Azt írta, a Tisza Párt a magyar vidék megmentéséért fog dolgozni. Szerinte a Fidesz pont egykori támogatóit, a vidéki gazdákat és családi vállalkozókat, a vidéki idős honfitársakat és fiatalokat hagyta a leginkább cserben.

Hozzátette, a „Tisza-kormány” önálló egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztérium mellett létrehozna vidékfejlesztési minisztériumot is.

Úgy fogalmazott, hogy jelenleg elnéptelenedik a magyar vidék, a fiatalok többsége elhagyni kényszerül szeretett szülőföldjét. Helyettük az Orbán-kormány ázsiai gazdasági migránsok betelepítésével kívánja kielégíteni a multinacionális cégek munkaerőigényét.

Azt ígérte, bérlakásfejlesztési programot hirdetnének és a magyar falvakban található 220 ezer üres épület felhasználásával enyhítenék a lakhatási válságot. Emellett átfogó falu- és vidékrehabilitációs programot indítanának, és földreformot hajtanának létre, hogy „ne az oligarchák, hanem a fiatal gazdák juthassanak kedvező konstrukcióban termőföldhöz„ – sorolta.

Magyar Péter hangsúlyozta, kiemelten kívánják támogatni a nagyobb hozzáadott értékkel bíró zöldség- és gyümölcstermesztést, az állattenyésztést és a nagy múltú magyar kertészeti ágazatot, valamint a méhészetet. Támogatnák továbbá a beszerzési és értékesítési szövetkezetek létrehozását, és kiemelt figyelmet fordítanának az élelmiszeripar feltámasztására.

Mindemellett fejlesztenék a kis települések infrastruktúráját és szolgáltató központokat hoznának létre, bevezetnék a megyeszékhelyekre az esti buszjáratokat, hogy a kistelepülések visszanyerjék a vonzerejüket, visszaadnák az önkormányzatok hatásköreit és az ahhoz tartozó forrásokat, valamint „leállítják az Orbán-kormány esztelen központosítását” – olvasható a közleményben.

Forrás: mti.hu

The post Magyar Péter: élhető, sikeres magyar vidék nélkül nincs magyar jövő appeared first on BaHír.

Szili Katalin a Nyugdíjasok Egyesületének vezetősége előtt az idős vidéki lakosságnak a fenntartható gazdaságról és környezetről szóló tájékoztatását célzó Changers projekt részeként tartott előadásában jelezte, hogy a kislábnyomos életmódba olyan megoldások tartoznak, amelyek a zéróenergiás aktív otthonok, a növényi alapú étkezés, a mindennapi klímabarát energiatudatos zöld életmód, az autó- és repülőgép-mentesség elemeit tartalmazzák.

Ugyancsak ide sorolhatók a hulladékmentességre, az elsősorban a helyi erőforrásokra és gazdaságra, a boldogságot jelentő jóllétre és nem az anyagi értelemben használt jólétre fókuszáló, a társadalmi igazságosságon, az aktív állampolgárságon alapuló módszerek – tette hozzá.

Szili Katalin utalt rá, a Föld lakossága 1804-ben lépte át az egymilliárdot, 2022-re a 8 milliárdot, és várhatóan 2100-ra meghaladja 11 milliárdot úgy, hogy közben Kelet-Európa népessége csökken, a csökkenés mértéke a Baltikumban meghaladja a 20 százalékot az előrejelzések szerint.

Amíg az emberiség 1970-ben egy bolygónyi erőforrást használt fel egy évben, mára ez a szám 1,75-re nőtt – jegyezte meg.

A tiszteletbeli elnök az ökológiai lábnyommal összefüggésben kitért rá: ha a Föld területét elosztjuk az emberek számával, a világ minden lakosának 2,5 hektár jutna, átlagosan ennél sokkal többet veszünk igénybe, Magyarországon 3,7 hektárt.

Egy felmérés szerint a 16-25 év közötti fiatalok 60 százaléka kifejezetten aggódik a jövője miatt, és az, hogy milyen lesz a jövő, nagyban függ attól is, milyen a jelenünk, mi magunk mennyi erőforrást veszünk igénybe – mondta.

Emlékeztetett rá, az Országgyűlés 2013-ban fogadta el a Nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiát, amelyben 12 évre meghatározta a felelősségi rendszert is, hogy mit kell tenniük a vállalkozóknak, gazdálkodó szervezeteknek, civileknek, önkormányzatoknak, a kormányzatnak vagy a magánszemélyeknek a fenntarthatóságért.

A dokumentum lejár, már készül az új stratégia a következő 12 esztendőre az újabb fenntartható fejlődési céloknak megfelelően – fűzte hozzá.

Szili Katalin fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény meghatározza, együtt kell kezelni a gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai kérdéseket, illetve rendszerben megjelenő problémákra rendszerszerű válaszokat szükséges adni.

A politikus véleménye szerint érdemes odafigyelni rá, mennyi erőforrást használunk fel, hogy takarékosabb életet alakíthassunk saját magunk, a gyermekeink és unokáink élete érdekében.

Szili Katalin a fenntarthatósággal összefüggésben az egyik legfontosabb üzenetnek a generációk közötti szolidaritást, az idősek megbecsülését nevezte, emlékeztetve, hogy aktív életükben ők is hozzájárultak a társadalom építéséhez.

Ennek a megbecsülésnek a legjelentősebb eleme a 13. havi nyugdíj visszaadása volt az elmúlt években – hangoztatta. Hozzátette, reméli, az inflációs és egyéb kérdések kezelése az idősek megélhetésének biztonságát is erősítik.

Szili Katalin beszédében kitért a közel-keleti és az orosz-ukrán konfliktusra is. Azt mondta, úgy látszik, „senki sem tanul a történelemből„, a második világháború után azt lehetett hinni, már nem lesznek ilyen történések, ezért szükség van rá, hogy az országok vezetői „leüljenek és békét teremtsenek„.

Magyarország mindvégig kiáll a béke, a béketeremtés mellett – közölte.

Forrás: mti.hu

The post Kislábnyomos életmód vezethet a fenntartható jövőhöz appeared first on BaHír.

A kutatás arra kereste a választ, hogyan képzelik el a jövőt a magyarok. Milyenek lesznek az életkörülmények a Földön, mit gondolnak az űrturizmus fejlődéséről, illetve milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a mindennapi életükben. A kérdőív arra is rámutatott, hogy a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy más bolygókat is meghódítsunk.

A reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az életkörülmények rosszabbá válnak a jövőben. Az éghajlatváltozás miatt egyre több környezeti problémával kell majd szembenézni, 43% pedig úgy látja, még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a szegények között. Ennek ellenére minden ötödik válaszadó szerint még nincs minden veszve, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően kényelmesebben és egészségesebben élünk majd.

A válaszadók közel fele izgalmasnak tartja a jövő közlekedési eszközeit, például az önvezető járműveket, repülő autókat vagy a hiperszonikus utazást, és kíváncsiak rá, hogyan változtatja meg a közlekedési szokásaikat. Több mint egyharmaduk részt venne egy űrutazáson is, ha az megfelelően biztonságos és az egészségügyi állapota is úgy engedi. Sőt, a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy az emberiség letelepedjen egy másik bolygón, bár az így vélekedők javarésze szerint ez nem mostanában, hanem legalább 20 év múlva fog megtörténni.

Megoszlik a jövő technológiáját érintő, és azok mindennapi életre hatást gyakorló kérdésekben a magyarok véleménye. Szinte ugyanannyian figyelik érdeklődéssel és szkeptikusan (55% és 45%) a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedését. Leginkább arra kíváncsiak, hogy lehetséges-e felelősségteljesen alkalmazni a technológiát, míg a szkeptikusok főleg attól tartanak, hogy emberek elől vesznek majd el munkahelyeket és veszélyeztetik az emberi kapcsolatokat.

Összességében a lakosság egyetért abban, hogy a jövő technológiájára szükség van, főleg az egészségügyben, illetve az energiagazdálkodásban. A döntő többség (68%) úgy véli, gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé válik majd az egészégügyi ellátás és gyógyulás, sőt, 21% elképzelhetőnek tartja, hogy a műtéteket, beavatkozásokat teljes mértékben robotok végzik majd. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó (20%) tart attól, hogy ezáltal az orvoslás túlzottan technológiaivá válik és sérülnek az emberi kapcsolatok. 18%-uk mindezek ellenére reméli, hogy a jövő orvostudományával gyógyíthatóvá válnak a ma még gyógyíthatatlan betegségek. A válaszadók több mint fele egyetért abban is, hogy a fenntartható energiaforrásokban végbemenő technológiai fejlődéssel gazdaságosabb, környezetbarátabb módon élhetünk majd.

A kutatás 1076 fő megkérdezésével zajlott 2024. márciusában az Opinio Piackutató applikációval együttműködve. A minta reprezentatív a 16-59 éves okostelefonnal rendelkező magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

The post Repülő autókat és robotok által végzett műtéteket látnak a jövőben a magyarok appeared first on BaHír.

Lantos Csaba az új kiskunhalasi naperőmű átadásán azt mondta, a pandémia és az utána bekövetkezett háború bebizonyította, hogy az energiaszuverenitásnak nagy értéke van. A közelmúltban éppen ezért „óriási beruházások” valósultak meg annak érdekében, hogy nagyobb energiaszuverenitásra tegyen szert az ország – tette hozzá a miniszter.   

Elmondta, jelenleg 5600 megawattnyi naperőmű van Magyarországon, tavaly ebből 1600 megawattnyi új erőmű létesült.    

Hozzátette: hogy a 2030-as éves energiaszükségletének felét a Paks 1 és a Paks 2 erőművek fogják termelni, és ezek mellett a naperőművekre kell alapozni.   

Lantos Csaba szerint a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kétszázezer háztartási napelem települjön, majd hozzátette: ez már most teljesült, a kitűzött időpontig a háromszázezret is el fogja érni ez a szám. Megemlítette a Napenergia plusz programot is, amelyről azt mondta: már csaknem 24 ezer háztartás pályázott a támogatásra.    

A fejlesztés mellett fontos az energia tárolása is, ennek egyik módja az akkumulátorokban való tárolás – hívta fel a figyelmet a miniszter, majd ismertette: az autóipar mellett Magyarország egy „akkumulátorgyártó nagyhatalom is lesz”, és aki képes akkumulátort gyártani, az képes lesz arra is, hogy a naperőművek mellé is tegyen akkumulátorokat.    

Lantos Csaba kiemelte: fognak még naperőművek épülni, de emellett az elkövetkező évek támogatáspolitikájában lényeges rész lesz az energiatárolásra vonatkozó beruházás is. A kormány határozottan a zöld, fenntartható energia fejlesztésének és tárolásának irányába szeretne elmozdulni – szögezte le a miniszter.   

Bányai Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: Bács-Kiskun vármegyében a napfényes órák miatt megvan az az adottság naperőművek építésére. A mostani beruházás területéről szólva megjegyezte, ez volt Kiskunhalas térségének mindig is a legforróbb része. Elmondta, a jövőben egy geotermikus erőművet is terveznek a környéken.    

Fülöp Róbert polgármester (Fidesz-KDNP) köszöntőjében azt emelte ki, hogy a beruházással Kiskunhalas hatékonyabb lesz a befektetések bevonzásában, és ezzel segítséget kap a helyi gazdaság is. Hozzátette: az alacsony minőségű földeken lehet igazán ilyen erőműveket létesíteni.   

Az új, 48 megawatt teljesítményű naperőmű 23 milliárd forintból épült meg, amelyet teljes mértékben a beruházó Phlegon Csoport fedezett. A villamosenergia-termelő az előzetes számítások szerint több mint 34 ezer háztartás éves áramszükségletét képes majd fedezni.     

Az erőmű átlagosan 2400 napsütéses óraszámmal számolva évente 85,5 gigawattóra (GWh) villamosenergiát termel, ezzel 22,9 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el.    

Az naperőmű kihasználtságát ideális elhelyezkedése is segíti, hiszen a Kiskunság déli részén a napsütéses órák száma 10 százalékkal magasabb az északi és nyugati tájainkon mért átlagnál.    

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Phlegon Csoport 2022-es nettó árbevétele 5,75 milliárd forint volt, egy évvel korábban pedig 2,9 milliárd forint. A társaság 2022-es adózott eredménye 271,5 millió forint volt, míg 2021-ben 335,2 millió forint nyereséggel zárt.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon napi friss, aktuális információkat talál.

The post Lantos Csaba: „az autóipar mellett Magyarország egy akkumulátorgyártó nagyhatalom is lesz” appeared first on BaHír.