A One Hungary a Facebookon adott tájékoztatást:

Optikai kábelünk átvágása miatt Hosszúhetény, Komló és Pécs bizonyos részein kiesést tapasztalhattok TV, internet és vonalas telefon szolgáltatásunkban.

A cég munkatársai a helyszínen dolgoznak a hiba elhárításán.

The post Optikai kábel átvágása miatt akadozik az internet Baranya több városában appeared first on BaHír.

A Robert Fico és Donald Trump elleni merényleteket, az amerikai republikánusok választási győzelmét és Bassár el-Aszad szír elnök bukását is hatalmas médiaérdeklődés övezte tavaly. A hazai internetezőket elsősorban mégsem a nagy visszhangot kiváltó nemzetközi események, hanem a belföldi aktualitások és a sporthírek foglalkoztatták – állapította meg a friss jelentésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A jelentés szerint közel 30 százalékkal többször nyitottak meg online tartalmakat a magyarok tavaly, mint 2023-ban. Ennek ellenére a magyar online médiapiac némileg veszített a jelentőségéből, miközben a külföldi közösségimédia-felületek elérései növekedtek.

A magyar weboldalak tavaly is az év első két hónapjában produkálták a legnagyobb elérésszámot. Heti bontásban pedig a hétfők voltak a legforgalmasabbak, míg szombatonként átlag alatti volt az elérésszám. Az öt legnagyobb elérésű hírportál a 24.hu, a HVG, az Index, az Origo és a Telex voltak, ők együttesen csaknem 4,5 milliárd oldalletöltést generáltak tavaly. Ez az összes hazai híroldal forgalmának közel felét tette ki, a legnépszerűbb internetes médiumok így vélhetően jól tükrözik a teljes hazai online aktivitást, lekövetve a tavalyi év legfontosabb eseményeit és történéseit.

A tanulmány rovatszinten is górcső alá vette az öt hírportál aktivitását. Azokon különösen a belföldi hírek és a sportesemények keltették fel az olvasók érdeklődését, míg a nemzetközi színtér eseményei inkább háttérbe szorultak. Az év eleji kegyelmi ügyön, valamint az ahhoz kapcsolódó eseményeken túl kiemelt figyelmet a választások hozták. Sőt, az elmúlt három év legnagyobb médiavisszhangját produkálta az európai parlamenti és magyarországi önkormányzati választások másnapja. Június 10-én az olvasók csaknem 9,3 milliószor nyitották meg az öt vizsgált online hírportál valamelyikét.

A labdarúgó-Európa-bajnokság és a párizsi olimpia tavaly érthető módon igazi sportlázban tartotta az online közbeszédet. Így például a Facebookon ismét az M4 Sport oldala zsebelhette be a legtöbb lájkot és megosztást. Jellemző adat, hogy 2024-ben is a „magyar” és a „válogatott” szavak voltak a hazai Facebook-posztok leggyakrabban használt kifejezései.

Az olimpián és a labdarúgó-Európa-bajnokságon túl a Facebookot is elsősorban a hazai aktualitások tematizálták. Felkapott volt egyebek mellett az EP-listavezetők májusi vitája, a mobiltelefonok közoktatási intézményeken belüli szeptemberi korlátozása, valamint a Futni mentem című film év végi hatalmas sikere is.

A közösségi platformon a legtöbb megosztást a Duna Televízió október 6-án posztolt videója érte el, amelyben Kudlik Júlia televíziós személyiség beszélt arról, hogyan lehet méltóságteljesen idősödni.

A legnépszerűbb posztok csaknem felét ugyan az M4 Sport és a Nemzeti Sport oldala publikálta, az év legtöbbet lájkolt bejegyzését mégis a Paramount Network Hungary oldala tette közzé januárban. A tévécsatorna nagy sikerű videója Jim Carrey születésnapja alkalmából tisztelgett a kanadai színész munkássága előtt.

The post A sport és a belpolitika uralta a magyarok internetes érdeklődését 2024-ben appeared first on BaHír.

Jánky Judit tájékoztatása szerint a fiatal férfi 2021 novemberében internetes társkereső oldalakon regisztrált magának egy női profilt, amelyen keresztül különböző férfiaktól kért intim fotókat. A jelentkezőktől chatbeszélgetések során megszerezte a telefonszámukat is, majd ezek után magát ügyvédnek kiadva felhívta őket.

A férfi a telefonbeszélgetések során azt állította, hogy a társkereső oldalon küldött intim tartalmú képeket idegenek használták fel, emiatt pedig a sértett ellen büntetőeljárás, illetve per indulhat. Felajánlotta, hogy a hátrányos következményeket elkerülhetik, ha egy meghatározott összeget fizetnek neki.

A sértettek elhitték, amit mondott, és a következményektől tartva fizettek is a zsarolónak. A férfi az így megszerzett pénzek utalására vádlott-társa bankszámlaszámát adta meg, akinek eleinte nem volt tudomása a neki utalt összegek bűnös eredetéről.

A férfi ezzel a módszerrel nyolc sértettet károsított meg több millió forint összértékben. A kár a nyomozás során nem térült meg.

A férfival szemben többrendbeli zsarolás bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási Ügyészség, de – hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmények miatt – a Szegedi Járásbíróság előtt is büntetőeljárás van folyamatban ellene.

Forrás: mti.hu

The post Férfiakat zsarolt intim fotóikkal egy magát nőnek kiadó férfi appeared first on BaHír.

Az utóbbi években nem csak elszaporodott az internetes vásárlási csalások száma, amelyekről mi is rendszeresen beszámolunk, de finomultak is az egykori, oly gyakori módszerük. A legújabban terjedő csalási mód az, amely szerint a bűnözők hamis online áruházakat vagy alkalmazásokat hoznak létre.

Ezek az oldalak előszeretettel hirdetnek a közösségi médiában is, sokszor bankok vagy közüzemi szolgáltatók webhelyeire megszólalásig hasonlító felületeken.

Ezek a hamis, megtévesztő, adathalász üzenetek akár a keresőmotorok találatai között is megjelenhetnek. A gyanútlan embereket megtévesztő hirdetések gyakran csábítóan alacsony áron kínálnak népszerű ruházati cikkeket, lábbeliket, játékokat, elektronikai és informatikai termékeket. Mindezek mellett az online csalásra szakosodott  kiberbűnözők az online fizetések során előszeretettel használt megoldásokra is alkottak már adathalász programokat.

Jó tudni, hogy például egy ilyen program letöltése után vált csalás áldozatává nemrég egy 48 éves mányi lakos is. A bankjától kapott sms-ből értesült arról, hogy a bankkártyáját illetéktelenek egy olaszországi étteremben használták, miközben a plasztiklap mindvégig otthon volt nála, Mányban.

Az alapos nyomozás során végül kiderült, hogy az áldozat nem sokkal korábban, gyanútlanul, egy online fizetések lebonyolítására szolgáló, adathalász alkalmazásban adta meg a bankkártyaadatait, amelyek így kerülhettek a csalók kezébe.

Hogyan kerülhetjük el az áldozattá válást? Fogadjuk meg a rendőrség tanácsait!

• Ne mentsük el a bankkártya adatainkat az online vásárlás során! Így csökkenthetjük annak az esélyét, hogy illetéktelenek megszerezzék azokat, ha feltörik az adott cég fiókját.
• Soha ne válaszoljunk a kéretlen e-mailekre! Ne is kattintsunk az ilyen üzenetekben szereplő linkekre, és ne nyissuk meg a csatolmányokat, mert azok kártékony szoftvereket tartalmazhatnak!
• Ne használjunk nyilvános wifi hálózatot! Ha feltétlenül szükséges, akkor csatlakoznunk, akkor ne végezzünk semmilyen tevékenységet, amelyhez bankkártya adatainkat kell megadnunk (például internetes vásárlás)!
• Telepítsünk gépünkre egy megbízható biztonsági szoftvert! A mindennapok során használt számítógépünkre és okos eszközeinkre csak elismert biztonsági szolgáltatótól töltsünk le alkalmazást, amely biztos védelmet is nyújt a kártékony programok és az adathalászat ellen!
• Használjunk kétfaktoros hitelesítést! Ez csökkentheti annak az esélyét, hogy lopott jelszavakkal hackerek hozzáférjenek bizalmas fiókjainkhoz.
• Csak https-protokollt alkalmazó weboldalakon vásároljunk, amelyek URL-címe mellett lakat ikon található a böngésző címsorában! Így kisebb az esélye, hogy adataink illetéktelen kezekbe kerülnek.

Az online térben elkövetett csalások megelőzésével kapcsolatban további hasznos információkat, aktualitásokat, tanácsokat a KiberPajzs oldalán talál.

The post Legyünk okosabbak a csalóknál! appeared first on BaHír.

Jóllehet a hibás CrowdStrike-frissítés világszinten széleskörű informatikai leállásokat okozott, a kiberbiztonsággal foglalkozó ESET szakértői azt javasolják, hogy továbbra is fontos a hibajavítások és a szoftverfrissítések végrehajtása.

    Az informatikai biztonsági termékeket fejlesztő és forgalmazó ESET szakértői szerint a legfontosabb, hogy a frissítési előnyök jelentősen meghaladják a lehetséges kockázatokat.
    A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta, minden alkalmazás frissítésre szorul. Akárcsak az alapjául szolgáló operációs rendszer és firmware, az eszköz hardveréhez kapcsolódó speciális szoftvertípus. A szoftverfrissítések amellett, hogy segítenek kivédeni a személyes és pénzügyi adatokat fenyegető veszélyeket, valamint számos problémát, hibát és hibás működést is orvosolnak. Új funkciókat tesznek elérhetővé, javítják a készülék akkumulátorának élettartamát és fokozzák a rendszer teljesítményét.
    Elmondta, sajnos, egyetlen szoftver sem tökéletes. És tartalmaznak olyan szoftveres sebezhetőségeket, amelyeket a hackerek kihasználhatnak: a ki nem javított hibák pedig további támadásokat tesznek lehetővé.
    Kifejtette, tavaly több mint 29 ezer biztonsági rést, sebezhetőséget jelentettek a felhasználók, szemben az egy évvel korábbi 25 ezerrel.
    Hozzátette, bár a hibajavítások biztonságossága és előzetes tesztelése főképp a gyártó feladata, vállalati környezetben is érdemes először tesztkörnyezetben frissíteni. És csak utána javítani a szoftvert az éles gépeken.

A frissítéseket mindig hivatalos forrásból töltsék le

    A szakértő szerint a hibák azért is okoznak egyre nagyobb, akár világszintű problémákat, mert jelentősen megnőtt a felhasználók száma. A Statista.com adatai alapján az online felhasználók száma már elérte a 5,44 milliárdot. Miközben a netes forgalom, és az informatikai beágyazottság miatt a leállások száma is folyamatosan nő. A CrowdStrike incidens is azt bizonyítja, hogy elég az eszközöknek csak egy kis százalékát offline állapotba juttatni ahhoz, hogy jelentős globális incidens történhessen. A Microsoft becslése szerint jóllehet csak 8,5 millió eszköz volt érintett az incidensben – ez az összes PC-s eszköz 0,5-0,75 százaléka. Azonban közéjük tartoznak azok az eszközök is, amelyeket folyamatosan, biztonságosan kell működtetni, mivel létfontosságú részei a kritikus szolgáltatásoknak. És éppen az az oka annak is, hogy az ezeket üzemeltető vállalatok mindig telepítik a biztonsági frissítéseket és javításokat, amint azok elérhetővé válnak.
    A kockázatok ellenére a digitális élet védelmének egyik leghatékonyabb eszköze, ha naprakészen tartják a felhasználók a szoftvereket. A legfontosabb, hogy a frissítések segítenek növelni a biztonságot, azonban figyelni kell arra, hogy a frissítéseket mindig hivatalos forrásból, ne pedig kéretlen e-mailben kapott linkeken keresztül vagy felugró hirdetésekre kattintva töltsék le.

forrás: mti

The post Javasolt a hivatalos szoftverfrissítések és hibajavítások letöltése appeared first on BaHír.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte kedden az MTI-vel, hogy a hatóság évente elkészített nagymintás felmérése szerint 2019-ben a 15 és 45 év közöttiek csaknem 100 százaléka volt internethasználó, 2023-ra azonban már a 46 és 59 év közöttiek is elérték ezt a szintet.

Tavaly már a 60 és 65 év közöttiek körében is túllépte a 80 százalékot az internetezők aránya, ami 25 százalékpontos emelkedést jelent a 2019-es adatokhoz képest. Ez az intenzív növekedés egészen a 75 éves korosztályig megfigyelhető, jellemzően csak a legidősebbek nyitottak kevésbé a világháló iránt: a 80 év felettieknek továbbra is alig 10 százaléka internetezett, ugyanúgy, ahogy 4 évvel korábban – írták.

Más tényezők is közrejátszanak

Az elemzők azt is megvizsgálták, az életkoron túl milyen további körülmények befolyásolják, hogy a 60 éven felüliek interneteznek-e vagy sem.

Kimutatták, hogy lényeges szerepe van a nemnek – a nők átlagosan 5 százalékkal magasabb arányban interneteztek, mint az azonos korú és iskolai végzettségű férfiak. Befolyásoló tényező az iskolázottság – az általános iskolai végzettséget szerzett 70 éveseknek például csak 48 százaléka volt internethasználó, míg az ugyanilyen korú diplomások 65 százaléka internetezett.

Meghatározónak nevezték még a munkavégzést: a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozók körében átlagosan mintegy 15 százalékkal gyakoribb volt az internethasználó, mint az ugyanolyan korú inaktívak között.

A közlemény szerint lényeges az is, él-e a háztartásban más internethasználó, mert ha igen, úgy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki idős korában is elkezd internetezni, mint ha egyedül, mindig kéznél lévő segítség nélkül kellene átesnie az első „buktatókon”.

Fiataloknál a telefon, időseknél a számítógép a nyerő

A használat tényén túl az internetezés módját is vizsgálták az idősebbek körében: szembeötlőnek nevezték, hogy a 60 éven felüliek inkább leülnek az asztali számítógéphez, ha meg akarnak nézni valamit az interneten, mintsem okostelefont vennének elő.

Míg a tizenévesek 87 százaléka internetezett a mobilján, a 65 éves vagy idősebb nemzedék esetében ez az arány csupán 57 százalék – tették hozzá.

A jelenség valószínűsíthető oka, hogy az idősebbek számára sokszor túl apró a telefon képernyőjén megjelenő szöveg, illetve ők rutintalanabbak az érintőképernyő kezelésében.

A közleményben megosztottak egy linket (https://youtu.be/cr6FbaSCE5Q), amelyen Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője beszél a felmérés részleteiről.

The post Egyre több idős ember használ Internetet appeared first on BaHír.

A hiba elsősorban a Vodafone-hálózatoknál van jelen. Ugyanakkor a HVG szerint a Telekom hálózatán is érezhető volt probléma. Több lakossági panasz számolt be hívás-megszakadásról vagy arról, hogy egész egyszerűen nem tudott senki hívni a telefonról.

Amennyiben a hiba okáról többet tudunk, cikkünk frissítésre kerül.

Update: Néhány perce a Telekom az alábbi közleményt adta ki: „Áramellátási hiba miatt a Telekom IPTV és Telekom TV szolgáltatásai, valamint a mobil hangszolgáltatás elérhetősége ma délelőtt akadozhatott. A helyreállításon folyamatosan dolgozunk, a fennakadásért elnézést kérünk. Köszönjük a türelmet!„

The post Rövid: Pécsett és más helyeken is akadozik az Internet-szolgáltatás appeared first on BaHír.

Miközben karácsony előtt mindenki a tökéletes ünnepi ajándékokat keresi, az internetes karácsonyi bevásárlásoknál is csalók áldozatai lehetnek az ügyfelek. Az ESET elemzése szerint a bűnözök többnyire ilyenkor is arra akarják rávenni a felhasználókat, hogy rákattintsanak egy kártékony linkre, amely például egy kivételes és hamarosan véget érő lehetőség a potenciális vevő számára.

    Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint a leggyakoribb módszerek egyike a hamis ajánlat, amelyet a szakértők szerint talán a legnehezebb elkerülni. Többnyire egy ismerős által továbbított szöveges üzenet vagy egy visszautasíthatatlan akciót hirdető poszt rejti a bűnözői szándékot. A tapasztalatok szerint ugyanis ezekben az esetekben hajlamosak leginkább felhasználók egyből rákattintani a szövegben található linkre. Majd másodpercek alatt egy olyan oldalra kerülnek, ahol személyes és hitelkártya adataikat kérik. Így bármit is „vásárolnak meg”, azt sosem fogják megkapni, miközben az érzékeny adataik idegenek kezébe kerülnek.

Hasonlóan megtévesztők az ajándékkártyák, amelyek elektronikai eszközök és márkás ruhadarabok hamis akcióit hirdetik

    Hasonlóan megtévesztők az ajándékkártyák, amelyek elektronikai eszközök és márkás ruhadarabok hamis akcióit hirdetik. Illetve bármikor kaphatnak az ügyfelek olyan ajánlatot is, amelyik nagy értékű ajándékkártyát ígér. A kapott e-mailben vagy szöveges üzenetben található linkre kattintva viszont valószínűleg akaratlanul is egy rosszindulatú programot telepítenek az eszközökre a felhasználók. Ezzel együtt pedig ellophatják személyes és bankkártya-adataikat is.
    Nem létező megrendelésekkel és elmulasztott szállításokkal is operálnak a csalók. Ilyenkor azt írják, hogy „a megrendelés kézbesítése folyamatban van, fizesse ki a hiányzó 1,5 dollárt, hogy megkapja.” A szakértők szerint, a címzett még akkor is gyanakodjon, ha a feladó megbízható futárcégnek adja ki magát. Soha ne kattintson az SMS-ben lévő linkre, különben egy olyan hamis weboldalra kerül, ahol további adatokat kell megadnia, hogy „igazoljuk személyazonosságunkat„. Más esetben állítólagos extra díjat fizettetnek a vevővel, miközben még egy kártékony szoftvert is letölt felhasználó akaratán kívül az eszközére.

A csalók a legkifinomultabb módszereket alkalmazzák arra, hogy becsapják az embereket

    A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét. Aki a csalások megelőzéséről elmondta: fontos, hogy a felhasználók legyenek tisztában a kockázatokkal. A csalók ugyanis a legkifinomultabb módszereket alkalmazzák arra, hogy becsapják az embereket, és így még az igazán óvatosakat is átverhetik.
    A szakértő azt is ajánlja, hogy csak hivatalos webshopokból vásároljanak, és a vevők mindig bizonyosodjanak meg arról, hogy az adott weboldal megbízható. Így például érdemes a kiskereskedő URL címét a vevőnek magának beírni ahelyett, hogy egy linkre kattintva érné el. Érdemes figyelni a nyelvtani hibákra is, illetve ellenőrizni kell, hogy az oldal HTTPS protokollt használ-e érvényes tanúsítvánnyal.
    Csizmazia-Darab István szerint óvatosnak kell lenni az online piactereken is. Mivel ezeken a platformokon hirdetést feladni nagyon egyszerű, nagy az esélye annak, hogy az eladók egy része valójában csaló. Vásárláskor kerülni kell a banki átutalást, és a vevő kérjen inkább olyan fizetési módot, amelyik lehetővé teszi, hogy visszakapja a pénzét, ha nem kapja meg a terméket.
    Óvakodni kell azoktól az ajánlatoktól is, amelyek valószínűtlenül jónak tűnnek. Aranyszabály, hogy ha egy ajánlat túl jó, akkor valószínűleg csalásról van szó.

A kiberbűnözők rögzíthetik a kapcsolaton keresztül továbbküldött adatokat

    A közlemény szerint kerülni kell vásárláskor az ingyenes Wi-Fi hozzáférési pontok használatát, mivel nagy kockázattal járnak. A támadók könnyen bejuthatnak egy rosszul védett hálózatba, hogy figyelemmel kísérjék potenciális áldozataik online tevékenységét. Megtévesztő bejelentkezési felületekre irányíthatnak, vagy egy ismert, legitim Wi-Fi hálózattal azonos nevű hamis hozzáférési pontot hozhatnak létre, hogy a gyanútlan felhasználók ahhoz csatlakozzanak. Ilyen módon a kiberbűnözők rögzíthetik a kapcsolaton keresztül továbbküldött adatokat – beleértve a jelszavakat és a banki adatokat -, és kártékony szoftverrel fertőzhetik meg az eszközt.
    A szakértők javasolják azt is, hogy az ügyfelek töltsék le a legújabb operációs rendszert a mobiltelefonra, laptopra vagy táblagépre, és tartsák naprakészen az összes alkalmazást és szoftvert. Használjanak mindig többfaktoros hitelestést, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében virtuális magánhálózatot, VPN-t, amely titkosítja az adatokat a nyilvános hálózaton keresztül történő adatátvitel során.

forrás:mti

The post Az internetes karácsonyi bevásárlásoknál is csalók áldozatai lehetnek az ügyfelek appeared first on BaHír.

Nyomkövető és adtech cégek már régóta visszaélnek a böngésző funkcióival, hogy kövessék az embereket az interneten. A Firefox bejelentette, hogy a Firefox 85-ben alapvető változásokat vezetnek be a hálózat architektúrájában annak érdekében, hogy biztonságosabbá tegyék a felhasználó élményét. Vagyis leszámolnak a szupersütikkel.

A sütiket (cookies) eredetileg arra tervezték, hogy hasznos beállításokat és állapotokat tároljanak a böngészőben, ami által gyorsulhat a már meglátogatott oldalak betöltése. A legtöbb süti meglehetősen ártalmatlan, egyes sütik automatikusan törlődnek, más sütik néhány nap után távolítódnak el. Míg a cookie jelenléte akár hasznos is lehet az interneten, a szupercookie esetében kifejezetten a követés a cél. 

Mik azon a szupersütik (supercookies)?

Az elnevezés meglehetősen félrevezető, ugyanis a supercookie valójában nem cookie. A szuper sütit az internetes szolgáltató (ISP) hálózati szinten helyezi a HTTP fejlécbe, hogy széleskörű adatokat gyűjtsön a felhasználó személyes internetes böngészési előzményeiről és szokásairól. Lényegében a felhasználó eszközéről küldött csomagokba injektált egyedi információ.

Nem számít, hogy melyik böngészőről van szó, a szuper sütik hozzáférnek a hagyományos sütik által összegyűjtött információhoz, beleértve a bejelentkezési információkat, gyorsítótárazott képeket és fájlokat. Visszaállíthatják a már törölt cookie-kat és összekapcsolhatják az új adatokkal. A hirdetésblokkolók sem blokkolják ezeket. Segítségükkel egészen részletes profilt lehet felállítani a felhasználókról.

Ráadásul mivel nem a hagyományos cookie-tárolóba kerülnek, hanem a rendszer mindenféle rejtett zugaiba (Flash tárhelyekben, Etag-ekben és HSTS flagekben), így nem is lehet tőlük egykönnyen megszabadulni. (A böngészési előzmények törlése nem hat rájuk.)

Ezen sütik nem jelentenek veszélyt vagy kárt a számítógépére, ezek a sütik valami fontosabbat, a magánéletet fenyegetik. Az internetszolgáltatók ezáltal növelik a hirdetéseladásokból származó bevételeiket, vagy a privát adatok kiszivárogtathatnak kormányzati felügyelethez és kiberbűnözők számára.

Mi a Firefox megoldása?

Eddig ha több meglátogatott weboldal is ugyanazt a képet használta, akkor böngésző a helyi gyorsítótárba (cache) helyezte az első webhely látogatása során betöltött képet. Majd a következő webhely a már ismert képet a helyi gyorsítótárból töltötte be, így spórolva a sávszélességgel. Ezt az erőforrásmegosztást kihasználva, ha a gyorsítótárban elhelyezett képbe kódolódik a szupersüti, kiválóan alkalmas a felhasználó további követésére.

Ezért a Firefox a jövőben az egyes weboldalakhoz tartozó gyorsítótárat szeparálni kívánja. Így egy weboldal csak a hozzá tartozó gyorsítótárból tud betölteni elemeket. Ezt használja a HTTP, kép, favicon, HSTS, OCSP, betűtípus, stíluslap, DNS, HTTP-hitelesító, Alt-Svc és TLS tanusítvány gyorsítótárak esetében is. Emellett a webhelyen beágyazott összes harmadik féltől származó erőforrásokra is különös figyelmet fordít.

Ez persze több erőforrást emészt fel, de a Firefox szakemberei szerint nagyon szerény hatást gyakorol a betöltési sebességre. A mutatók sosem lépték túl az 1,32%-os növekedést az esetek 85%-ában, hanem 0,09% és 0,75% közötti arányban növekedett csak az oldal betöltésének ideje.

The post A Firefox leszámol a szupersütikkel appeared first on BaHír.