Elmondta, hogy Lázár János ez év elején jelentős változtatásokat jelentett be a helyközi közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatban. Arról azonban továbbra is hallgat a miniszter és a kormány, hogy a vidéki városok egyáltalán nem kapnak támogatást a központi költségvetésből a helyi közlekedési feladatok ellátásának finanszírozására.

Több alkalommal próbált a lehetséges fórumok mindegyikén válaszokhoz jutni a kormánytól arra a kérdésre, hogy miért hagyják magukra a vidéki városokat. Nemrég az Országgyűlésben tette fel kérdéseit interpelláció formájában, amelyekre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Ágh Péter válaszolt. Keresztes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a feltett kérdésekre adott válaszban hosszú hónapok hallgatása után egy beismerő vallomást tett a kormány.

Ágh Péter államtitkár ugyan elismerte, hogy a közösségi közlekedés egy fontos közszolgáltatás, de egyértelművé tette, hogy a kormány nem akarja felülbírálni a 2021-es megszorító intézkedését, amellyel gyakorlatilag kivonultak a helyi közlekedés finanszírozása mögül és amellyel magára hagyták többek között Pécs, Miskolc, Debrecen és más vidéki városok és azok vonzáskörzetének lakosságát.

Az államtitkár arra is utalt, hogy az önkormányzati választások után hajlandóak lesznek valamennyi várossal leülni tárgyalni. Keresztes szerint ez alapján nyilvánvaló, hogy a kormány nem rendszerszintű megállapodásban gondolkodik, hanem egyedi elbírálás és politikai megfontolás alapján születhetnek majd döntések. Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány ilyen módon döntene az egyik legalapvetőbb közszolgáltatás finanszírozási kérdéseiről.

Hangsúlyozta, hogy mivel a vidéki városok és vonzáskörzetük egyik legfontosabb közszolgáltatása a közlekedés, ezért a városok napi működése, fejlesztése is elképzelhetetlen jól működő tömegközlekedés nélkül. Elmondta, hogy egyetértenek a kormánnyal abban, hogy tarifaközösségre van szükség és abban is, hogy a vidéki városoknak kell a gazdaságfejlődés motorjaivá válniuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy ebből a szempontból is elengedhetetlen a közlekedés megfelelő működtetése és finanszírozása.

Elmondta, hogy levélben fordul valamennyi megyei jogú város polgármesteréhez és a már ismert polgármester-jelöltekhez és arra fogja kérni őket, hogy mondják el a véleményüket, nyilvánuljanak meg a közlekedés kérdésében.

Szükség van arra is, hogy kormánypárti politikusok is elmondják a véleményüket és a saját városaik érdekeit nézzék, ne a pártpolitikai hűség legyen irányadó számukra. – mondta.

Beszélt arról is a sajtótájékoztató végén, hogy konkrét javaslatokat is tettek már le ebben a témában a kormány elé, amelyek arról szólnak, hogy a helyi közösségi közlekedés finanszírozását úgy kellene megoldani, hogy a szükséges források egyharmadát a központi költségvetés, egyharmadát a helyi önkormányzatok, egyharmadát pedig a jegybevételek biztosítanák. Ezáltal nem csupán a jelenleginél olcsóbb, de jobb minőségű szolgáltatás lenne elérhető. Pécs és térsége esetében pedig egy ilyen változtatás azt jelenthetné, hogy újra erőteljesebb gazdasági kapcsolatokat lehetne kialakítani a Dunántúl legnagyobb városa és vonzáskörzete között abban az esetben, ha egy egységes és jól működő közösségi közlekedést sikerül működtetni. Hangsúlyozta, hogy ez valamennyi más vidéki város esetében is így van.

The post Keresztes: hosszú hónapok hallgatása után beismerő vallomást tett a kormány és Lázár minisztériuma appeared first on BaHír.

Keresztes felszólalásában felhívta arra a figyelmet, hogy a magyarországi vidéki városok egy fillér támogatást sem kapnak a településeken belüli, helyi tömegközlekedés fenntartására. Emiatt például Pécs, Debrecen, Miskolc és Szeged mellett több város magára marad ennek a fontos, a település életében alapvető fontosságú közszolgáltatás finanszírozásában.

A pécsi képviselő korábban már többször megkérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy továbbra is fent akarják-e tartani azt a 2021-es döntést, amivel a kormány teljesen kivonult a városok helyi közlekedésének támogatása mögül. Emellett Keresztes arra is emlékeztette a kormány képviselőit, hogy az elmúlt években nyújtott be olyan módosító javaslatokat a költségvetéshez, amik révén a vidéki városok – így Pécs is – kaphattak volna támogatást a helyi tömegközlekedés finanszírozására. Azonban ezeket az indítványokat a Fidesz-KDNP képviselői egyik alkalommal sem támogatták, emiatt a nélkülözhetetlen forrásokat nem kaphatták meg a városok.

Keresztes úgy gondolja, hogy vannak olyan témák, amik nem lehetnek pártpolitikai csatározások tárgyai. Ilyen a helyi tömegközlekedés támogatása a vidéki városokban. Ezért a képviselő igyekezett Pécsen az összes politikai szereplővel konzultálni a témában. Egy fórum során – amiről korábban itt írtunk – még Barkóczi Csaba, a Fidesz képviselője is elismerte, hogy Pécsnek szüksége lenne a város tömegközlekedését támogató plusz forrásokra, és abba is beleegyezett, hogy közösen kérjék a kormánytól a 2021-es döntés felülvizsgálatát.

Az LMP politikusa azt szerette volna megtudni, hogy a kormány miért döntött úgy 2021-ben, hogy nem kívánja támogatni a vidéki városok helyi tömegközlekedését, nem érdemelnek támogatást a vidéki városok? Mivel több millió magyar embert érint, nem csak a vidéki városokban élőket, hanem az oda, mindennap dolgozni és tanulni bejárókat, ezért a minisztérium folytat-e bármilyen egyeztetést az érintett településekkel annak érdekében, hogy ismét részesülhessenek támogatásban?

A válaszadó Ágh Péter államtitkár szavait Keresztes úgy értékelte, hogy a kormány semmilyen megoldást nem készített elő ennek a rendkívül igazságtalan helyzetnek a megoldására. A kormány döntése nem előreviszi a vidéki városokat, hanem óriási érvágást jelent számukra. A pécsi képviselő azt is tisztázta az építési és közlekedési tárca képviselője számára, hogy 2014-ben nem a kormány, hanem a magyar állam, tehát lényégben az adófizetők fizették ki az önkormányzatok akkori adósságát.

Mivel Keresztes nem fogadta el az államtitkár válaszát, ezért arról az Országgyűlés később fog szavazni.

A teljes felszólalást és az államtitkár válaszát itt nézhetik meg:

The post Keresztes: A kormány döntése nem előreviszi a vidéki városokat, hanem óriási érvágást jelent számukra! appeared first on BaHír.

Szijjártó Péter és Alekszej Lihacsov (a Roszatom vezérigazgatója) a héten tartott sajtótájékoztatót, ahol a külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy Paks II. munkálatai megfelelő ütemben zajlanak. Szijjártó azt mondta, hogy ez év végén az első beton kiöntésére is sor kerül, a következő évtized elejére pedig elkészülnek az új blokkok.

Keresztes szerint teljesen érthetetlen a külügyminiszter optimizmusa, mivel az Országos Atomenergia Hivatal továbbra sem adta hozzájárulását Paks II. előzetes biztonsági jelentéséhez, mert a nukleáris biztonsági részével kapcsolatban további kifogásaik voltak. Az orosz fél tehát még mindig nem tudta a szükséges dokumentumokat megfelelő minőségben elkészíteni, így Szijjártó kijelentései sem felelnek meg a valóságnak. Az ugyanakkor látszik, hogy a kormány továbbra sem tett le az atomenergiáról, ezt bizonyítja Paks meglévő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása is. – mondta.

Keresztes elmondta, hogy van két fontos kérdés, amelyről sem Szijjártó Péter, sem a kormány nem beszél ebben az ügyben. Pécs-Baranyát a nukleáris energiatermelés két piszkos vége érinti. Tudható, hogy a kormány továbbra is a lehetséges atomtemető helyszínét kutatja Boda térségében (Pécs határának közvetlen közelében) és vannak olyan piaci szereplők is, akik a mai napig nem tettek le a mecseki uránbánya újranyitásának tervéről.

Kiemelte, hogy miközben a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy fontos a helyi lakosság véleménye, ezekben a kérdésekben Pécs és térsége lakosságát továbbra sem kérdezte meg senki, sőt, a kifejezett tiltakozásuk ellenére a projektekhez továbbra is biztosítják a politikai támogatást.

Uránbányászat

Keresztes emlékeztetett, hogy 2012-ben hozott létre a kormány egy vegyesvállalatot a mecseki uránbányászat újraindításával kapcsolatos előkészítő munkák elvégzésére. Az ehhez kapcsolódó kormányhatározat pedig a mai napig érvényben van. Bő egy éve pedig Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy Magyarországnak van uránvagyona, amit fel tud ajánlani nukleáris fűtőanyagokért cserébe. A miniszterelnök kijelentését dermesztőnek nevezte és elmondta, hogy azóta sem sikerült információhoz jutni a kormánytól, hogy pontosan mire gondolt a miniszterelnök.

Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő az elmúlt években tett kijelentéseit is megemlítette, amely szintén az uránbányászati tevékenységre utal és amely így szólt:

„A kormányzat felelőssége pedig az, hogyha egyszer ismét gazdaságosan kitermelhető válna a lábunk alatt található szén- és uránércvagyon, akkor megteremtse a hátterét.”

Keresztes elmondta, hogy továbbra is van egy piaci szereplő – ez jelenleg a Magyar Urán Resources Kft. nevű cég – amely a múltban már többször kudarcot vallott, de az általuk benyújtott dokumentumok alapján jelenleg is folyamatban van a kormányhivatalnál egy uránbányával kapcsolatos engedélyezési eljárás. Ez az eljárás a cég indítványa alapján 2022 májusában kezdődött és az elérhető információk alapján jelenleg is különböző hiánypótlási eljárások zajlanak.

Ezt követően beszélt arról is részletesen, hogy mit tervez ez a cég, milyen tevékenységet szeretne megvalósítani és az milyen következményekkel járna:

• 14 km²-es bányatelket alakítanának ki, az pedig jól látható a dokumentációból, hogy a mecsekoldali városrész jelentős részét magába foglalná a bányatelek
• a város lakott területei alatt egy mélységi feltárást folytatnának, tehát a lakott területek alatt folytatnák a bányászati tevékenységet
• éves szinten 25 ezer tonna uránérc kitermelése a cél
• a földalatti tevékenység miatt robbantásokra is szükség lenne és 24 db nehéz bányagép közlekedne ezekben a járatokban és 24 órás munkavégzést jelentene

Hangsúlyozta, hogy amennyiben ez megvalósulna az semmilyen előnnyel nem járna Pécs és térsége számára, sőt, a környezeti és biztonsági kockázatok mellett komoly gazdasági károkat is okozna. Konkrét példaként többek között az ingatlanok értékcsökkenését említette.

Atomtemető Pécs határában

A sajtótájékoztató második felében Keresztes a Boda térségébe tervezett atomtemető projektről beszélt részletesen. Elmondta, hogy a nagyaktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése sehol a világon nem megoldott, de arra sincs máshol példa, hogy egy ilyen nagy város közvetlen közelében szeretnének egy ilyen projektet megvalósítani.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a Boda térségében kijelölt kutatási terület Pécs határainak közvetlen közelében, a várostól mindössze 5-6 km távolságra található. Annak ellenére pedig, hogy Orbán Viktor 2015-ben személyesen ígérte meg a pécsieknek, hogy nélkülük ebben az ügyben nem születhet döntés, az elmúlt években mégis rengeteg pénzt költöttek már el erre a projektre. Az itt élőket pedig továbbra sem kérdezte meg a kormány, még azt követően sem, hogy 2019-ben Pécs városa az LMP kezdeményezésére tiltakozó határozatot fogadott el.

Cselekvésre van szükség

Végezetül Keresztes arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy minden érintett tájékozódhasson arról, hogy ezekkel a projektekkel kapcsolatban mit terveznek a háttérben. Emlékeztetett rá, hogy bár a kormány ismételten zöld konzultációt indított, ezekről a szóban forgó kérdésekről minket, pécsieket továbbra sem kérdeznek meg a döntéshozók.

Elmondta, hogy azt szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a 2012-es uránbányászattal kapcsolatos határozatát és meghallgatva az itt élő emberek hangját, hozzon olyan döntést, amely a mostanihoz hasonló, uránbányászattal kapcsolatos előzetes eljárások lefolytatását sem teszik lehetővé.

Elvárják továbbá a térséget képviselő politikusoktól, hogy nyilatkozatot tegyenek, például Hoppál Péter arra vonatkozóan, hogy miért tartja kívánatosnak, hogy Pécs lakott területei alatt uránbányászati tevékenységet végezzenek. Valamint a most mandátumot kérő politikusoknak is üzent, konkrétan Csizmadia Péter fideszes polgármesterjelöltnek is. Elmondta, hogy Csizmadiának, aki azzal kampányol, hogy nemzeti parki státuszt kaphasson a Nyugat-Mecsek, ki kell mondania, hogy nem támogatja ebben a térségben sem az uránbányászati tevékenységet, sem pedig az atomtemető létesítését.

A sajtótájékoztató végén kitért rá, hogy Pécs korábban is bizonyította már, hogy képes kiállni a saját érdekei mellett, például a Tubes ügyében, így most is képes lesz ezekben a kérdésekben.

The post Atomtemetőt a szomszédba? Uránbányát a Mecsek alá? – Keresztes Lóránt sajtótájékoztatója appeared first on BaHír.