükség, erős, a kormánytól független hatósági rendszert kell létrehozni, fel kell gyorsítani az erdőtelepítéseket. Az erdők területét 2030-ra 27 százalékra növelnék, és drasztikusan emelnék a természeti parkok személyi állományát – részletezte.    

Az ellenzéki politikus kiállt amellett is, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdaságok helyét a talajmegújító megoldásokat alkalmazó családi gazdaságok vegyék át. Tetlák Örs ismét követelte a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló kormányrendelet azonnali visszavonását.

Forrás: mti.hu

The post LMP: megbukott a kormány klímapolitikája appeared first on BaHír.