Már tavaly is több médium foglalkozott azzal, hogy 2024-ben egyetlen egy köztársasági elnöki kegyelmezésre sem került sor. Novák Katalinnak már nem volt lehetősége egyet sem elbírálni, de Sulyok Tamás is elutasította az összes hozzá intézett kegyelmi kérelmet. Pedig a kérelmek száma nem csökkent (sőt – valószínűleg a Novák-ügy hatására – jelentősen emelkedett), csak az eredményesség.

A következőkben azt fogom megvizsgálni, hogy vajon csupán véletlen egybeesés-e a kegyelmek csökkenése és a tavalyi botrány, vagy ennél többről van szó, továbbá kitérek arra, miért baj az, ha a kegyelmi intézményt teljesen negligálja az aktuális köztársasági elnök.

Milyen gyakran adnak kegyelmet a köztársasági elnökök?

Ha a számokat nézzük, akkor érdekes módon nem Novák Katalin nevéhez kötődik az idei évszázadban az egy éven belüli legtöbb kegyelem száma. Ugyanis 2004-ben az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc 41 ügyben adott kegyelmet, ez eggyel több, mint Novák Katalin kegyelmeinek a száma 2023-ban. A harmadik helyen szintén Mádl Ferenc áll, 2003-ban 36 kegyelmet adott.

Ha viszont az arányokat nézzük, akkor már egyértelműen Novák Katalin vezet, aki 2023-ban a kegyelmi kérelmet 8.97%-át bírálta el pozitívan. A dobogó második fokára a 2022-es év kerül, ahol Áder János és Novák Katalin együttesen (javarészt már az új elnök) a kérelmek 4.63%-át tartotta kegyelemre alkalmasnak. Harmadik helyen a 2016-os év áll (Áder János), ahol ez a szám 4.44%. Mádl Ferenc elnöki évei ezen a listán már nincsenek az élmezőnyben, mert a viszonylag nagyszámú kegyelmet sokkal több kérelemből ítélte meg, mint amennyi az elmúlt 10 évben érkezett a köztársasági elnökhöz.

Ha a lista alját nézzük, akkor számszerűen eddig a két leginkább negatív év 2014 és 2018, melyekben Áder János összesen 4-4 pozitív kegyelmi döntést hozott. Nem volt sokkal jobb a helyzet 2010-ben sem, amikor Sólyom László és Schmitt Pál összesen 5 kegyelmet adott. Ha az arányokat nézzük, akkor is ez a 3 van a lista alján, eddig ez az a 3 év, amikor a pozitívan elbírált kegyelmek aránya nem haladta meg az 1%-ot. Az viszont eddig példátlan volt, hogy egy évben egyetlen kegyelem se szülessen.

Kiknek adnak kegyelmet?

A legtöbbször a médiában azok a kegyelmi ügyek kaptak eddig nyilvánosságot, amelyek vagy egy ismert emberről szóltak, vagy egy olyan ügyről, amelyben – bűncselekmény ide vagy oda – a közvélemény inkább azt az embert támogatta, aki ellen az eljárás folyt. És úgy kerültek ezek a köztudatba, hogy az elnök „felülbírálta” a bíróságot.

Valójában azonban a kegyelmek többsége nem ilyen alapon születik, nem az a funkciója, hogy felülvizsgáljon bírói döntéseket, sőt, még csak nem is jogi indokok alapján születnek meg ezek a döntések (ettől függetlenül lehetnek ilyenek is).

Hogy milyen ügyben kapnak kegyelmet az elítéltek, arra nehéz válaszolni, mert erre nincsen szabály. Tulajdonképpen bármiben kaphat, kivéve a nyári módosításban szereplő bűncselekményeket elkövetők.

Néhány eset példálózó jelleggel, ami a korábbi gyakorlatban indokként szolgált kegyelemként:

• Kiskorú, vagy időskorú személyről az elítélt egyedül gondoskodik, így az ő létük is veszélybe kerülne (nyilván ez kisebb súlyú bűncselekményeknél szabadságvesztés esetén).
• A végrehajtás során súlyos, gyógyíthatatlan betegség (pl. végstádiumú rákbetegség)
• Olyan családi vagy egészségügyi állapotváltozás, ami az ítélet kihirdetése, de a végrehajtás előtt keletkezett.
• Nagyon elhúzódó eljárás.
• Az egyébként jogszerű ítélet aránytalan kárt okozna az elítéltnek (pl. munkahely elvesztése). Ez utóbbi esetben gyakori, hogy nem is szabadságvesztésre ítélnek valakit, de már önmagában az elítélés kiváltja ezeket a negatív hatásokat.
• Valami olyan méltányossági körülmény, amit a bíróság nem vagy nem kellő súllyal vett figyelembe.

De mint mondtam, ez a felsorolás közel sem teljes, igazából bármi lehet egy kegyelem alapja és a döntést hivatalosan nem is kell megindokolni. Más kérdés, hogyha egy elnök utólag nem tudja megmagyarázni, hogy mi volt a kegyelem oka, akkor történik meg az, amit tavaly is láttunk.

Miért nem volt tavaly kegyelem?

Ez megint egy olyan kérdés, amiben csak találgatni tudunk. Természetesen az is lehetséges, hogy egyszerűen az egyik kérelemnél sem volt olyan körülmény, ami indokolttá tette volna a kegyelmet. Ugyanakkor eléggé nehéz elképzelni, hogy miközben az elmúlt 25 évben minden évben volt legalább 4 ügy, amiben indokolt volt a kegyelem, 2024-ben hirtelen egy se legyen. Ráadásul éppen a botrányos 2024-es évben…

A nyári jogszabály-változás sem lehet indok, hiszen – szigorítás ide vagy oda – az idei évben 680 kegyelmi kérelem érkezett az elnökhöz, ami másfélszer annyi, mint 2023-ban. Azt ugyan tudjuk, hogy az első félévben ebből 9 szexuális bűncselekményekkel volt kapcsolatos – amire már nem adható kegyelem – és vélelmezhetően volt néhány ilyen a második félévben is. De így sem túlzás azt állítani, hogy minimum 650 olyan ügy volt, ahol az elnök mérlegelésén múlott a kegyelem. Ebből lett 0 pozitív elbírálás.

Igazából két „változó” körülmény van a korábbi évekhez képest az egyenletben, ami tényleg érdemben módosíthat az eddigi gyakorlaton. Az egyik, hogy egy teljesen új köztársasági elnök van, aki nem tudjuk még, mennyire szigorú ezekben az ügyekben. A másik pedig, hogy a média felkapta ezt a témát, és politikailag most sokkal nagyobb figyelem van az elnöki kegyelem intézményén, mint a múltban.

Tehát valószínűleg a 0 kegyelem ennek a két körülménynek a kombinációjából van. A nagyobb kérdés, hogy mi ennek a kettőnek az egymáshoz viszonyított aránya?  De az a gyanúm, hogy inkább a felkapottság, ami sokat nyom a latba, egész egyszerűen az új tisztségviselők nem merik felvállalni a kegyelmezés politikai felelősségét, még az egyértelmű ügyekben sem.

Miért baj ez?

Nagyon egyszerűen le lehetne persze zárni ezt a kérdést azzal, hogy oké, nem ad kegyelmet, de miért kell? Aki elkövetett valamit, az bűnhődjön! A valóság azonban korántsem ennyire egyértelmű.

Azért ha megnézzük, a korábban adott és nyilvánossá vált kegyelmek esetén azért a közvélemény – vagy legalábbis a többség – valóban az elítélt mellett állt. Ez alól talán Budaházy György volt az első és egyetlen kivétel, de az is Novák Katalin nevéhez fűződik. Tehát a korábbi elnököknél – akik szintén adtak kegyelmet – ilyen botrány sosem robbant ki, és nyilván nem véletlenül.

De Novák Katalin esetén is elmondható, hogy bár kétségkívül az indokoltnál többször használta a kegyelem intézményét, nem mindig vitatható módon tette azt. A korábbi cikkeimben is felhoztam Jancsula Dezső példáját, aki az állását veszíthette volna el, ha az elsőfokú bíróság – egyébként vitatható – ítéletét másodfokon fenntartják, de egy kegyelmi döntés révén ettől már nem kellett tartani. Na, ezzel például ki volt, aki nem értett egyet? Szerintem nem sokan.

És ez a nagy baj. Mert ha egy elnök – akár jelleméből, akár a média és a politikai nyomás hatására – teljesen negligálja a kegyelem intézményét, azzal nem csak a K. Endrék nem kapnak kegyelmet, hanem a Jancsula Dezsők sem. És lehet, hogy ez összességében több kárt okoz, mint hasznot. Mert legyünk őszinték: K. Endre ügye hatalmas politikai botrányt okozott, de mivel pár hónap múlva amúgy is szabadult volna, túl nagy jelentősége nem volt. De egy emberi élet mehet tönkre azon, ha valaki nem kap kegyelmet, amikor indokolt volna.

Éppen ezért lenne fontos, hogy a köztársasági elnök legyen valóban az, ami: egy közjogi méltóság. És lépjen túl minden külső nyomáson akkor, amikor ezeket a döntéseket meghozza! Remélem, egyszer tényleg visszatérünk erre az útra.

The post Nincs kegyelem! De valóban jó ez? appeared first on BaHír.

Hogyan kezdődött?

Az eredeti szabályozás szerint az került volna az Alaptörvénybe, hogy „A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.”

A szabályozási tervet már akkor is komoly szakmai kritikák érték. Sokan – köztük én is – magának a szabályozásnak a létjogosultságát is vitatták. A kegyelem mindig egy kicsit jogon felüli intézmény volt, ami akkor (is) használható, amikor egy cselekmény a jog betűi szerint valóban büntetendő, de mégis sérti az emberek igazságérzetét. Ezt a joggal korlátozni nem szerencsés. Másrészt én ki merem mondani, hogy vannak olyan esetek, amikor akár egy pedofil embernél is el lehet gondolkodni a kegyelmen (pl. haldokló rákbeteg és az utolsó hónapjait otthon szeretné tölteni). A mérlegelés nélküli tilalom már ezért is veszélyes.

De magával a szabállyal is számos probléma volt, leginkább annak az aránytalansága. Ez a szabályozás konkrétan azt jelentette volna, hogy aki ellopja egy 16 éves ember biciklijét, az nem kaphat kegyelmet, de aki megöl 50 felnőtt embert, az igen. De más kritikák is megjelentek annak kapcsán, mennyire igazságos ez. Hogy csak egyet mondjak: ha ez a szabály életbe lépett volna, akkor a szinte mindenki által védett Jancsula Dezső sem kaphatott volna kegyelmet, hiszen, amit tett, az is a törvény betűi szerint egy kiskorúakkal szembeni deliktum volt. Így már április végén megjelent egy új tervezet, ami kicsit finomítja a szabályt.

Csak szexuális bűncselekményeknél nincs kegyelem

Az új szabályozás az Alaptörvénybeli rendelkezést annyival finomította, hogy csak a külön törvényben meghatározott bűncselekmények esetén nem alkalmazható a kegyelem.

A részletszabályt meg a Büntető Törvénykönyvbe került:

A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, akit

a) tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy

b) az a) pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény

miatt ítéltek el.

Az mindenképpen pozitív a változásban, hogy már csak a felnőtt korúakra szűkíti a tilalmat, illetve az is, hogy az olyan bagatell bűncselekményeket kiszűri, amikről korábban írtam. Az aránytalanság azonban nem szűnt meg.

Nekem továbbra is problémám, hogy a gyermek sértetteket kiemeli a törvény, miközben védettség szempontjából például az egyedül élő idő nyugdíjasok helyzete sem jobb. De erre lehetett számítani és talán még ez a kisebbik rossz.

De mi annak az oka, hogy csak a szexuális bűncselekményeket emeli ki a javaslat? Racionális magyarázat nehéz van. Ugyanis a jelenlegi szabály konkrétan azt jelenti, hogy ha valaki szexuális kapcsolatot létesít egy 13 éves emberrel – akár mindenféle kényszerítés nélkül – az nem kaphat kegyelmet, de aki megöl egy 13 éves gyereket, az kaphat.

Egy másik jogintézmény a magyarázat

Noha a törvény indoklásából ez nem következik, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy miért ez a szabály születetett. Ez pedig egy másik jogintézményre, konkrétan a tényleges életfogytig tartó (továbbiakban: TÉSZ) szabadságvesztésre vezethető vissza.

A jelenlegi szabályozásunk szerint a TÉSZ-re ítéltek felülvizsgálatára 40 év után kerül sor. Ekkor egy 5 bíróból álló kegyelmi bizottság vezette szakmai vizsgálat után a Bizottság megfogalmaz egy véleményt, hogy szerintük az elítélt szabadulhat-e a börtönből. A végső döntést erről a köztársasági elnök hozza meg, aki nincs kötve a kegyelmi bizottság döntéséhez.

A problémát az jelenti, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlat kimondja, hogy a szabadulás reményétől nem lehet senkit megfosztani. A magyar rendszerben pedig egy TÉSZ-re ítélt embert egyedül a köztársasági elnök szabadíthat ki. Ha ezt a lehetőséget elveszik, akkor semmilyen szabadulási lehetőség nincs, ezzel pedig nemzetközi szerződéseket szeg meg Magyarország. Mivel önmagában szexuális bűncselekményekért életfogytiglan nem adható, így megmarad a kegyelmi tilalom és a TÉSZ is, és mindenki boldog…

Kivéve az, aki egy kicsit átgondolja a helyzetet. TÉSZ vagy nem TÉSZ, ez a szabályozás így önmagában abszurd, ilyen alapon fej vagy írással is el lehetne dönteni, hogy milyen bűncselekményeknél adható kegyelem és milyenért nem. Másrészről a jelenlegi TÉSZ szabályozásról.

A másik gond, hogy 2017-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságra már a jelenlegi szabályunkról is kimondta, hogy az Egyezménybe ütköző, ugyanis a felülvizsgálat és a szabadulás lehetősége nem szakmai alapon, hanem egy személy szubjektív, indokolási kötelezettség nélküli döntésén alapul. Tehát a kormány egy olyan jogszabályt véd, amit amúgy is meg kell változtatni. No comment…

Konklúzió

Összességében van egy egyértelmű véleményem: be kéne fejezni a politikai alapú jogalkotást mind a büntetőjogban mind más jogágakban! Ami februárban történt, az nem a jogszabályok hibájából, hanem Novák Katalin alkalmatlanságából történt. Korábban 30 évig tökéletes volt ez a szabályozás, nyilván azzal van a baj. Önmagában felesleges a változtatás, mert egy alkalmas köztársasági elnök tudja megfelelően alkalmazni a kegyelem intézményét, nem mellesleg a februári ügy média-hulláma önmagában óvatosságra készteti a jövőben az elnököket kegyelem téren.

De ha meg már jogszabályt változtatunk, akkor csináljuk rendesen! Ez a módosítás megadta volna a lehetőséget, hogy a jogalkotó a TÉSZ-szel együtt kezelje a kegyelmi kérdéseket valamilyen vállalható módon. Erre a korábbi beígért szabályt kurtították meg, hogy egy olyan szabályt, ami eleve nem jó, benn tarthassanak a törvénybe. Ehhez csak gratulálni tudok…

The post Amikor a politikai cél alkotja a jogszabályt… appeared first on BaHír.

Pedofil elkövetők számára nincs kegyelem! – jelentette ki Orbán Viktor a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött videóban, közölve, a kormány nevében alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.  

A miniszterelnök hangsúlyozta: személyes meggyőződése, hogy pedofil elkövetők számára nincs kegyelem.     

Hangsúlyozta, kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, „de itt nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet kell teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel” – fogalmazott.    

Elmondta: neki is van öt gyermeke és hat unokája és ha valakik hozzájuk nyúlnának, az első gondolata az lenne, hogy „félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe kell vágni”.     

A kormányfő kijelentette, egyértelmű helyzetet kell teremteni, ezért a  kormány nevében benyújtott egy alkotmánymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson ideje rendezni ezt a kérdést. Írja az: mti.hu

Orbán Viktor bejelentését az alábbi linkre kattintva tudja meghallgatni. https://www.facebook.com/reel/3592595867681233

A bahir.hu is megírta az elmúlt napokban, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki bűntársa a pedofil ex-igazgatónak.Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke tavaly április 27-én adott kegyelmet a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki hivatali beosztását kihasználva arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy azok vonjak vissza a vallomásukat – írta meg a 444.hu is.A bicskei gyermekotthont 26 éven át vezető V. János igazgató 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan. A megtörtént esetekről még 2016-ban több egykori áldozat is nyilvánosan vallott.

The post Orbán Viktor: „Pedofil elkövetők számára, nincs kegyelem” appeared first on BaHír.

Az ügy anonimizált dokumentumai szerint a nőt a felvételi beszélgetésen tájékoztatták is arról, hogy bizalmas a munkája, majd letette az igazságügyi alkalmazotti esküt is. A nő feladatai közé tartozott a meg nem nevezett bíróság elnöki irodájának, illetve az elnöki szinten lévő irodák, folyosók, mosdók takarítása. Segített a büntető-, szabálysértési, polgári, végrehajtási ügyek irodai dolgozóinak postázási tevékenységében, postabontásban, iratválogatásban, iratok postázásra előkészítésében, iratok borítékolásában és kézbesítésében „megyei postajárat útján”.

Kulcsa volt az irodákhoz, és bár az elnöki irodához pont nem kapott, ide is be tudott jutni az elnöki irodavezető irodáján át. A nő a bírósági dokumentumok szerint a bírók asztalán átkutatta az iratokat, és le is fotózta őket a mobiljával.

Az elsőfokú ítélet szerint a bíróság a súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést, és azt, hogy igazságügyi alkalmazottként bizalmi állásából, bizalmi helyzetéből adódó lehetőséggel visszaélve követett el bűncselekményt igazságszolgáltatási szervnél. Enyhítő körülményként vette figyelembe beismerő nyilatkozatát, megbánó magatartását.

A nőt 1 év 10 hónap börtönre ítélték folytatólagosan elkövetett tiltott adatszerzés bűntette miatt, és nem függesztették fel a büntetést, pont a fentiek miatt. Emellett három évre a közügyektől is eltiltották, illetve örökre eltiltották attól, hogy állami szervnél, „de kiemelten bíróságon, ügyészségen, rendőrségen” dolgozzon. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet.

The post Novák Katalin újabb kegyelmi döntésére is fény derült appeared first on BaHír.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, az államfő „újra botrányt okozott” és „gyalázatos döntést hozott”, amikor kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, „aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat”. Nem is volt olyan rég, hogy Novák Katalin a terrorvádak miatt elítélt Budaházy Györgynek adott kegyelmet – idézte fel.    

Süveg Anna azt mondta, mivel az államfő várhatóan nem fogja visszavonni a döntését, az LMP – ahogyan a Budaházy-ügyben – most is kikéri a kegyelmi döntés alapjául szolgáló dokumentációt és döntéselőkészítő anyagokat, valamint az igazságügyi miniszter felterjesztését. Hangsúlyozta: elvárják az államfőtől, hogy személyesen is nyilatkozzon és indokolja meg döntését.    

„Annyival bizonyosan tartozunk az áldozatoknak, hogy a bűnösöket elítéljük, ezt minden felelősen gondolkodó ember így gondolja. Mi, Zöldek ebben biztosak vagyunk” – húzta alá a szóvivő, aki szerint a bicskei gyermekotthon alapügye „önmagában is mélységesen felháborító”, de a köztársasági elnök „még gusztustalanabbá” tudta tenni azt.    

„Megnyugtató magyarázat nincs, csak az államfői hivatal adott ki egy veszteségminimalizáló közleményt arról, hogy ők elítélik a pedofíliát” – jegyezte meg.    

Süveg Anna kijelentette: az LMP szerint a kegyelmi jog gyakorlása különleges, kizárólagos jogköre a mindenkori államfőnek, Novák Katalin pedig „másodszor bizonyította, hogy ezzel a joggal nem él, hanem visszaél”.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu is beszámolt a pedofil ügyről, amelyben Novák Katalin elnöki kegyelmet adott.

The post LMP: Novák Katalin vonja vissza az elnöki kegyelmet a bicskei pedofilügyben! appeared first on BaHír.

Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi statisztikáját gyűjtötte ki, ebből derült ki, hogy hány elítélt kapott kegyelmet Novák Katalintól. Ez összesen 8,97 százalékos kegyelmezési arány, ami elsőre nem tűnhet soknak, de mégis magasnak számít. Ez ugyanis 40 olyan elítéltet jelent, akik kiszabadulhattak a börtönből az államfőnek köszönhetően.

Tavaly 446 elítélt kérelméből hagyott jóvá 40-et Novák Katalin, ami 2004 óta a legmagasabb szám. Akkor 41 ember kapott kegyelmi döntést Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, de akkor háromszor annyi kérelem érkezett be, mint tavaly.

2023. április 27-én egyébként Novák egyetlen nap alatt 22 kegyelmet hagyott jóvá a pápalátogatás alkalmából. Emlékezetes, hogy ekkor kapott kegyelmet Budaházy György és a Hunnia-per másik hat vádlottjának.

The post Negyven elítéltnek adott kegyelmet Novák Katalin 2023-ban appeared first on BaHír.

A tiltakozás mellett hivatalos megkereséssel fordulunk az új igazságügyi miniszterhez, Tuzson Bencéhez: árulja el, hogy a Hunnia-perben várható-e további kegyelmi döntésre való felterjesztés a kormány részéről. 

Forrás: LMP sajtó

Hallgassák meg Budaházy György védőbeszédét:

The post Lex Budaházy: A hála, úgy tűnik, mégis politikai kategória  appeared first on BaHír.