A képviselő ezzel arra utalt, hogy bár 2001. óta létezik a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, a Rendszerváltás óta pedig már 35 év eltelt, az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a mai napig nem történt meg.

„A magát egykor antikommunistának, ma pedig szuverenitásvédőnek és patriótának nevező Fidesz (…) másfél évtizede teszi lehetetlenné, hogy minden magyar ember lássa azt, hogy az egykori kommunista diktatúra fenntartói miképpen hálózták be a rendszerváltó pártokat, és, hogy ezek a szereplők miként befolyásolták a Rendszerváltás folyamatát.” – mondta a képviselő. Szerinte ennek tudható be, hogy az egykori kommunista rendszer működtetői ma is fontos pozíciókat tölthetnek be. Erre példa a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet néhány hónapja kinevezett igazgatója (Horváth József – szerk.) is, akiről kiderült, hogy 3/3-as ügynök volt.

Keresztes három indítványt is benyújtott ma a Parlamentben. Az immáron 30. alkalommal benyújtott – az állambiztonsági múlt megismerését biztosító – törvényjavaslatot két határozati javaslattal egészítette ki, melyeket korábban Schiffer András is előterjesztett.

Az egyik arra szólítja fel a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Rendszerváltás utáni időszakban miniszterelnöki, miniszteri, országgyűlési képviselői, illetve az országgyűlés által megválasztott közhatalmi tisztséget betöltő személyek állambiztonsági múltjának vizsgálata megtörténjen. A másik javaslat pedig arról szól, hogy a magyar kormány vegye fel a kapcsolatot az orosz kormánnyal annak érdekében, hogy az orosz kezelésben lévő magyar vonatkozású levéltári anyagok kutathatóvá váljanak.

A képviselő délután Pécsett koszorút helyezett el Kovács Béla házánál, ahol szintén sajtótájékoztatót tartott.

The post „Nincs szuverenitásvédelem ott, ahol a kommunista diktatúra titkait rejtegetik” – Keresztes László Lóránt appeared first on BaHír.

A sokak által várt megegyezés a Közgyűlésben a jobboldal és a baloldal pártjai között januárban megszületett, ugyanakkor ezt egy csomó új politikai pozíció kiosztása kísérte. Mi a véleményük erről?

Keresztes László Lóránt: Kellően hosszú idő telt el az önkormányzati választások óta a számvetéshez, és ki kell mondanunk, hogy ebben az időszakban csak a helyi jobboldali és baloldali pártszervezetek állóháborúját láttuk. Mindkét oldal megpróbált pozíciót szerezni, és a saját, remélt erőfölényét rákényszeríteni a másikra. Ami a legfájdalmasabb volt számomra, hogy miközben a Mindenki Pécsért Egyesület próbált a felekkel a város fontos ügyeiről tárgyalni, a konzultációk részükről csak a pozíciókra és hatalmi kérdésekre terjedtek ki. A legfontosabbról, hogy mi lesz a városunkkal, mit lehetne tenni Pécs érdekében, nem beszélnek. Tisztelet annak a néhány képviselőnek, aki nem sorolható ebbe a körbe.

Most eljutott a képviselőtestület egy nagykoalíciós megállapodásig, mely Pécs történetének legdrágább közgyűlését eredményezte. Ennyi magas díjazású tanácsnoka, elnöki pozíciója, titkára még sosem volt a városnak, miközben megszavazták az ország legmagasabb önkormányzati tiszteletdíját, szintén nagykoalícióban. Ez egyelőre nem abba az irányba mutat, hogy megértették volna a pécsi választópolgárok üzenetét, hogy a szerény lehetőségek mellett a közös célokért együttműködve kellene dolgozni.

Mellár Tamás: Én is hasonlóképpen látom a helyzetet, megalakult egy koalíció, de nem a város érdekében, hanem a várost kikerülve történt ez meg. De valószínű, hogy ez nem lesz tartós, mert mindenkinek megvan a megfelelő étvágya ahhoz, hogy további zsaroló potenciált próbáljon szerezni magának és ezt kihasználja.

Ez egy nagyon szomorú történet, és ami még szomorúbb, hogy ebből a történetből a civilek maradtak ki. Amikor 2019-ben volt a választás, akkor volt egy olyan illúziónk, hogy itt majd nem a politikai pártok, hanem a pécsi polgárok, a civilek tudják magukat hallatni. E tekintetben 2019 óta semmi nem történt, hiába volt ernyőszervezetként egy kétharmados győzelmünk, a pártok leuralták a politikai teret. A pécsi polgárok egyébként érezték ezt a problémát és büntették azt a koalíciót, ami akkor kétharmados többséget ért el. Most nem tudtak többséget szerezni, de a másik oldal sem. És itt is érződik az a lakossági tendencia, hogy a kormánypártokat és az óbaloldali pártokat is le kell váltani, és új erőkre van szükség. Szerintem a jövő erről fog szólni.

Ha már a tiszteletdíjakról beszélünk: Ruzsa Csaba azt mondta korábban, hogy közel négyszázmillió forintba kerül ez a tiszteletdíj-emelés. Egyes vélemények szerint azonban ez nem jelentős tétel, hiszen kevesebb, mint a pécsi költségvetés 1%-a. Önök mit gondolnak erről?

Mellár Tamás: Hogyha egy nagyváros teljes költségvetéséhez viszonyítjuk, akkor kétségkívül nem nagy tétel. De itt nem csak az összeg nagyságáról van szó a költségvetéshez képest, hanem sokkal többről. Ennek szimbolikus jelentősége van. Akkor, amikor a város hosszú-hosszú évek óta bajban van, állandó forráshiányban szenved, számos projektet emiatt nem lehet megvalósítani, akkor az önkormányzatnak nem lehet az a válasza, hogy mi teletömjük a zsebeinket, a többi meg nem érdekel.

Tény, hogy ezzel az összeggel nem lehetne megoldani a város minden finanszírozási problémáját, de legalább azt demonstrálnák, hogy ebben a nehéz helyzetben ők visszafogottabbak lesznek, mint ahogy korábban erre már láttunk példát. De úgy érzem, hogy a pécsi polgárok látják a helyzetet és nem fognak piros pontokat adni azért, mert összeborult a két oldal, és megszavazták maguknak ezt az emelést.

Keresztes László Lóránt: Annyival egészíteném ki, hogy itt a legnagyobb baj az emelés mértékével van. Az önkormányzati képviselőség sehol nem főállás, Pécsen sem volt eddig az, itt mégis akkora tiszteletdíjuk lett a helyi képviselőknek, ami eléri az előző ciklus – egyébként főállású – alpolgármesteri tiszteletdíját, tehát gyakorlatilag lett a városnak 24 alpolgármestere. Mindez akkor, amikor látjuk, hogy a kormányzati megszorítások nagyon nehéz helyzetbe hozzák Pécs városát. Ruzsa Csaba alpolgármester is elmondta egy egyeztetésen, hogy a város kezét alaposan megköti, ha ekkora összeget költenek személyi kiadásokra a városi politikusok.

És amitől még tartani lehet, hogy olyan politikai pozíciókat is kiosztottak alkukon keresztül, amelyekből nem a város érdekében folytatott közös munka következik, hanem az, hogy megpróbálják majd egymást a pozíciókból politikailag támadni. Ez nagyon rossz irány, és nagyon rossz üzenet a pécsi cégeknél sokszor nagyon alacsony fizetésért dolgozó pécsi polgároknak is.

Mi lehet egy ilyen helyzetben a Mindenki Pécsért Egyesület célja a közgyűlésben?

Keresztes László Lóránt: A Mindenki Pécsért Egyesület azokat a célokat szeretné megvalósítani, amikre felhatalmazást kért a pécsiektől. Szándékunk, hogy rövid távon átláthatóbbá tegyük a városi döntéshozatalt. E téren folyamatban van egy antikorrupciós csomag kidolgozása, amit a közgyűlés elé kívánunk terjeszteni a jövőben. Ennek eddig pozitív a fogadtatása.

Egy másik célunk, hogy kiegyensúlyozottá tegyük a helyi tájékoztatást. Az önkormányzat kezében van egy újság, ami gyakorlatilag ciklusról ciklusra az aktuális hatalom propaganda-lapjaként működött. Ezt kell úgy átalakítani, hogy valóban a lakosság tájékoztatását szolgálja.

Közös feladatunk, hogy a város fejlesztése során olyan irányt tudjunk megszabni, ami a jelenlegi helyzethez és a távlati kihívásokhoz is igazodik. Erősíteni kell a város gazdaságát, és valódi zöld városfejlesztési elveket kell megvalósítani. Mindannyian látjuk, hogy egyre forróbbak a nyári időszakok, egyre több extrém jelenséget produkál az időjárás, a hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadékra is tudnunk kell válaszokat adni. Tehát egy felelős zöld városfejlesztési koncepciót, és felelős helyi, városi vízgazdálkodást kívánunk megvalósítani.

Hiányzik a jövőről szóló gondolkodás a pécsi közgyűlésben, ezt meg kell változtatni, el kell indítani a párbeszédet a város helyzetéről, szakpolitikai kérdésekről, a városi vagyongazdálkodásról, a városi zöldpolitikáról, és a város gazdaságának lehetséges fejlesztéséről. A döntéseket nem lehet füstös szobákban, csak bizonyos politikai szereplők között meghozni, hanem minél több pécsi polgárt, pécsi szakembert bevonva, nyílt párbeszédet folytatva kell megfogalmaznunk azokat a célokat, melyek a város számára a legüdvözítőbbek, és melyekért közösen tudunk dolgozni.

Ez azért is fontos, mert miközben a városban a pozíciók kiosztása zajlott, külső szereplők Pécs mellett egy hatalmas, 600 hektáros ipari parkot akarnak létrehozni, amelybe nem vonták be se a pécsi önkormányzatot, se a különböző civil szervezeteket, de a bicsérdi önkormányzatot sem. Ezekkel a kérdésekkel is kell foglalkozni, nem lehet a fejünk felett meghozni a mindannyiunkról szóló döntéseket. Akkor tud Pécs egy valódi fejlődési pályára állni, ha egyetértések mentén, politikai nézetektől függetlenül közösen tudunk cselekedni. Kell a gazdaságfejlesztés, de ezt a város, és az itt élők érdekeinek megfelelően, a vízkincsünkre, a természeti kincseinkre vigyázva kell végrehajtanunk.

Mellár Tamás: hosszú idő eltelt,s még nincs egy elfogadott városfejlesztési koncepció. Ezzel kellene elindulni! És még sok mást is lehetne tenni, például a vállalkozások fejlesztése érdekében. Régi kérdés, hogy bizonyos közüzemi szolgáltatásokat, amelyeket kiszerveztek fővárosi cégeknek, nem lehetne-e visszahozni. De komoly problémák vannak a lakásgazdálkodással is.

Ezekről a problémákról eddig szinte egyáltalán nem esett szó. Holott az emberek erre kíváncsiak és az volna a fontos, hogy azt lássák, hogy egy olyan városvezetés van, amelyik az érdekükben tevékenykedik. De abszolute nincs szakmai munka, nem alakultak ki azok a szakmai klubok, amelyekbe civileket lehetne bevonni. Ráadásul a mai világban, ahol online elérhetőek az emberek, jó néhány témában ki lehetett volna már kérni a lakosság véleményét, hogy a pécsi polgárok miket szeretnének, és hogyan lehetne ezt megvalósítani. Ezekről sok választási ígéret volt, ám ezek a feledés homályába vesztek.

Keresztes Képviselő Úr utalt a Bicsérd környéki kiemelt beruházásra, amiről annyit már tudunk, hogy 600 hektárnyi területet érint és húszmilliárd forintot kapott a PTE ezzel összefüggésben. Mit jelentenek ezek a számok egy ipari beruházás viszonylatában?

Mellár Tamás: Ez az egész ipari beruházás egy nagy talány, nagyon sok mindent nem tudunk még róla. Említetted, hogy 600 hektár, de olvastam már olyan jelentést is, ami 400 hektárról ír, olyat is, ami 450-ről, sőt, olyat is, ami két kisebb területről. Szóval nem lehet tudni valójában még ezt sem.

Meg ami a legfontosabb: mi ennek az ipari parknak a célja? Egy nagy beruházás? Vagy több kisebb? Nyilván, ha egy nagyobban gondolkodnak, akkor az vagy akkumulátorgyártás, vagy elektromos autógyártás lehet, de felmerült már a városi pletykákban az üveggyár építése is.

Most azért, hogy legyen végre valami, az állam úgy döntött, hogy ad húszmilliárd forintot a Pécsi Tudományegyetem alapítványának. De azt sem tudjuk, hogy mire adta ezt a pénzt. Mit készítenek elő belőle? Ha nem lehet tudni, hogy ebbe az ipari parkba sok kicsi high-tech vállalat vagy egy nagyipari beruházó lesz, akkor mire költik a pénzt? Hiszen mindkét esetben egészen másfajta kialakításra és infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség!

Ami még kérdés, hogy miért a PTE? Valóban az egyetem az a szervezet, ami a megfelelő kapacitással rendelkezik egy ilyen folyamat előkészítésére? Gondoljunk csak bele: ez a 600 hektár közel a kétszerese annak a területnek, ahol a debreceni ipari beruházás megvalósult. Márpedig ott 3 akkumulátorgyár és egy autógyár található. Végső soron pedig itt egy ezermilliárd forintos beruházásról van szó, amely a tervek szerint megvalósul. Biztos, hogy az egyetemnek megvan a megfelelő apparátusa, hogy a későbbiek során végigvigye és irányítsa ezt a folyamatot? Szerintem nincs. Ráadásul még azt sem tudtuk meg, hogy mi az a szerződés, ami az állam és az egyetem között létrejött, és ami alapján ezt a húszmilliárdot most odaadták.

Én azt gyanítom, hogy két lehetséges válasz van ezekre a kérdésekre. Az egyik, hogy a kormánynak van egy nagy befektetője most még talonban. Valószínűleg kínai befektető, aki az autógyártásban vagy az akkumulátorgyártásban kíván részt venni. De a kormány ezt most nem hozza nyilvánosságra, mert egyrészt nem népszerű, másrészt dekonjunktúra van az iparág piacán. Ezért kitalálták, hogy az egyetem legyen a kivitelezője ennek a történetnek, hogy e mögé az emberek belegondolják, hogy itt valamilyen high tech-innováció fog születni.

A másik lehetőség pedig az, hogy nincs semmilyen befektető. De mivel jövőre lesznek a választások, valamit kell a pécsi és baranyai embereknek ígérni, ezért mondják, hogy itt ez a 600 hektáros terület és húszmilliárd forint és majd lesz valami. És közben ezt a pénz ebben az időszakban szépen felélik.

Ha komolyan gondolnák ezt az egészet, akkor szükség lenne ebben a kérdésben társadalmi vitára és konszenzusra. Már csak azért is, mert ha 2026 után más kormány kerül hatalomra, akkor nyilvánvalóan meg fogja változtatni ezt a történetet. Ezenkívül önmagában is fontos lenne, ha a pécsi polgárok tudnák, hogy miről van szó, mit történik a közvetlen közelükben.

A nagyobb beruházás ellen érvelőket a jobboldali sajtó hajlamos nemzetellenesnek titulálni. Mi a véleményük erről?

Keresztes László Lóránt: Azt gondolom, hogy a propagandával nem kell foglalkozni. De ha megnézzük a nagy képet a Dél-Dunántúlon, akkor ki kell mondani, hogy ez a régió van most a legnehezebb helyzetben Magyarországon, és 15 éve a Fidesz van kormányon. Baranya az utolsó helyen van az ipari teljesítmény tekintetében, és bár Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, a nagy régióközpontok közül messze a legkisebb gazdasági erővel rendelkezik. A jelenlegi kormány tehát 15 éve feledkezett meg erről a térségről, nem támogatta a fejlesztéseket, de visszamehetünk akár a rendszerváltásig: jöttek-mentek kormányok, de a Dél-Dunántúl mindenkinek „mostohagyerek” volt. Így jutottunk el oda, hogy óriási a népességvesztés, a régióból az elmúlt évtizedekben több mint 100.000 ember elment. Tehát van egy kényszer arra, hogy újjáépítsük Pécs és térségének a gazdaságát.

A másik oldalról viszont feltehető a kérdés: megoldás lesz-e az, amit most látunk? Mert, ahogy Mellár Tamás is mondta, van itt egy fű alatt előkészített projekt, amiről 1.5 éve részleteket nem hallunk, de senki nem volt hajlandó szóba állni a pécsiekkel. Ezt így nem lehet. Ha egy térség fejlesztéséről beszélünk, az csak akkor lehet sikeres, ha közösen meg tudjuk fogalmazni a régió fontos szereplőivel, a különböző autonóm szereplőkkel, hogy mi a reális irány, mi felel meg a térség adottságainak, környezeti feltételeinek, és a munkaerő-piaci lehetőségeknek. Egy régió, egy város csak akkor lehet sikeres, ha egyrészt megtalálja saját kitörési lehetőségeit, a másik oldalról pedig, ha a szereplők komolyan veszik egymást, és közösen tudnak a mindenkori kormányzat felé fellépni, hogy a szükséges fejlesztési források, támogatások megszülessenek.

Itt nem ez történik. Most látunk egy térképet, amin évtizedek óta ígért infrastrukturális fejlesztések is szerepelnek, melyek a maximális kormányzati támogatás mellett is csak sok év alatt valósulhatnának meg és egyelőre nem látjuk hozzá a forrásokat. Van erre ideje Pécsnek és Baranyának? A most látható húszmilliárd forint az éppen arra lesz elegendő, hogy valamiféle tervezési munkát elindítsanak, illetve kivásárolják a földtulajdonosokat a tulajdonából, de  még a költségvetés bugyraiban sem látjuk azokat a százmilliárdokat, amik reálissá teszik a megfogalmazott célt.

Azt gondoljuk, hogy szükség van gazdasági befektetésekre, de reális célok mentén. Olyan célok mentén, melyek valóban új, magas hozzáadott értékű munkahelyeket jelentenek, úgy, hogy közben Pécs legfontosabb vízbázisait megóvjuk, és az ipari beruházásokat nem a legjobb termőföldek feláldozásával hozzák létre. Továbbá az itt élő embereknek, és a korábban megélhetési okok miatt elvándoroltaknak, és nem vendégmunkásoknak kell munkahelyeket teremteni. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásra a következő években egy adott összeg fog rendelkezésre állni, ezért olyan léptékekben kell gondolkodni, amire reális, hogy ez valóban a gazdaság mielőbbi fejlesztését eredményezze.

Mellár Tamás: Az tény, hogy Pécsnek nagyon kell az ipar. És kell az erős gazdasági háttér, ami fenntartja a város normális működését. Ennek a hiánya miatt van a magas elvándorlás. De ehhez sem nem szükséges, sem nem elégséges ez az ipari park, amit itt akarnak létrehozni. Gondoljunk csak arra, hogy itt van a Déli Ipari Park, amelyek a kihasználtsága nincs 50%-on! Ott nyugodtan lehetne fejleszteni, és amire szükség lenne, azt a kiépült infrastruktúra miatt meg lehetne csinálni jóval kevesebb pénzből. Csak ebből semmi nem fér bele a kormányprogramba, mert a kormány célja, hogy alacsony hozzáadott értéktartalmú, összeszerelő típusú üzemek jöjjenek létre.

Csak éppen nem veszik figyelembe, hogy a technológiai fejlődést nem lehet kiszámítani. Az úgy megy végbe, hogy sok-sok vállalkozás elindul különböző irányokba, és valamelyik sikeres lesz, a másik meg nem. Ilyen helyzetben egy lóra feltenni mindent kifejezetten hazardírozás, egy befektetővel ennek őrült nagy a kockázata.

A jelenlegi jogszabályi környezet lehetővé teszi kiemelt beruházások létrehozását a lakosság és az önkormányzatok beleegyezése nélkül. Milyen lehetősége van ilyenkor egy országgyűlési képviselőnek, vagy akár egy civil szervezetnek?

Keresztes László Lóránt: Azt ne felejtsük el, hogy Pécsett és környékén nagyon tudatos a lakosság. Volt már, amikor épp egy ilyen kiemelt kormányzati beruházás ellen mozdultak meg. Akkor éppen a balliberális kormány által tervezett Tubes-lokátor ügyében. Akkor Pécs meg tudta mutatni, hogy ha a város érzi azt, hogy olyan beruházást akarnak ráerőltetni, ami veszélyezteti az itteni emberek érdekeit, akkor meg tud mozdulni. Ezt mindenkinek meg kell tanulnia: a pécsiek feje fölött ilyen döntéseket nem lehet meghozni! Ha valaki valóban Pécsért és a pécsiekért akar dolgozni, akkor nem akarja kihagyni a döntésből az itteni embereket.

Másrészt, ha elindul az a folyamat, amit a Mindenki Pécsért Egyesület most tervez, hogy minden érintett – ideértve természetesen az Egyetemet, a gazdasági szereplőket, a Gazdasági Kamarát, az Egyházmegyét – hozzáteszi a maga tudását, akkor közösen meg tudjuk fogalmazni a realitások talaján városunk számára a megfelelő jövőképet, azt, hogy milyen befektetés-ösztönzésre volna szükség, illetve milyen gazdasági-fejlesztési intézkedésekre, ami az itteni lehetőségek kihasználására épül. Ha ez így történik, akkor ezt végre is lehet majd hajtani.

A legnagyobb érték az ember, a jó szakember, és ebben lehet a városnak a kitörési lehetősége: a magasan hozzáadott értékű munkahelyek teremtésében, melyekhez jó szakemberekre, magasan képzett munkatársakra van szükség. Ez ad lehetőséget a kényszerűségből elment pécsiek visszatérésére, és arra, hogy az itt végzett fiatalok bátran merjenek családot alapítani itt Pécsett. Ez egy hosszú folyamat, ennek megalapozása valódi párbeszédet igényel, ezt akarja átugrani a kormányoldal. Mi viszont ennek a megvalósulását szeretnénk elérni.

Mellár Tamás: Valóban kevés jogi lehetőség van, de ezzel együtt sem szabad feladni. Már csak azért sem, mert változik a világ, egyre inkább összeadódik az, amit a kormány összehalmozott, egyre több embernek lesz tele a pohara és egyre nehezebben lehet lenyomni bármit is az emberek torkán.

A lehetőségek most változóban vannak, egyre nagyobb szerepe lehet a társadalmi nyomásgyakorlásnak, egyre nagyobb esély van arra, hogy a pécsi polgárok felállnak és tiltakoznak. Nekünk ebben a folyamatban fontos szerepünk van: segíteni kell a polgárokat, hogy lássák, miről van szó, észrevegyék a veszélyeket és bátorítsuk őket, hogy ki kell állni, mert csak akkor tudnak sikert elérni, ha együtt mennek ki. Hogy ne az a gondolatrendszer legyen, ami régen volt, hogy ez nem az én gondom, ez nekem rövidtávon nem hoz negatívumot. Igenis minden mindennel összefügg és ez mindenkit érinteni fog. A mi felelősségünk és kötelességünk a figyelemfelhívás a veszélyekre, és próbáljunk az élére állni ennek a folyamatnak, hogy ne legyen olyan beruházás, ami évekig meghatározza Pécs jövőjét és olyan visszafordítatlan környezeti károkat fog előidézni és okozni, amit unokáink is látni fognak.

Ez a feladat nem könnyű, de elhatároztuk, hogy beleállunk ebbe és számunkra prioritás, hogy ezzel az ipari parkkal foglalkozzunk, minél több információt megszerezzünk és közzétegyünk. És hogy elérjük, hogy olyan beruházások legyenek itt, amikkel együtt lehet élni, környezeti szempontból is megfelelőek és amik nemzetközi szinten is versenyképesek lehetnek.

Köszönöm szépen az interjút!

The post Pécsett a jobboldal és a baloldal már megegyezett – csak épp a város maradt ki belőle! appeared first on BaHír.

A fórum azért került megszervezésre, mert a 2023 nyarán Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében a kormány által kijelölt – majd később nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított – beruházási célterülettel kapcsolatban továbbra sem kapnak információt a döntéshozóktól az érintett települések lakói.

A rendezvény házigazdája Jónás István volt, aki a Közös Jövőnkért Egyesület elnöke. Ő a bevezetőjében többek között a tájékoztatás hiányára hívta fel a figyelmet, valamint az érintett döntéshozókat kritizálta. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Azt gondolom ezzel a lakossági fórummal egy olyan kötelezettségünket teljesítjük, ami talán nem is biztos, hogy a mi kötelességünk lett volna így szervező egyesületként, hanem elsősorban a döntéshozóké, nem utolsó sorban a helyben döntéshozóké lett volna.”

Jónás István külön kiemelte, hogy Vér József, Bicsérd polgármestere bár kapott meghívót, ennek ellenére sem jelent meg a fórumon.

Ezt követően Dr. Keresztes László Lóránt pécsi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnöke kapott szót, aki azzal kezdte felszólalását, hogy nem csupán Pécs nyugati részén élő képviselőként vesz részt a fórumon, hanem olyan emberként, akinek ősei a múlt század közepétől visszamenően évszázadokon át Bicsérden éltek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az, hogy az érintett lakosság és a települések vezetői együttműködjenek és készen álljanak arra, hogy közösen tiltakozzanak egy esetleges szennyező beruházás ellen.

Keresztes is kitért a felszólalásában arra, hogy bár 2023-ban született meg a döntés az ipari terület kijelöléséről és azóta több lakossági fórum is megszervezésre került, a döntéshozók egyiken sem jelentek meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy megdöbbentő paraméterek kerültek nyilvánosságra a területtel kapcsolatos dokumentumokból, amelyek lehetővé tennék akár a 30 méteres épületmagasságot és akár 55 méteres magasságig torony építését is.

Friss információkról is beszámolt: elmondta, hogy elindult a Bányavagyon-hasznosító NKft. kezdeményezésére egy olyan eljárás, amelyből hosszú hallgatást követően konkrétumok is kiderültek, például az, hogy kezdeményező partnerként nevezték meg a Pécsi Tudományegyetem Kancelláriáját. Ez utóbbi információt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén tartott éves miniszteri meghallgatásán maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. – mondta Keresztes

Az ivóvízbázis és a termőföld védelmére is kitért beszédében, amelyhez kapcsolódóan elmondta:

„Senki nem befektetésellenes, mindenki egyetért abban, hogy ennek a térségnek, a megyének, Pécsnek és térségének szüksége van a gazdaságfejlesztésre, szüksége van a munkahelyteremtésre, de azt is ki kell mondanunk – és ezt már Pécs városa is kimondta – hogy ez nem történhet meg olyan módon, hogy veszélyeztesse azt, ami a legfontosabb, az ívóvíz bázist és a legjobb minőségű termőföldeket tegye tönkre.”

Keresztes örömtelinek nevezte, hogy a bicsérdi képviselőtestület októberi alakuló ülésének első érdemi döntése értelmében egyhangú szavazással fogadtak el egy olyan határozati javaslatot, amely kimondja, hogy nem akarnak szennyező, nagy energia- és vízigényű üzemet a termőföldjeikre, a településük határába.

A felszólalók között volt Talabér Ádám pécsi önkormányzati képviselő, a Pécs Most Egyesület elnöke is. Talabér arról beszélt, hogy bár a döntéshozók nem jelentek meg a fórumon, a lakossági tiltakozásnak, közös fellépésnek igenis komoly jelentősége van. Konkrét javaslataikat is ismertette és elmondta, hogy a bicsérdi önkormányzati képviselőkkel közösen egy olyan határozati javaslat elkészítését fogják kezdeményezni, amelyet aztán a pécsi Közgyűlés elé visznek és amely azt a célt szolgálja, hogy a két település önkormányzata hatékonyan és szorosabban tudjon együttműködni annak érdekében, hogy semmilyen nagy energia- és vízigényű, szennyező beruházás ne települjön a jövőben a kijelölt területre.

„Azt gondolom én is, hogy ez a közös fellépés adja meg végül a közös erőt is ehhez az ellenálláshoz vagy küzdelemhez, ha szükség lesz erre.” – mondta a pécsi képviselő.

A bicsérdi Arany-Mező Zrt. nevében a társaság elnöke, Berki Gyula is megosztotta gondolatait. A cég különösen érintett ebben a kérdésben, ugyanis a kijelölt 600 hektáros területen több mint 200 hektárt ők művelnek meg, amellyel száznál is több dolgozónak – többségükben helyieknek – biztosítanak munkahelyet és megélhetést. Berki a termőföld védelmére és annak értékére hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Szili Zsanett bicsérdi önkormányzati képviselő szintén a termőföld védelméről beszélt, valamint a helyi érdekek védelméről. Elmondta, hogy családja 80 százalékának helyben van a munkahelye és nem szeretné, ha ők a későbbiekben munkanélkülivé válnának.

„A nagyszüleim arra tanítottak, hogy a földet semmiképpen sem szabad eladni, szóval a választáskor is megkerestek minket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ilyen környezetszennyező ipar ne épüljön itt. Most is megígérem, megígérjük, hogy tényleg mindent meg fogunk tenni ennek érdekében, hogy ennek ellene menjünk.” – mondta.

A már említett szereplők mellett a lakossági fórumon részt vett és felszólalt a Tettye Forrásház Zrt. vízügyi szakembere, műszaki osztályvezetője, valamint a pécsi önkormányzat képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője is, akik szakmai szempontból válaszoltak a lakosság részéről felmerült kérdésekre.

The post Teltházas lakossági fórumot tartottak Bicsérden, ahol továbbra sem lehet tudni, hogy akkugyár épül-e a település határában appeared first on BaHír.

A képviselő szó szerint idézi Orbán Viktor 2023 szeptemberében az Országgyűlésben elmondott beszédét, mely szerint a miniszterelnök úgy véli, hogy nekünk van feleslegünk vízből, azt fel tudjuk fogni, ha akarjuk, és „ha szükség van rá, azt a vízmennyiséget a magyar csatornarendszeren keresztül bárhova el tudjuk vinni”. „Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved” – mondta közel egy éve Orbán.

A fenti kijelentésekre reagálva Keresztes hivatalos formában fordult a kormányfőhöz, hogy továbbra is tarja-e ezeket az állításait, és ha igen akkor most hol van a „felesleges” víz, amit „felfogtak”?

A képviselő azt is megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy hajlandó-e személyesen fogadni azokat a szakembereket, gazdálkodókat, akik sok éve kongatják a vészharangot, sok éve teszik le a szükséges szemléletváltást megalapozó javaslataikat a miniszterek asztalára, amiket ők eddig a fiókba söpörtek.

Az Időkép a NASA műholdfelvételeit felhasználva nézte meg, hogyan ment végbe a növényzet kiégése Magyarországon a vízhiány miatt, a felvételt itt találják: https://www.idokep.hu/hirek/muholdfelvetel-zoldbol-barnara-a-karpat-medence-aszaly-nyar

The post Orbán Viktor: „feleslegünk van vízből” – Keresztes szembesítette a miniszterelnököt korábbi kijelentéseivel appeared first on BaHír.

A június 9-i választást követően a pártok vezetőségében és tagságában óriási változások mentek, és mennek napjainkban is végre.

A pártokon belüli jövés menést Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő sem hagyhatta szó, illetve bejegyzés nélkül. Két napja a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében meg is osztotta olvasóival a jelenségről a véleményét, mondván:

„Kettejüknek kb három millió okuk van rá. Ugyanis ennyi forinttal lenne kevesebb a fizetésük, ha az LMP illetve a Párbeszéd frakcióból távozva meg kellene válniuk a frakcióvezetői vagy bizottság elnöki másfél-másfél milliótól, amit ezekért a valódi plusz munkával nem járó pozíciók adnak a képviselői alapfizetéseken felül. Ez nagyon gáz, ezt ők is tudják, de azt is tudják, hogy annyi országos botrány volt csak az elmúlt hetekben, hogy ezen a kis emberi gyengeségen nem akad fent senki. Ez a két ember ráadásul nem is tartozik a legrosszabb politikusok közé, nem korruptak és rendesen tudnak beszélni is. Mégsem tudok elmenni mellettük szó nélkül, mert ebben a két kis sumákságban benne van minden abból, hogy miért tartunk itt. Én a “parlament” megalakulásakor nem véletlenül javasoltam, hogy a választások körülményei, elsősorban a propaganda elleni tiltakozás miatt senki ne vegyen fel egyetlen kamu, de milliós extra fizetéssel sem járó diszpozíciót sem. Egyedül én tettem így, úgy tudom, jól ki is röhögnek a kollégák emiatt. Az ellenzék viszont készségesen elbábozza, hogy itt demokrácia van, meg parlament, bizottságokkal, frakciókkal, meg tisztességes választásokkal. Ezekből viszont mindaddig egyik sem lesz, amíg a jól fizetett szereplők továbbra is eljátsszák ezt a bábszínházat.”

A bejegyzésben megszólított Keresztes László Lóránt az elmúlt percekben válaszolt is Hadházy bejegyzésére:

A válaszomat egy történettel kezdem, melynek éppen mi ketten voltunk a főszereplői, de a jelek szerint túl rég volt. 2016-ban, amikor Schiffer András távozott, a párt erős többsége gondolta úgy, hogy én kövessem őt a pártelnöki székben és a Parlamentben. Ákos akkor friss párttag volt, mégis félreálltam és őt támogattam. Akkor sem azt számolgattam, hogy mennyi pénzt kereshetnék parlamenti képviselőként, hanem azt, hogy mennyi társadalmi haszna lenne (így segítené a közösségünket is), ha Hadházy a korrupcióellenes munkáját parlamenti képviselőként folytathatná. Ekkor lett ő a párt elnöke, országgyűlési képviselője, nem sokkal később frakcióvezető-helyettese is. Ez a lépésem talán megmutatja azt, hogy a döntéseimet nem a magas fizetés megszerzésének szándéka irányítja. – írja Facebook-oldalán Keresztes László Lóránt.

A történetet folytatva: akkori tagtársaim közül sokan máig dühösek rám a döntés miatt (volt, aki emiatt lépett ki a pártból), különösen annak fényében, ahogy Ákos pártvezetőként az érdekeit érvényesítette, majd ahogy nem egész két évvel később elhagyta a közösséget, és a frakcióból szó szerint köszönés nélkül távozott. Én mégis azt gondolom, hogy 2016-ban jó döntést hoztam: rendkívül fontos Hadházy korrupciót feltáró munkája, és sok embernek tudja az ügyeken keresztül megmutatni a rendszer működést. Akkor is fontos, ha nem rengette meg a Fidesz pozícióit. – olvasható a politikus válaszában.

A képviselői és szakpolitikusi munkát én is igyekszem aktívan végezni. Jó ideje nem foglalkozok pártpolitikával, de a rendelkezésemre álló eszközökkel élve küzdök természeti kincseink megóvásáért, az „akkugyártással” kapcsolatos kormányzati hazugságok mögötti tények feltárásáért, és legfőképp a vízkincsünk védelméért, az ország kiszárítása ellen, a helyes vízgazdálkodás megvalósításáért. Ehhez csapat kell, szakemberek, jogászok, jó helyi partnerek. És persze nyilvánosság. Megtehetném, hogy a kilépésemmel szétverem a frakciót (ahol a képviselők többsége már kritikus a pártvezetéssel), ezzel munkanélkülivé tehetnék sok kollégát, akik napi szinten vesznek részt a küzdelemben. Az ügynek biztosan ártanék vele, politikai ellenfeleink pedig örülnének. Elvetem ezt a lehetőséget. – írja képviselői és szakpolitikusi munkájáról Keresztes László Lóránt.

Két éve vagyok a Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnöke. Ezt a pozíciót mindig is eszköznek tekintettem a leírt célok eléréséért. Nem azt teszem, amit a kormánypárti bizottsági elnökök, a munka nem merül ki ülések levezénylésében. Rendkívüli bizottsági ülések sorát, civil találkozókat, meghallgatásokat szerveztünk és szervezünk most is éppen. Minden fórumot megragadok, hogy a természeti kincseink védelmének fontosságára felhívjam a figyelmet, és próbáljak minél több lehetőséget adni a szakembereknek, hogy közvetlenül vitázhassanak a döntéshozókkal. E munkáról Hadházy is meggyőződhetne néhány kattintással, ha akarna. Tudom, hogy a politikában nem érdemes a jóhiszeműséget elvárni, de az ítélkezés helyett szerintem érdemes néha mérlegelni. Én próbálom ezt tenni. Hadházy Ákos munkájához további jó egészséget kívánok. Magam pedig a természeti kincseink megóvásáért, a helyes vízgazdálkodásért, és az ország kiszárítása ellen a legjobb tudásom szerint küzdök tovább, már párton kívüliként, de reményeim szerint egyre több elkötelezett emberrel közösen. – zárja válaszát a baranyai politikus.

The post Keresztes Hadházynak: „a rendelkezésemre álló eszközökkel élve küzdök természeti kincseink megóvásáért” appeared first on BaHír.

„Negyvenhét műemléki védettségű kastélyt épületekkel, lovardákkal, melléképületekkel, parkokkal együtt kíván Lázár János magánosítani, odaadni adott esetben cégeknek, különböző más magánszereplőknek, úgy, hogy ezeket a döntéseket egymaga hozhatja meg, és augusztustól már el is indíthatja ezt a privatizációs folyamatot” – fogalmazott Keresztes László Lóránt.

Hozzátette: olyan épületek kerültek a privatizációs listára, mint a történelmi szempontból is rendkívül jelentős műemlék épületet jelentő sárvári Nádasdy-vár, a sümegi Püspöki Palota vagy a dégi Festetics-kastély.

A képviselő hangsúlyozta: a nemzet vagyonát óvni kell és gyarapítani, nem pedig elosztogatni, és „aki a hatalmával visszaélve” ilyen tervet akar végrehajtani, „az a nemzetet lopja meg, ezért mi minden eszközzel megpróbálunk fellépni a nemzet kirablása ellen”.

A képviselő kiemelte, hogy az még önmagában elfogadható, hogy a különböző műemlékvédelmi épületek felújításába magántőkét vonnak be. De az teljesen elfogadhatatlan, hogy ezeknek a cégeknek és magánszemélyeknek tulajdonába kerüljenek ezek a történelmi jelentőséggel bíró épületek.

Ezt a problémát csak súlyosbítja, hogy a kiszemelt kastélyok között van olyan, amelyik ma is valamilyen funkcióval rendelkezik. Ilyen például a szarvas Csáky-kastély, amely a Körös – Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. Ami pedig külön megdöbbentő, hogy a kastélyok jelentős része a Nemzeti Kastély- és Várprogramon belül nemrégiben felújításra került.

A törvényszöveg is Alaptörvény-ellenes

Keresztes László Lóránt a törvény szövegét is élesen bírálta, mert gyakorlatilag úgy adhatja át a kastélyok tulajdonát neves oligarcháknak, hogy az állam még a felújítási forrásokat is odaadja az épületek mellé. Tehát végső soron így is az adófizetők pénzén újítják fel a kastélyokat. Szintén komoly kritikája a törvényszövegnek, hogy miniszteri engedéllyel módosítási vagy bontási folyamatok is megvalósíthatók, ami teljesen szembe megy a műemlékvédelemmel.

Úgy értékelt: hiába volt már egy változtatás a törvény szövegében, az jelenleg is sérti az alaptörvényt. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak normakontrollért a jogszabály ügyében – közölte.

Keresztes László Lóránt elmondta azt is, megkeresi az érintett önkormányzatokat, tegyék lehetővé, hogy a helyi közösségek a privatizációról véleményt mondhassanak.

The post Keresztes László Lóránt: nem nézhetjük tétlenül, hogy magánkézbe adják az állami kastélyokat! appeared first on BaHír.

 A hír kapcsán Keresztes László Lóránt, pécsi országgyűlési képviselő a mai bejelentésében elmondta, hogy ezzel a szennyezéssel kapcsolatban is megteszik a szükséges jogi lépéseket. Továbbá elvárják a hatóságoktól, hogy derítsék ki és hozzá nyilvánosságra, hogy mi volt ennek a rendkívül veszélyes szennyezésnek forrása.

A hatóságok nem képesek megvédeni a magyar emberek egészségét, ráadásul a kormányban nincs is környezetvédelmi minisztérium. Ezt a feladatot az energiaügyi miniszternek, Lantos Csabának kellene ellátnia, azonban Keresztes szerint a miniszter nem alkalmas a feladata ellátására.

Keresztes, mint az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának (FFB) elnöke rendkívüli ülést hívott össze április 16-ra az iparággal kapcsolatos problémák kivizsgálására, Szijjártó Péter és Pintér Sándor miniszterek rendkívüli meghallgatására. A tárcavezetők mellett a meghallgatásra meghívást kapnak a hatóságok, szakértők és az érintett civil szervezetek.

A pécsi képviselő emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter korábban már ígéretet tett arra, hogy hajlandó részt venni egy olyan ülésen, aminek témája az akkumulátorgyártás és az akkumulátorhulladék problémája.

Keresztes Lóránt szerint sokkal erősebb jogi eszközöket kell adni a hivatalok kezébe, hogy fel tudjanak lépni a szennyező üzemekkel szemben. Illetve szigorúbb büntetésekre van szükség, amelyek összemérhetőek az adott cég bevételével, a nekik juttatott állami támogatással.

„Soha nem lehet nemzeti cél a vízkincsünk, a természeti kincseink és a termőföld feláldozása az idegen akkumulátorgyárak profitszerzése érdekében.”

– mondta el Keresztes.

A teljes bejelentést itt nézhetik meg:

The post Keresztes rendkívüli meghallgatást kezdeményezett Szijjártóval és Pintérrel szemben appeared first on BaHír.

Elmondta, hogy Lázár János ez év elején jelentős változtatásokat jelentett be a helyközi közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatban. Arról azonban továbbra is hallgat a miniszter és a kormány, hogy a vidéki városok egyáltalán nem kapnak támogatást a központi költségvetésből a helyi közlekedési feladatok ellátásának finanszírozására.

Több alkalommal próbált a lehetséges fórumok mindegyikén válaszokhoz jutni a kormánytól arra a kérdésre, hogy miért hagyják magukra a vidéki városokat. Nemrég az Országgyűlésben tette fel kérdéseit interpelláció formájában, amelyekre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Ágh Péter válaszolt. Keresztes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a feltett kérdésekre adott válaszban hosszú hónapok hallgatása után egy beismerő vallomást tett a kormány.

Ágh Péter államtitkár ugyan elismerte, hogy a közösségi közlekedés egy fontos közszolgáltatás, de egyértelművé tette, hogy a kormány nem akarja felülbírálni a 2021-es megszorító intézkedését, amellyel gyakorlatilag kivonultak a helyi közlekedés finanszírozása mögül és amellyel magára hagyták többek között Pécs, Miskolc, Debrecen és más vidéki városok és azok vonzáskörzetének lakosságát.

Az államtitkár arra is utalt, hogy az önkormányzati választások után hajlandóak lesznek valamennyi várossal leülni tárgyalni. Keresztes szerint ez alapján nyilvánvaló, hogy a kormány nem rendszerszintű megállapodásban gondolkodik, hanem egyedi elbírálás és politikai megfontolás alapján születhetnek majd döntések. Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány ilyen módon döntene az egyik legalapvetőbb közszolgáltatás finanszírozási kérdéseiről.

Hangsúlyozta, hogy mivel a vidéki városok és vonzáskörzetük egyik legfontosabb közszolgáltatása a közlekedés, ezért a városok napi működése, fejlesztése is elképzelhetetlen jól működő tömegközlekedés nélkül. Elmondta, hogy egyetértenek a kormánnyal abban, hogy tarifaközösségre van szükség és abban is, hogy a vidéki városoknak kell a gazdaságfejlődés motorjaivá válniuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy ebből a szempontból is elengedhetetlen a közlekedés megfelelő működtetése és finanszírozása.

Elmondta, hogy levélben fordul valamennyi megyei jogú város polgármesteréhez és a már ismert polgármester-jelöltekhez és arra fogja kérni őket, hogy mondják el a véleményüket, nyilvánuljanak meg a közlekedés kérdésében.

Szükség van arra is, hogy kormánypárti politikusok is elmondják a véleményüket és a saját városaik érdekeit nézzék, ne a pártpolitikai hűség legyen irányadó számukra. – mondta.

Beszélt arról is a sajtótájékoztató végén, hogy konkrét javaslatokat is tettek már le ebben a témában a kormány elé, amelyek arról szólnak, hogy a helyi közösségi közlekedés finanszírozását úgy kellene megoldani, hogy a szükséges források egyharmadát a központi költségvetés, egyharmadát a helyi önkormányzatok, egyharmadát pedig a jegybevételek biztosítanák. Ezáltal nem csupán a jelenleginél olcsóbb, de jobb minőségű szolgáltatás lenne elérhető. Pécs és térsége esetében pedig egy ilyen változtatás azt jelenthetné, hogy újra erőteljesebb gazdasági kapcsolatokat lehetne kialakítani a Dunántúl legnagyobb városa és vonzáskörzete között abban az esetben, ha egy egységes és jól működő közösségi közlekedést sikerül működtetni. Hangsúlyozta, hogy ez valamennyi más vidéki város esetében is így van.

The post Keresztes: hosszú hónapok hallgatása után beismerő vallomást tett a kormány és Lázár minisztériuma appeared first on BaHír.

Keresztes felszólalásában felhívta arra a figyelmet, hogy a magyarországi vidéki városok egy fillér támogatást sem kapnak a településeken belüli, helyi tömegközlekedés fenntartására. Emiatt például Pécs, Debrecen, Miskolc és Szeged mellett több város magára marad ennek a fontos, a település életében alapvető fontosságú közszolgáltatás finanszírozásában.

A pécsi képviselő korábban már többször megkérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy továbbra is fent akarják-e tartani azt a 2021-es döntést, amivel a kormány teljesen kivonult a városok helyi közlekedésének támogatása mögül. Emellett Keresztes arra is emlékeztette a kormány képviselőit, hogy az elmúlt években nyújtott be olyan módosító javaslatokat a költségvetéshez, amik révén a vidéki városok – így Pécs is – kaphattak volna támogatást a helyi tömegközlekedés finanszírozására. Azonban ezeket az indítványokat a Fidesz-KDNP képviselői egyik alkalommal sem támogatták, emiatt a nélkülözhetetlen forrásokat nem kaphatták meg a városok.

Keresztes úgy gondolja, hogy vannak olyan témák, amik nem lehetnek pártpolitikai csatározások tárgyai. Ilyen a helyi tömegközlekedés támogatása a vidéki városokban. Ezért a képviselő igyekezett Pécsen az összes politikai szereplővel konzultálni a témában. Egy fórum során – amiről korábban itt írtunk – még Barkóczi Csaba, a Fidesz képviselője is elismerte, hogy Pécsnek szüksége lenne a város tömegközlekedését támogató plusz forrásokra, és abba is beleegyezett, hogy közösen kérjék a kormánytól a 2021-es döntés felülvizsgálatát.

Az LMP politikusa azt szerette volna megtudni, hogy a kormány miért döntött úgy 2021-ben, hogy nem kívánja támogatni a vidéki városok helyi tömegközlekedését, nem érdemelnek támogatást a vidéki városok? Mivel több millió magyar embert érint, nem csak a vidéki városokban élőket, hanem az oda, mindennap dolgozni és tanulni bejárókat, ezért a minisztérium folytat-e bármilyen egyeztetést az érintett településekkel annak érdekében, hogy ismét részesülhessenek támogatásban?

A válaszadó Ágh Péter államtitkár szavait Keresztes úgy értékelte, hogy a kormány semmilyen megoldást nem készített elő ennek a rendkívül igazságtalan helyzetnek a megoldására. A kormány döntése nem előreviszi a vidéki városokat, hanem óriási érvágást jelent számukra. A pécsi képviselő azt is tisztázta az építési és közlekedési tárca képviselője számára, hogy 2014-ben nem a kormány, hanem a magyar állam, tehát lényégben az adófizetők fizették ki az önkormányzatok akkori adósságát.

Mivel Keresztes nem fogadta el az államtitkár válaszát, ezért arról az Országgyűlés később fog szavazni.

A teljes felszólalást és az államtitkár válaszát itt nézhetik meg:

The post Keresztes: A kormány döntése nem előreviszi a vidéki városokat, hanem óriási érvágást jelent számukra! appeared first on BaHír.

Elmondta, hogy természeti kincseink megóvásának ügye sok évtizede nem volt olyan veszélyben, mint manapság, a kormány pedig a sorozatos botrányok ellenére feltett kézzel szolgálja ki az idegen akkumulátorgyártó cégeket. Óriási mennyiségben hívnak be akkumulátoripari szereplőket, amelyek esetében előzetesen még a kötelező környezeti stratégiai vizsgálatot sem végezték el, amely megállapíthatta volna, hogy milyen környezetterhelést jelentenek majd az ország számára.

Arra sincs válasz továbbra sem, hogy milyen víz- és energiaigénnyel jár a kormány által tervezett akkumulátorstratégia, az üzemeket pedig előzetesen nem jelentős hatásúnak nyilvánították annak érdekében, hogy azoknak ne kelljen megfelelnie a legszigorúbb előírásoknak. Ezközben százmilliárdokkal támogatják ezeket az idegen gyárakat, amelyek folyamatosan szennyeznek és semmibe veszik a hazai jogszabályokat, előírásokat. – mondta.

Hangsúlyozta, hogy további óriási kihívást jelent az akkumulátor-hulladékok ügye, ezek mennyisége pedig robbanásszerűen fog megnövekedni a Magyarországra visszakerülő hulladék miatt, ami tovább nehezíti a helyzetet. További probléma, hogy a kormány nem a magyar emberek oldalán áll ezekben a kérdésekben, nem támogatják a helyi lakosságot és azt sem, hogy az alapvető fontosságú kérdéseikre válaszokat kapjanak.

Példaként említette Göd esetét, ahol, mint kiderült, 2019 és 2021 között az akkumulátorgyár 88 tonnányi mérgező, magzatkárosító hatású oldószert juttatott a levegőbe. A szennyezéssel kapcsolatos adatok ráadásul még idén januárban sem voltak elérhetőek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisában. Ennek a szennyezésnek a ténye és az, hogy a hatóságok azóta sem adtak erről a nyilvánosság számára érdemi tájékoztatást, az emberek pedig csak jóval később értesülhettek róla, önmagában is indokolja azt, hogy a környezetvédelemért is felelős Lantos Csaba energiaügyi miniszter lemondjon. – mondta.

Keresztes szerint tiszta vizet kell önteni a pohárba az akkumulátorgyárak szennyezésével és az akkumulátor-hulladékok ügyével kapcsolatban, ezért Szijjártó Péter és Pintér Sándor miniszterek rendkívüli meghallgatását fogja kezdeményezni. Elmondta azt is, hogy fontos, hogy ezek a meghallgatások sajtónyilvánosan, a legtöbb szereplő bevonásával történhessenek, ezért meghívják a kormányzat képviselői mellett a hatósági, szakmai szereplőket, zöld szervezeteket és az érintett települések képviselőit, hogy mindenki feltehesse a kérdéseit.

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évben Szijjártó Péter az éves miniszteri meghallgatásán tett ígéretet ezügyben, amikor arra kérte, hogy legyen lehetőség az akkumulátor-hulladékok ügyéről egy nyilvános bizottsági ülés keretein belül beszélni. Elmondta, hogy a háttérben hónapok óta zajlanak az egyeztetések ugyan, de egyelőre nem jutottak minden tekintetben dűlőre. Ugyanakkor nyitottak arra, amit Szijjártó Péter is kért korábban, hogy az akkumulátor-hulladékok ügye mellett az akkumulátorstratégiáról is tudjanak beszélni a tervezett ülésen.

Pintér Sándor rendkívüli meghallgatására Keresztes szerint azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nemrég az azonnali kérdésére adott válaszában azt javasolta, hogy a szennyezések, bűncselekmények gyanújával, jogsértésekkel kapcsolatban keresse bizalommal a belügyminisztert.

A sajtótájékoztató végén felsorolta azokat az alapvető fontosságú kérdéseket is, amelyekre hosszú ideje nem kap választ az illetékesek részéről:

• A már működő és a bejelentett akkumulátorgyárak esetében összesen mekkora kapacitással számol a kormány, mennyi ezeknek az üzemeknek a víz- és energiaigénye?
• Hogy kaphattak úgy működési engedélyt gyárak, hogy nem tudják garantálni a veszélyes akkumulátor-hulladék elhelyezését, feldolgozását?
• Mit tesz a kormány az illegális akkumulátor-hulladéklerakók felszámolása érdekében?
• Mennyi akkumulátor-hulladékot tárolnak Magyarországon és mik a konkrét kormányzati tervek ezek feldolgozására, ártalmatlanítására?
• Mikor tesznek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy a jogszabályokat sorozatosan megszegő gyárakat végleg bezárassák és visszafizettessék az állami támogatásokat?

Végezetül elmondta, hogy soha nem lehet nemzeti cél a természeti kincseink, vízkincsünk feláldozása az idegen akkumulátorgyártók érdekében.

The post Keresztes: Szijjártó és Pintér miniszterek rendkívüli meghallgatását kezdeményezzük az akku-hulladékok és sorozatos szennyezések ügyében appeared first on BaHír.