Szinte minden zenés darabban részt vett.

Papp Zoltán, zeneszerző, karmester, korrepetitor 1949. január 5-én született Baján.

Zenei tanulmányait a pécsi 1. sz. Gyakorló Általános Iskolában kezdte el. Zongorázni és csellózni tanult, majd a Pécsi Művészeti Gimnázium zeneszerzés szakára járt. 1973-ban a Budapesti Zeneakadémián zeneszerzésből diplomázott le, ahol tanára Farkas Ferenc volt.

1971-76 között a KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkarának korrepetitora és egyéb részlegeinek (tánckar, Irodalmi Színpad, Rajkó Zenekar) „házi”zeneszerzője, s mint ilyen, a szófiai, majd a berlini VIT-ek zenei főmunkatársa volt. 1971-77 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó tanáraként dolgozott Békés András, Kerényi Imre, valamint Horvai István osztályaiban. 1977 és 2002 között a Pécsi Nemzeti Színházban mintegy 50 operett , musical, zenés játék karmestereként dolgozott. 1994-98 között a Szekszárdi Deutsche Bühne zenei vezetője volt Frigyesi András, majd Dávid Zsuzsa irányítása alatt. Ebben az időszakban nyaranként sok német nyelvű operett-előadás dirigálását bízták rá. 2001 óta a New York-i Living Arts Inc. Broadway leszerződtetett karmestereként (zeneigazgatójaként) a „Porgy és Bess” című Gershwin-operát amerikai énekesek és magyar zenekar közös produkciójában – vezényli. Az eddigi 387 előadást a világ 5 kontinensének számos országában hallhatták.

2004 novembere óta a Pécsi Ifjúsági Központ Szivárvány Musical Stúdióját vezeti. Zeneszerzői munkásságának fontosabb bemutatói szólóhangszeres darabokhoz (fuvola, oboa, klarinét, fagott), továbbá fúvósötösökhöz és kórusművekhez kötődnek. Kompozíciói – a hazai bemutatók mellett – elhangzottak német, osztrák, orosz, brit, holland, bolgár, olasz, amerikai és venezuelai koncerttermekben, rádiófelvételeken. A filmzene műfaja sem áll távol tőle (Valaki figyel, Segesvár, Az új földesúr), továbbá számos kísérőzenét írt a Pécsi Nemzeti-, a Harmadik-, a Horvát- a Bóbita-, és más színházak részére. Számos színpadi mű zenéjét komponálta már (A hetvenkedő katona, Drog, Murányi kaland, Két úr szolgája, A három testőr, (stb.), melyeket a PNSZ, Deutsche Bühne, Harmadik Színház, Horvát Színház, Szabadkai-, Zágrábi- Viroviticai, s más színházak játszottak. 2007 decembere óta „Ave Maria Nuova”- című kompozícióját Sabina Puertolas argentin-spanyol operaénekesnő (José Carreras partnere) gyakran tűzi koncertprogramjába.

Díjak, elismerések:
1999-ben Nívódíjat-, a Pécsi Szimfonikus Zenekartól pedig „Amtman Prosper”-díjat kapott.
2009 Arany Oroszlán-díjat kapott, mint a Zrínyi, 1566. című rockopera (egyik) zeneszerzője.

A Pécsi Nemzeti Színház Társulata fájó szívvel búcsúzik Papp Zoltántól. Emléke szívünkben örökké él.

Forrás: jegy.hu

Fotó: Facebook/Pécsi Nemzeti Színház

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Elhunyt Papp Zoltán karmester appeared first on BaHír.

A tájékoztatás szerint Eötvös Pétert türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után érte a halál.

Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. 1962-ben a Vígszínház zenei vezetője volt, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt. 1967 óta külföldön dolgozott, előbb a Kölnben, aztán Párizsban, de vezette a Londoni BBC Szimfonikus Zenekarát, a Budapesti Fesztiválzenekart, de a Holland Rádió Kamarazenekarának is vezető karmestere volt.

1992-ben megalapította a Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézetét, 1997-től a berlini Művészeti Akadémia tagja, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Karmesterként főleg 20. századi zeneszerzők műveit vezényelte. 2013-ban a bécsi modern zenei fesztiválon mutatták be Paradise Reloaded (Lilith) című, új operáját. 2015-ben fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatták be. 2016-ban az ő vezényletével mutatkozott be Németország új, egyben legnagyobb koncertzenekara, a SWR Symphonieorchester (Südwestrundfunk).

2019-ben a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon mutatták be Az Aranysárkány című, Roland Schimmelpfennig színdarabja alapján született operáját.

2020 októberében jelent meg a BMC Records gondozásában Senza sangue című operájának felvétele. Eötvös Péter Senza sangue című egyfelvonásosát Bartók Kékszakállújának párdarabjaként írta Alessandro Baricco azonos című regénye alapján. Jon Fosse norvég író elbeszélései alapján írt Sleepless című operájának ősbemutatóját 2021 novemberében a Berlini Állami Operában tartották, Mundruczó Kornél rendezésében. Az Opernwelt német folyóirat a darabot az év ősbemutatójának választotta 2022-ben.

2023-ban született meg az Opera felkérésére első magyar nyelvű operája, a Valuska, amely Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényén alapul.

Eötvös Péter számos elismerésben részesült: 2002-ben Kossuth-díjat kapott világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a XX. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért. 2003-ban elnyerte a Budapest díszpolgára címet. Eötvös Péter 2004-ben a világ legnagyobb zenei szakvásárán, a 38. cannes-i MIDEM-en „a legnagyobb élő zeneszerző” címet kapta. 2008-ban átvette a Magyar Kultúra Követe címet. 2011-ben a velencei zenei biennálén Arany Oroszlán életműdíjat vehetett át. 2015-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki.

2024-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki „a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként”.

Kép: MTI/Mohai Balázs

The post Elhunyt Eötvös Péter kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és karmester appeared first on BaHír.