Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás. Még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C. Míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

A Jeles Napok sorban

• március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk. Ez a nap a meteorológiai tavasz kezdete is.
• március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
• március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
• március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: „Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: „acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.

• március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” „Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
• március 21.: Benedek napja a „hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény ,sőt az elmúlt években már a március 20-a volt a tavaszi napéjegyenlőség napja).
• március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
• március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.

Forrás: eumet

The post Márciusi Jeles Napok appeared first on BaHír.

További jeles napok januárban

• január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
• január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
• január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
• január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
• január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
• január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
• január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

Forrás: EUMET

További fontos hírek itt!

The post Fontos napok januárban appeared first on BaHír.

December az év utolsó hónapja, egyben az első téli hónap, első napja a meteorológiai tél kezdetének napja. Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap. Decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 2 /4 °C, 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 36-59 óra körül van összesen a hónap folyamán. Gyakoriak a tartósan szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak. A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.

Jeles napok

december 13.: Luca napja. Rengeteg népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét, illetve a Luca-szék készítését is ezen a napon kell elkezdeni, és Karácsonyra befejezni. A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A néphagyomány szerint Luca napjától figyelték az időjárást. A karácsonyig eltelt 12 nap az elkövetkező év 12 hónapját jelölte. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.

december 16.: E napon, illetve az e nap körüli napokon van a legkorábbi napnyugta az évben. Érdekes, hogy a legrövidebb nap nem erre a napra esik, azaz a napkelte még pár napig növeli az időpontját, azaz napról-napra kicsit később van.

december 21-22.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja. Ezaz a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad. Utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.
Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.

december 24. : Szenteste, ilyenkor várják a gyerekek az ajándékokat és öltöztetik a családok díszbe a fenyőfákat.

december 25-26.: Karácsony első és második napja. A népi időjóslás azt tartja: “Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható.

december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés.

forrás: eumet.hu

The post December jeles napjai appeared first on BaHír.

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap. Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik.  Kitűnik azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek már meg február hónapban. Ehhez kapcsolható például a leggyorsabb felmelegedés, mely 1963-ban történt, 26.7 fok 18 óra alatt. Rekord erősségű szél is előfordult 1990-ben Sopronban, 151 km/óra.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C. A jellemző maximum hőmérséklet pedig 4 / 5 °C. Februárban 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen.

• február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
• február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható.
• február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
• február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
• február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
• február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
• február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
• február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
• forrás: eumet
• Januári jeles napokról itt írtunk!

The post Február- Ősi magyar nevén Jégbontóhava appeared first on BaHír.

Január, éghajlati statisztikák

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

• január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
• január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
• január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
• január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
• január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
• január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
• január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.
• Forrás: EUMET

Decemberi éghajlati statisztikák

• Korábban írtunk a decemberi jeles napokról is. Az év utolsó hónapjának éghajlati statisztikái azt mutatták, hogy a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a maximum 2 /4 °C. 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma körülbelül 36-59 óra  egész hónapban. A tartósan szürke, ködfelhős, komor napok gyakoriak. „A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.”

The post Január, jeles napok appeared first on BaHír.

Bár az év végi ünnepek fénybe borítják, de Magyarországon a december a legsötétebb hónap, hiszen ilyenkor vannak a legrövidebb nappalok, illetve a leghosszabb éjjelek. Ugyanis a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja megváltozott és „annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.” – írta meg az EUMET

Az éghajlati statisztikák

Az éghajlati statisztikák azt mutatják, hogy a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C, míg a maximum 2 /4 °C. 35-45 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma körülbelül 36-59 óra  egész hónapban. A tartósan szürke, ködfelhős, komor napok gyakoriak. „A nagy “sötétség” miatt érdemes gondolni a D-vitamin pótlásra, melynek előállításához a szervezetnek napfényre van szüksége.”

Jeles napok december második felében

• december 16.: Ezen a napon, illetve ilyenkor van a legkorábbi napnyugta az évben. De a legrövidebb nap nem erre a napra esik, napról-napra kicsit később van.
• december 22.: A csillagászati tél kezdete, a téli-napforduló napja. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát adja.
  Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
• december 22.: Az ellipszis alakú pálya miatt a Nap – Föld távolság az év során mintegy 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, amin dec. 22-én tartózkodik a Föld. A Nap – Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km. A Föld a Naphoz közelebb gyorsabban, a Naptól távolabb lassabban halad a pályáján. (Kepler 2. törvénye)
• december 25.: Karácsony első napja. A népi időjóslás azt tartja: “Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét.” Illetve ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható.
• december 31.: A népi megfigyelés szerint: Szilveszter éjszakáján, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.
  A népszerű szokások közé tartozott, hogy az óévet hatalmas lárma, zaj, kolompolás kíséretében búcsúztatták el. Ez valószínűleg arra az ősi rituáléra vezethető vissza, hogy a gonosz hatalmak távozzanak az óévvel együtt.

forrás: EUMET

The post Decemberi jeles napok appeared first on BaHír.