Ha egy felé mennénk, többet érnénk-e el, mint ha csak saját magunk boldogulásával törődnénk továbbra is? Ezt a kérdést közösen válaszolhatjuk meg ezen a rendezvényen.

2024. október 3-án jubileumi konferenciát és kiállítást szervez a  PP Konferenciaközpont.

A konferencia és kiállítás helyszíne a Budapest, Sugár Mozi és Nagycsarnok.

Az eseményre már most regisztrálhatnak earlybird kedvezménnyel!

Tegyünk többet! Legyünk többen!

Regisztrálhat akár még ma:

#fenntarthatóságicsúcs #konferencia #ppkonferencia #fenntarthatóság

A felelősen gondolkodó és cselekvő üzletemberek, a civil szektor, a kormány és a tudomány képviselőinek 15. találkozója a fenntarthatóságért!

Időpont: 2024. október 3. csütörtök 9.00–17.00

Helyszín: Budapest, Sugár Üzletközpont Rendezvénykomplexum 

The post Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2024 appeared first on BaHír.

Ha egy kicsit komolyabban állunk ehhez a témához, akkor viszont érdemes belegondolni abba, hogy miről is szólnak ezek a filmek általában. Sok esetben valamilyen természeti katasztrófa, szuper vihar, jégkorszak éri el a bolygónkat, ami akár az emberi faj kihalásával is járhat.

Extrém időjárási körülmények, amik súlyos társadalmi következményekkel járhatnak hosszútávon? Mintha ismerős lenne ez a jelenség. Nem is kell annyira messzire mennünk, sőt, sajnálatos módon a televíziót sem kell bekapcsolnunk. A klímaváltozás következtében ugyanis testközelből figyelhetjük meg ezeket a dolgokat.

A tavalyi évben például történelmi aszály pusztított Magyarországon és Európa más részein. Emellett már hazánkban is található olyan terület – egészen pontosan a Homokhátság – amely hivatalosan félsivatagos területnek számít. Ráadásul, ha így mennek tovább a dolgok, közép- és hosszútávon az sem kizárható, hogy teljesen elsivatagosodik a terület.

Ha már a katasztrófafilmek példájával vezettem fel ezt az írást, akkor maradjunk egy kicsit ennél a példánál. Sok ilyen filmben a klímaváltozás, extrém időjárási körülmények kiszáradó folyókkal, tavakkal együtt jelennek meg. Ezt is testközelből tapasztalhattuk a közelmúltban a való életben. Tavaly ugyanis az aszály következtében Baranyában kiszáradt a bicsérdi és a kistapolcai horgásztó is.

Az említett extrém időjárási körülmények fogalom is olyanná vált, amit egyre kevésbé kell megmagyarázni sajnos. Az aszály mellett komoly károkat okoz a mezőgazdaságban és más területeken egyaránt az évszakok „felcserélődése” és az olyan viharok, amelyeket Pécsett is többször tapasztalhattunk az elmúlt években, amik nagy mennyiségű csapadék lehullásával, majd villámárvizek létrejöttével járnak együtt.

Persze ezekkel a dolgokkal nehezebb úgy megragadni az emberek figyelmét, mint egy katasztrófafilm vagy sci-fi esetében, ahol szuperviharokat, hirtelen beköszöntő jégkorszakot látunk a mozivásznon. Ettől függetlenül viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha nem teszünk semmit a kiváltó okok, a klímaváltozás megfékezése érdekében, könnyen egy katasztrófafilm valós változatában találhatjuk magunkat. Lehet, hogy óriási szökőár, pusztító tornádók és jégkorszak nem lesz. Helyette viszont ugyanolyan súlyos kihatással lesz az életünkre az egyre forróbb nyár vagy éppen a pusztító aszályos időszakok. Sokkoló látvány lesz majd az általunk ismert folyók és más természetes vizek kiszáradt medrében sétálni.

The post Klímaváltozás, extrém időjárási körülmények: a valóság ijesztőbb, mint a katasztrófafilmek appeared first on BaHír.