Mivel a kiberbűnözők sokféle módszert vetnek be a személyes adtok ellopására, önmagában véve az óvatosság nem mindig védi meg az ügyfeleket a csalásoktól, pénzük eltulajdonításától. Az informatikai biztonsággal foglalkozó ESET tanulmánya szerint, a megelőzés, így például biztonsági szoftver telepítése mellett nagyon fontos az is, hogy rendszeresen ellenőrizzék az ügyfelek bankszámlájukat. Ha bármi rendelleneset tapasztalnak, azonnal tiltsák le a bankkártyájukat és cseréljenek jelszavakat.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint a csaló telefonhívásokon és a nem létező gázszámlákon túl is ellophatják valakinek az adatait. Például ha egy népszerű, megbízhatónak tűnő webshop vagy weboldal felületén fizet, vagy ha nyilvános Wi-Fit használ.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta, az ellopott, a valóságos személyek adatait sokszor kiegészítik gépi úton generáltakkal. Így hoznak létre „szintetikus személyazonosságokat” , amelyeket nehezebben szűrnek ki a csalásmegelőző rendszerek. Hozzátette:

már léteznek olyan otthoni szoftvercsomagok, amelyek folyamatosan pásztázzák a dark webet, az „internet sötét oldalát” és értesítik a felhasználót, ha a személyes adatait megpróbálják ellopni. Vagy esetleg már ellopták és el akarják adni kiberbűnözői felületeken.

Elmondta azt is, hogy a csalók elsősorban a nevek és lakcímek, a bankkártya adatok, a társadalombiztosítási vagy más állami azonosítószámok, a bankszámlaszámok, az egészségügyi információk, az útlevél- vagy jogosítványszámok, illetve a vállalati és személyes online fiókok belépési adatai után kutakodnak. Hiszen ha ezeket meg tudják szerezni, szinte biztos, hogy az adott személy csalás áldozata lesz. Az adatokat eladják olyan bűnözőknek, akik az ügyfél nevében vásárolnak, ellopják a bankszámláról a pénzét, feltörik a fiókjait és újakat hoznak létre, például családtagok adatainak megszerzésére.

Veszélyekkel jár a nyilvános Wi-Fi hálózat használata

A közlemény több csalási módszert is felsorol: digitális kártyaleolvasáskor például a csalók rosszindulatú kódot helyeznek el, amellyel észrevétlenül megszerzik a bankkártya adatokat, amikor a fizetésnél beírja az ügyfél. Hasonló veszélyekkel jár a nyilvános Wi-Fi hálózat használata, illetve sokszor a bűnözők hoznak létre saját hotspotokat az adatokat gyűjtésére. Veszélyesek az infostealerek, az adatlopó vírusok is, amelyek fertőzött weboldalakon, feltört játékokon, hirdetéseken vagy hivatalosnak tűnő alkalmazásokon – például hamis videokonferencia szoftvereken – keresztül gyűjtenek. Jellemzően fájlokat, adatfolyamokat, kártyaadatokat, kriptoeszközöket, jelszavakat és billentyűleütéseket.

A rosszindulatú hirdetések (malvertising) lényege, hogy a támadók a legjobb hirdetési felületet vásárolják meg a keresőmotoroktól, hogy minél többen rákattintsanak a csaló reklámjaikra. Gyakran népszerű, legitim szoftverek oldalait másolják le, azonban a letöltés után nem a valódi szoftvert, hanem egy kártevőt telepítenek az eszközökre.

A szakember elmondta, hasonlóan veszélyesek az adathalász webhelyek. Ezek megtévesztően hasonlítanak az eredeti oldalakra és még a domain nevük is az eredetit utánozhatja, akár csak egyetlen betű eltéréssel. Ezek az oldalak sokszor már a meglátogatásukkor telepítik a kártevőt, anélkül, hogy bármire rákattintana a felhasználó. Hozzátette, segíti a megelőzésben, ha a felhasználók folyamatosan tájékozódnak a legújabb csalási módszerekről az ingyenesen látogatható kiberbiztonsági podcaston, a Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet! felületen.

Ha valaki csalás áldozata lesz, azonnal tegyen bejelentést

Csizmazia-Darab István elmondta,

ha valaki csalás áldozata lesz, azonnal tegyen bejelentést, fagyassza be a bankkártyáit. Forduljon a rendőrséghez, és adott esetben az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz, mivel az eset nyilvánosságra hozatala másoknak is segíthet.

A védekezéséről elmondta azt is, segít a megelőzésben, ha a biztonsági szoftver telepítése mellett, erős, egyedi jelszavakat használnak az ügyfelek. És mindig gyanakodjanak, ha kéretlen üzenetet kapnak, különösen akkor, ha kattintható hivatkozásokat vagy mellékleteket tartalmaz, és sürgős cselekvésre szólít fel, például bírsággal fenyeget.

További hírek itt!

forrás: mti

The post Létező adatok alapján teremtenek mesterséges személyiségeket a kiberbűnözők appeared first on BaHír.

Az idén is folytatja a kiberbűnözők csalási kísérleteinek felismerését és elhárítását célzó, 2023-ban megkezdett kampányát a Médiaunió Alapítvány.

    Az alapítvány kedden az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a KiberPajzs Programmal együttműködésben zajló „A kulcs te vagy!” kampány célja a kiberbűnözők csalási kísérleteinek felismerése és elhárítása, hogy felhívják a figyelmet a terület veszélyeire. Tudatosítsák, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint hogy felkészítsék az embereket a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre.
    Azt írták, a kiberbűnözés egyre gyakoribb. Az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatához érkező esetek 7 százaléka, az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmeknek pedig a 26 százaléka ebbe a kategóriába tartozott tavaly. Ezért mindenkinek érdemes tisztában lennie azokkal a csalási, manipulációs technikákkal és kommunikációs fordulatokkal, amelyekkel a bűnözők megpróbálják átverni az embereket.

Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások aránya hétszeresére emelkedett.

    A közleményben idézik a minisztérium igazságügyi szakmai irányítási főosztályvezetőjének nyilatkozatát. Ebben Diamantopoulosné Kenyeres Gabriella arról számolt be, hogy a kiberbűncselekménnyel kapcsolatos esetek 13 százaléka hamis banki telefonhívás, 16 százaléka adathalász banki e-mail, 28 százaléka pedig hamis online webáruházakhoz, ajánlatokhoz köthető. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások aránya pedig a 2022-es adatokhoz képest hétszeresére emelkedett.
    A főosztályvezető elmondta, abban az esetben, ha valaki rájött, hogy csalás áldozatává vált, értesítse a történtekről a bankját. Tiltsa le bankkártyáját, tegyen feljelentést a hatóságoknál, illetve vegye fel a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztérium hozzá legközelebb eső áldozatsegítő központjával.
    Szilágyi Zsuzsanna, a Békéscsabai Áldozatsegítő Központ koordinátora a közlemény szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a potenciális áldozatok helyzetét az is nehezíti, hogy sokszor tapasztalt, „igazi profi” bűnözőkkel állnak szemben. Akik már áldozatuk hanghordozásából, szóhasználatából érzékelik, hogy meddig mehetnek el, milyen félelmei, szorongásai vannak az adott embernek, amelyeket kihasználva bármire rá tudják őket venni.
    Dávidné Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológust, az Áldozatsegítő Szolgálat szakértőjét is idézi a Médiaunió Alapítvány közleménye. Aki azt emelte ki, hogy nincs két teljesen egyforma kiberbűnözési ügy, de az úgynevezett csalási forgatókönyvekben szinte minden esetben előfordul egy alapvető elem: a gyors cselekvésre sarkallás.
    A digitális csalók sokféleképpen próbálkoznak, céljuk azonban mindig ugyanaz. A megfélemlített ember ijedtében gondolkodás nélkül, reflexszerűen reagáljon, kikapcsolva a természetes bizalmatlanságát és óvatosságát – mondta a szakpszichológus. Hozzátéve: a lényeg az, hogy „időt nyerjünk, egy általa nem várt reagálással elbizonytalanítsuk a csalót, visszavegyük a vezetést, és ne hagyjuk, hogy ő irányítson”.
    A szakértő azt tanácsolja: ha valaki úgy érzi, elhatalmasodnak rajta a kibertámadás okozta lelki nehézségek, feltétlenül kérje pszichológus segítségét – áll a Médiaunió Alapítvány közleményében.

forrás: mti

The post Folytatódik a kiberbűnözés elhárítását célzó kampány appeared first on BaHír.

Az elmúlt évben 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól az ESET adatai és becslése szerint. És ez az összeg évről évre nő, mivel a bűnözők mindig újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és a banki adatokat. A szakértők egyebek mellett azt ajánlják az ügyfeleknek, hogy különböző erős, egyedi, 15-20 karakteres jelszavakat használjanak. És soha ne mentsék el a személyes és pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben.

    Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának a közleménye szerint a bűnözők tavaly főként nemlétező csomagok vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek banki adatokat kérő smseket. Vagy az online piactéren árult holminkat szerették volna megvenni, amihez szintén bankkártyaadatokat kértek. A legkifinomultabb módszer a úgynevezett call centeres csalás volt. Amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy „biztonságba helyezik” a számlán lévő pénzt.

  A szakértők várakozása szerint az idén újabb módszerekkel bővül a csalások tárháza

    A szakértők várakozása szerint az idén újabb módszerekkel bővül a csalások tárháza, és egyre hihetőbbé válnak a csalások.
    A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét. Aki elmondta: létezik több olyan alapvető lépés is, amelyek révén jó eséllyel megvédhetik magukat a felhasználók, bármilyen új átverést is találjanak ki a bűnözők.
    Elmondta, nagyon fontos, hogy különböző erős, egyedi, 15-20 karakteres jelszavakat, sőt inkább jelmondatokat használjanak az ügyfelek. Hiszen ha mindenhol ugyanaz a jelszó, akkor ha egy helyen behatolnak csalók, akkor az összes fiókba bejutnak. Oda is, ahol esetleg a bankkártya adatait is tárolják. A megbízható jelszókezelő alkalmazás mellett a wi-fi hálózatot is erős, nem alapbeállítású jelszóval kell védeni. Illetve kerülni kell a nyílt, ingyenes hálózatokat, főleg online vásárláskor. A többfaktoros hitelesítés szintén nagyobb védelmet nyújt az adathalászokkal szemben, és az is, ha rendszeresen frissítik az eszközök szoftverét.
    Hozzátette, lényeges, hogy soha ne mentsék el a személyes és pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben. Bár körülményesebb minden egyes alkalommal például jelszószéfből előhívni az adatokat, ez sokkal biztonságosabb eljárás.
    Közölte, online vásárláskor érdemes virtuális kártyát használni fizetésekor. Amire mindig csak a vásárlás előtt töltsenek fel annyi pénzt a vevők, amennyit éppen kifizetnek.

Telefonon is csaltak ki bankkártya adatokat

    A közlemény szerint, mivel a telefonos csalások is nagyon elterjedtek, ha valakit a bankja nevében hívnak fel és adatokat kérnek tőle, tegye le a telefont és ő maga hívja vissza az ügyfélszolgálatot. A pénzintézeti adatok szerint 3 éve még a bankkártya csalási károk többségét a hitelintézetek viselték, az ügyfelek kára 2019-ben még csak 8 százalék volt. Ám 2023 első negyedévében már 83 százalék volt az olyan incidens, ahol egyértelműen az ügyfél hibázott, és emiatt a bank nem térítette meg a kárt.
    Egy újabb szakértői tanács szerint az ügyfél mindig gondolja végig, mire kérik, ne engedje sürgetni magát. Például a blokkolt csomagra hivatkozó sms esetén tegye fel azt a kérdést önmagának, hogy vár-e bárkitől csomagot külföldről? Minden kattintás előtt mérlegelje, hogy van-e bármi gyanús az üzenetben. Legyen az a feladó, a link furcsasága vagy a szokatlan nyelvi fordulatok.
    Az ESET közölte: alapvető biztonsági előírás az is, hogy senki ne nyisson meg mellékletet ismeretlen feladótól. Főleg tömörített állományokat, kettős kiterjesztésű fájlokat, illetve a közösségi média felületeken vagy csevegőkben is gondolkodjanak el, mielőtt bármilyen hivatkozást megnyitnának.

Már többször írtunk erről a témáról itt és itt!

forrás: mti

The post Az elmúlt évben 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők appeared first on BaHír.

Miközben karácsony előtt mindenki a tökéletes ünnepi ajándékokat keresi, az internetes karácsonyi bevásárlásoknál is csalók áldozatai lehetnek az ügyfelek. Az ESET elemzése szerint a bűnözök többnyire ilyenkor is arra akarják rávenni a felhasználókat, hogy rákattintsanak egy kártékony linkre, amely például egy kivételes és hamarosan véget érő lehetőség a potenciális vevő számára.

    Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint a leggyakoribb módszerek egyike a hamis ajánlat, amelyet a szakértők szerint talán a legnehezebb elkerülni. Többnyire egy ismerős által továbbított szöveges üzenet vagy egy visszautasíthatatlan akciót hirdető poszt rejti a bűnözői szándékot. A tapasztalatok szerint ugyanis ezekben az esetekben hajlamosak leginkább felhasználók egyből rákattintani a szövegben található linkre. Majd másodpercek alatt egy olyan oldalra kerülnek, ahol személyes és hitelkártya adataikat kérik. Így bármit is „vásárolnak meg”, azt sosem fogják megkapni, miközben az érzékeny adataik idegenek kezébe kerülnek.

Hasonlóan megtévesztők az ajándékkártyák, amelyek elektronikai eszközök és márkás ruhadarabok hamis akcióit hirdetik

    Hasonlóan megtévesztők az ajándékkártyák, amelyek elektronikai eszközök és márkás ruhadarabok hamis akcióit hirdetik. Illetve bármikor kaphatnak az ügyfelek olyan ajánlatot is, amelyik nagy értékű ajándékkártyát ígér. A kapott e-mailben vagy szöveges üzenetben található linkre kattintva viszont valószínűleg akaratlanul is egy rosszindulatú programot telepítenek az eszközökre a felhasználók. Ezzel együtt pedig ellophatják személyes és bankkártya-adataikat is.
    Nem létező megrendelésekkel és elmulasztott szállításokkal is operálnak a csalók. Ilyenkor azt írják, hogy „a megrendelés kézbesítése folyamatban van, fizesse ki a hiányzó 1,5 dollárt, hogy megkapja.” A szakértők szerint, a címzett még akkor is gyanakodjon, ha a feladó megbízható futárcégnek adja ki magát. Soha ne kattintson az SMS-ben lévő linkre, különben egy olyan hamis weboldalra kerül, ahol további adatokat kell megadnia, hogy „igazoljuk személyazonosságunkat„. Más esetben állítólagos extra díjat fizettetnek a vevővel, miközben még egy kártékony szoftvert is letölt felhasználó akaratán kívül az eszközére.

A csalók a legkifinomultabb módszereket alkalmazzák arra, hogy becsapják az embereket

    A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét. Aki a csalások megelőzéséről elmondta: fontos, hogy a felhasználók legyenek tisztában a kockázatokkal. A csalók ugyanis a legkifinomultabb módszereket alkalmazzák arra, hogy becsapják az embereket, és így még az igazán óvatosakat is átverhetik.
    A szakértő azt is ajánlja, hogy csak hivatalos webshopokból vásároljanak, és a vevők mindig bizonyosodjanak meg arról, hogy az adott weboldal megbízható. Így például érdemes a kiskereskedő URL címét a vevőnek magának beírni ahelyett, hogy egy linkre kattintva érné el. Érdemes figyelni a nyelvtani hibákra is, illetve ellenőrizni kell, hogy az oldal HTTPS protokollt használ-e érvényes tanúsítvánnyal.
    Csizmazia-Darab István szerint óvatosnak kell lenni az online piactereken is. Mivel ezeken a platformokon hirdetést feladni nagyon egyszerű, nagy az esélye annak, hogy az eladók egy része valójában csaló. Vásárláskor kerülni kell a banki átutalást, és a vevő kérjen inkább olyan fizetési módot, amelyik lehetővé teszi, hogy visszakapja a pénzét, ha nem kapja meg a terméket.
    Óvakodni kell azoktól az ajánlatoktól is, amelyek valószínűtlenül jónak tűnnek. Aranyszabály, hogy ha egy ajánlat túl jó, akkor valószínűleg csalásról van szó.

A kiberbűnözők rögzíthetik a kapcsolaton keresztül továbbküldött adatokat

    A közlemény szerint kerülni kell vásárláskor az ingyenes Wi-Fi hozzáférési pontok használatát, mivel nagy kockázattal járnak. A támadók könnyen bejuthatnak egy rosszul védett hálózatba, hogy figyelemmel kísérjék potenciális áldozataik online tevékenységét. Megtévesztő bejelentkezési felületekre irányíthatnak, vagy egy ismert, legitim Wi-Fi hálózattal azonos nevű hamis hozzáférési pontot hozhatnak létre, hogy a gyanútlan felhasználók ahhoz csatlakozzanak. Ilyen módon a kiberbűnözők rögzíthetik a kapcsolaton keresztül továbbküldött adatokat – beleértve a jelszavakat és a banki adatokat -, és kártékony szoftverrel fertőzhetik meg az eszközt.
    A szakértők javasolják azt is, hogy az ügyfelek töltsék le a legújabb operációs rendszert a mobiltelefonra, laptopra vagy táblagépre, és tartsák naprakészen az összes alkalmazást és szoftvert. Használjanak mindig többfaktoros hitelestést, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében virtuális magánhálózatot, VPN-t, amely titkosítja az adatokat a nyilvános hálózaton keresztül történő adatátvitel során.

forrás:mti

The post Az internetes karácsonyi bevásárlásoknál is csalók áldozatai lehetnek az ügyfelek appeared first on BaHír.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint egy másik „népszerű technika” is jól alkalmazható: ilyenkor a csalók több, különböző forrásból származó valós, illetve hamis személyes adatot használnak fel, majd egy új személyazonosságot hoznak létre a gyerekek fontos adatait felhasználva például banki csalásokra.    

Hozzátették, tavaly mintegy 1,7 millió amerikai gyerek, minden 43. fiatalkorú személyes adatai kerültek nyilvánosságra olyan adatvédelmi incidensek miatt, ami nem az ő hibájukból történt.    

Közölték, a személyazonosság-lopás által okozott károk az Egyesült Államokban tavaly az iparági becslések szerint elérték a 43 milliárd dollárt (mintegy 15 ezer milliárd forint), miközben csaknem egymillió amerikai gyerek vált csalók áldozatává: a csalások, támadások egy háztartásra vetítve 1128 dolláros kárt okoztak a családoknak, és átlagosan 16 órát igényelt az adatfeltörések kezelése.    

A kiberbűnözők jellemzően személyes adatokat gyűjtenek, majd eladják a dark weben működő piactereken és fórumokon, hogy a csalók felhasználhassák azokat további támadásokhoz.    

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: a gyerekektől is adathalász e-mailben, a közösségi médián vagy sms-en keresztül lopják el az adatokat. A felhasználókat kártékony linkekre való kattintásra próbálják rávenni, például vonzó, hihetetlenül olcsó játékokkal, míg más esetekben rosszindulatú szoftverek telepítését vagy a személyes adatok átadását kérik – például egy nem létező nyereményjátékban való részvételért cserébe.   

Az elemzés szerint a játékok, a közösségi média és az online oktatási fiókok is értékes személyes adatokat rejthetnek, amelyek adathalász-támadások, jelszófeltörések vagy más módszerek által veszélybe kerülhetnek. Veszélyes az is, ha az internetezők túl sok információt osztanak meg a közösségi médiában: a szülők mellett a gyerekek is veszélybe kerülhetnek, ha túl sok személyes információt osztanak meg a közösségi fiókjaikon keresztül. Még a születési dátum és az iskolai tanulmányokra vonatkozó részletek is felhasználhatók a csalók számára további adatok megszerzésére.    

A tapasztalatok szerint a családtagok által elkövetett csalás sokkolóan gyakori, becslések szerint azon háztartások 67 százaléka, ahol egy gyerek személyazonosság-lopás áldozatává vált, személyesen ismerte az elkövetőt. Az érzékeny dokumentumokhoz való közvetlen hozzáférés ugyanis tökéletes lehetőséget biztosít a rosszakaró családtagoknak, a csalás pedig akár évekig észrevétlen maradhat – írták.    

A bűnözők használják a régi módszereket is, így például dokumentumokat lopnak el, illetve a szemétből és a postaládákból tulajdonítanak el például leveleket.  

Csizmazia-Darab István közölte, több kipróbált és bevált gyakorlat létezik arra, hogy a szülők csökkentsék a gyerekekre leselkedő veszélyeket. Így például azt tanácsolja, hogy a szülők se adjanak meg a gyerekekről sok információt a közösségi médiában, a legjobb megoldás az, ha csak a megbízható ismerősökkel osztják meg ezeket.    

Hasznos az is, ha a szülők ellenőrzik, hogy mit tartalmaznak a gyerekekhez tartozó banki, telefonos számlák, milyen tranzakciókat hajtanak végre, és milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. Egy másik megoldás pedig az lehet, ha korlátozzák a gyerekek által használt fiókok, szolgáltatások számát. Regisztrációkor pedig a szülők inkább a saját adataikat adják meg, ahol erre szükség van.    

A szakértő szerint azonban talán az a leghasznosabb, ha a szülők rendszeresen beszélnek a gyerekekkel a közösségi médiában való túlzott információmegosztás, az adathalász-támadások, illetve a személyazonosság-lopás veszélyeiről.

Forrás: mti.hu

The post ESET: a gyerekektől is lophatnak személyes adatokat a kiberbűnözők appeared first on BaHír.