Élelmiszerek: vegyes kép az áraknál

Egy év alatt az élelmiszerek ára összességében 2,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva 0,3 százalékos csökkenés következett be. Jelentősen drágult többek között a csokoládé és kakaó (13,5%), az édesipari lisztesáru (12,4%), a kávé (12,0%), valamint a büféáruk és az éttermi étkezések ára is.

Ezzel szemben számottevő árcsökkenés volt tapasztalható több alapélelmiszernél. A margarin ára közel 28 százalékkal, a tejtermékeké 14,3 százalékkal, a tejé 12,3 százalékkal, míg a sertéshúsé 9,8 százalékkal mérséklődött.

Drágább rezsi és szolgáltatások

A háztartási energia ára egy év alatt 8,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a vezetékes gáz közel 20 százalékkal, az elektromos energia pedig 2,2 százalékkal lett drágább. A szolgáltatások szintén jelentősen növelték az inflációt: éves szinten 6,8 százalékos volt az áremelkedés, különösen az üdülési, egészségügyi, testápolási és járműjavítási szolgáltatások esetében.

Tartós cikkek és üzemanyag

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül kiugró volt az ékszerek drágulása. Ugyanakkor a járműüzemanyagok ára 8,6 százalékkal csökkent, ami enyhítette az összinflációs hatást.

Havi változások decemberben

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára enyhén csökkent, különösen a tejtermékek és a húsfélék lettek olcsóbbak. Ezzel szemben a háztartási energia, a szolgáltatások és a ruházkodási cikkek kisebb mértékben drágultak.

Az egész év mérlege

2025 egészében a legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál volt tapasztalható (6,7%), ezt követték az élelmiszerek (5,3%) és a háztartási energia (6,4%). A nyugdíjas háztartások körében az éves infláció átlagosan 4,5 százalékot tett ki, ami kissé meghaladta az országos átlagot.

Az adatok alapján 2025-ben az infláció lassult a korábbi évekhez képest, ugyanakkor az alapvető szolgáltatások és a rezsiköltségek további terhet jelentettek a háztartások számára.

The post Tovább emelkedtek az árak: 2025-ben átlagosan 4,4 százalékos volt az infláció appeared first on BaHír.

Az árfigyelő továbbra is azt a célt fogja szolgálni, hogy átláthatóvá tegye a legnagyobb hazai üzletláncok árait.

Az online árfigyelő többek között olyan termékekkel bővülhet, mint a halak, kávé, tea, rizs, marhahús, zsemle, kakaópor, valamint további tejtermékek. Az árfigyelő továbbra is azt a célt fogja szolgálni, hogy a legnépszerűbb élelmiszerek eladási árának közzétételével átláthatóvá tegye a legnagyobb hazai üzletláncok árait. Ezzel segítve a fogyasztókat a tudatosabb vásárlási döntések meghozatalában.

A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását, és szükség esetén kész minden rendelkezésére álló eszközzel azonnal beavatkozni

– írták.

A közlemény szerint a kormány számára kiemelten fontos, hogy a magyar családok megfizethető áron jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez. Ennek érdekében 2023. július 1-jén elindította az online árfigyelő rendszert, amely az infláció letörésében az egyik legsikeresebb eszköznek bizonyult. Az árfigyelő bevezetése jelentős versenyt eredményezett a kiskereskedelmi szektorban, ami hozzájárult az élelmiszerárak csökkenéséhez.

Az árfigyelő indulását követő első három hónapban a kezdeti 62 termékkategória közül 56 esetében csökkentek az árak, átlagosan 6,7 százalékkal.

A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció 5,7 százalék.

Hozzátették, hogy az elmúlt időszakban az online árfigyelő mellett az olyan célzott és hatékony kormányzati intézkedések, mint az élelmiszerár-stop és a kötelező akciózás jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez. Ennek eredményeként 2024 első negyedévére az élelmiszerinfláció gyakorlatilag 0 százalékra csökkent. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció 5,7 százalék. Ebben szerepet játszanak nemzetközi tényezők, például a nyerstej és a gabona árának emelkedése. Ugyanakkor egyes termékek esetében jelentős kiskereskedelmi árrésemelkedés is tapasztalható.

A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat az áremelkedésektől, és biztosítsa az alapvető élelmiszerek megfizethetőségét. Az élelmiszerárak alakulása és a fogyasztói visszajelzések alapján a kormány szükségesnek tartja a rendszer további termékkörökkel való bővítését, ezért pénteken társadalmi egyeztetést indít az árfigyelő 100 termékkörre bővítése érdekében.

Az újonnan bevonni tervezett termékek között szerepelnek többek között halak, például pontyszelet és harcsafilé, kávé, tea, rizs, marhahús, szalonna, zsemle, kakaópor, gluténmentes liszt, valamint további tejtermékek, például főző- és habtejszín, gyümölcsjoghurt

– írták.

A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását, és szükség esetén kész minden rendelkezésére álló eszközzel azonnal beavatkozni. A családok érdekeit szem előtt tartva nem zárja ki az árstop újbóli bevezetésének lehetőségét, és folyamatosan vizsgálja azokat az új eszközöket, amelyekkel hatékonyan felléphet a tisztességtelen árazási gyakorlatok ellen.

A kormány a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében minden szükséges lépést megtesz, hogy az alapvető élelmiszerek ára stabil, kiszámítható és megfizethető maradjon – olvasható a közleményben.

További hírek itt!

forrás: mti

The post 100 termékkörre bővülhet az online árfigyelő appeared first on BaHír.

Európában nem egyedülálló az eset, hiszen például Horvátországban azzal tiltakoztak januárban a magas infláció ellen, hogy egyszerűen nem vásároltak az emberek.

A szintén a közösségi médiában útjára indított kampány hatására a horvátok nagyrészt távol maradtak a boltoktól, így a napi forgalom 50 százalékkal csökkent az egy héttel korábbi számokhoz képest– közölte a horvát vásárlásmentes nap tapasztalatairól az adóhatóság.

A vásárlásmentes nappal a fogyasztóvédelmi csoportok által kezdeményezett tiltakozás célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a kiskereskedőkre, akiket az elszálló árakért okolnak. A bojkottot az ellenzéki pártok, szakszervezetek, néhány helyi híresség és két miniszter is támogatta. Andrej Plenković miniszterelnök „fontos és egyértelmű üzenetnek” nevezte a bojkottot, és azt ígérte, hogy a kormány jövő héten felülvizsgálja az árellenőrzés alá eső termékek listáját. – írja a telex.hu

The post Február 12: legyen vásárlásmentes nap! appeared first on BaHír.

12 hónap alatt, 2023 decemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt. A legtöbbet a liszt, a tojás és a tej ára emelkedett, ezek 20 százalék felett vannak. A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak a beszámoló szerint. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5 százalékkal. A gyógyszer és gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok pedig 8,3 százalékkal drágultak.

Az előző hónaphoz, tehát 2024 novemberéhez képest is növekedés volt, a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal lettek többek.

2024-ben összességében is növekedett az infláció 2023-hoz képest. A fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett.

Forrás: 24.hu

The post Felgyorsult az infláció 2024 utolsó hónapjában appeared first on BaHír.

Tavaly novemberhez képest az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a liszté 39,3, a tejé 16,6, a csokoládé és a kakaóé 12,8 százalékkel emelkedett. De átlagot meghaladóan nőtt a gyümölcs- és zöldséglé, az étolaj, a tojás, a vaj, az éttermi étkezés és az alkoholmentes üdítőitalok ára is. Az alkoholos italok és a dohány ára 4 százalékkal emelkedett.

A beszámoló szerint a szolgáltatások 7 százalékkal drágultak. Az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés, a parkolás és a lakbér 10,9 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 9,6, a lakásjavítás és -karbantartás 8,8, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,3 százalékkal nőttek. Drágultak a gyógyszerek, a háztartási energia és az üzemanyag árak is.

Az ING gyorselemzése szerint ez amiatt van, mert a várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció. A gyorsulást az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása pörgette meg, ráadásul ez nem is fog lassulni, a globális folyamatok miatt további áremelkedés várható.

The post Karácsony előtt kilőtt a liszt és a csoki ára a gyorsuló infláció miatt appeared first on BaHír.

A fogyasztói áremelkedés kihatott a járműüzemanyagok árára is, így azok 2,4 százalékkal felülmúlták a 2024. októberit.

A 2023-as év novemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 39,3 százalékkal, a tejé 16,6, a csokoládé és kakaóé 12,8, a gyümölcs- és zöldségléé 11,7, az étolajé 10,1, a tojásé 9,8, a vaj, vajkrémé 9,7, az éttermi étkezésé 7,9, az alkoholmentes üdítőitaloké 6,3 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 6,4 százalékkal, a cukoré 5,8, a margariné 2,7 százalékkal csökkent 12 hónap alatt.

A magyarországi fogyasztói szolgáltatások 7,0 százalékkal drágultak, ezen belül az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás, valamint a lakbér 10,9 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 9,6, a lakásjavítás és -karbantartás 8,8, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,3 százalékkal.

A drágulás elérte a szeszes italokat és a dohányáruk árát is, amelyek 4,0 százalékkal emelkedtek, ezen belül a szeszes italoké 4,1 százalékkal lett magasabb.

Magyarországon a háztartási energiáért 3,2 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 6,3, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a használt személygépkocsik 6,6 százalékkal kevesebbe, az ékszerek 13,8, az új személygépkocsik 5,6, a szobabútorok 2,0, a konyha- és egyéb bútorok 1,2 százalékkal többe kerültek.

A leginkább az idősebb, javarészt nyugdíjas korosztályt sújtotta, hogy a gyógyszer, gyógyáruk 3,9, viszont az aktív korosztályt sújtotta a járműüzemanyagok árának 0,7 százalékkal történt drágulása.

Az októberi árakhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek hazánkban. A magyar háztartások biztosan megérezték, hogy az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 11,9, a gyümölcs- és zöldséglé 3,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,8, a tejtermékek 1,7, a sertéshús 0,7, a liszt 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,7, az étolaj 1,7, a tej 0,3 százalékkal kevesebbe került.

Magyarországon a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 0,4 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,5, a vezetékes gázért 0,9 százalékkal. A szolgáltatások díja átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 0,8 százalékkal többe, az üdülési szolgáltatások 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek – közölte a KSH.

Forrás: mti.hu

The post Élelmiszerek drágulása, emelkedő infláció appeared first on BaHír.

12 hónap alatt, 2023. júliushoz viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2024. július(az előző év azonos időszaka = 100,0%)ÉlelmiszerekSzeszes italok,dohányárukRuházkodásicikkekTartós fogyasztásicikkekHáztartásienergiaEgyéb cikkek,üzemanyagokSzolgáltatások8090100110120Inflációradar, 2000. januártól

Az élelmiszerek ára 2,7%-kal nőtt, ezen belül a cukoré 46,3, a liszté 12,4, a sertéshúsé 10,7, a csokoládé és kakaóé 10,0, az éttermi étkezésé 8,0, a gyümölcs- és zöldségléé 7,1, az étolajé 6,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5, a tejé 4,8%-kal. A termékcsoporton belül a tojás ára 14,7, a tejtermékeké 8,0, a száraztésztáé 7,6, a kenyéré 4,6%-kal csökkent. A szolgáltatások 9,1%-kal drágultak, ezen belül a lakbér 11,7, a testápolási szolgáltatások 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,1, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, a sport- és múzeumi belépők 8,3, az üdülési szolgáltatás 5,6%-kal. A ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk ára 4,2–4,2%-kal emelkedett, ez utóbbin belül a dohányáruké 4,3%-kal. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1%-kal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül a használt személygépkocsik ára 7,4%-kal csökkent, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 1,9, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,3%-kal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 6,5, a járműüzemanyagok 6,0%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2024. júniushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,6, ezen belül a liszt 38,1, a cukor 13,9, az étolaj 9,0, a tej 6,8, a tojás 4,3, a baromfihús 3,0, a sertéshús 2,5%-kal került többe. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) ára 5,0%-kal csökkent, ezen csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,2%-kal nőtt. A szolgáltatások 1,1, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,3, a postai szolgáltatások 5,0%-kal drágultak. A háztartási energiáért 0,8, ezen belül a vezetékes gázért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 3,8%-kal nőtt.

Forrás: ksh.hu

The post 4,1%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest appeared first on BaHír.

A kötelező akciózás rendszerét a kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta inflációs-sokk leküzdése, a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében 2023. június 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára vezette be.    

2023 augusztusában – az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó – kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10 százalékról legalább 15 százalékra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni – idézte föl az NGM.    

Az intézkedésnek köszönhetően a családok olyan alapvető élelmiszerkategóriák termékeit vásárolhatták meg lényegesen olcsóbban, mint például a baromfihús; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs; friss gyümölcs; friss zöldség.    

A kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy a kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az inflációt, majd azt alacsony, 4 százalék körüli szintre szorítsa vissza. A kötelező akciózás és az online árfigyelő mindemellett kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben. Ennek eredményeképpen az élelmiszerinfláció éves alapon az elmúlt hónapokban 1 százalékra esett vissza, sőt májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára.    

Az infláció visszaszorítása következtében 2023 szeptembere óta újra emelkednek a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme, amely hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, ezen keresztül pedig a fogyasztás növekedéséhez. Ez tükröződik vissza a kiskereskedelmi forgalom hónapok óta tartó emelkedésében és a rekord szintet elérő turisztikai keresletben is. Mindez segíti a gazdaság helyreállását és a növekedés ütemének fokozását.    

A kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedés-rendszert vizsgálva megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ugyanakkor a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani, mert az a családok érdekeit szolgálja. A kormány mindezekből következően arról döntött, hogy 2024. július 1-jétől kivezeti a kötelező akciózást, míg a verseny támogatása érdekében folytatja az online árfigyelő rendszer működtetését – összegezte az NGM közleménye.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post 2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás appeared first on BaHír.

Tavaly májushoz képest az élelmiszerek ára 1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások viszont 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a hírközlési szolgáltatások 14,1, a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5 százalékkal. Az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a lakásjavítás és -karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal drágultak.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,5, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal emelkedett. A gyógyszerek ára 6,4, a mosó- és tisztítószereké 2,7, a testápolási cikkeké 1,8 százalékkal növekedett.

A háztartási energia 2,4, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett a KSH jelentése szerint. A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,6 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 4,8, a konyha- és egyéb bútoroké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,4, a szobabútoroké 1,7 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 9,2 százalékkal drágultak.

The post Folyamatosan emelkedik az infláció, jelentősen drágult az üzemanyag appeared first on BaHír.

A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.    

Februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 000 forintra becsülhető, 14,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 577 000, a költségvetésben 572 900, a nonprofit szektorban 602 600 forintot tett ki, 13,2, 17,7, illetve 16,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.    

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.     

Január-februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 200 forint volt – közölte a KSH. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 500, a kedvezményeket figyelembe véve 416 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,3, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss híreket, információkat, amelyekből többek között azt is megtudhatja, hogy 2024. január óta a KSH adatai szerint bruttó 400 forinttal emelkedett az átlagfizetés Magyarországon. Vajon mekkora volt ugyanebben az időszakban az infláció?

The post KSH: 605 400 forint volt a bruttó átlagkereset februárban appeared first on BaHír.