Amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy közelebbről is meg kellene ismerkednem a veganuárral, az első gondolatom természetesen az volt, hogy biztosan nem fogom bírni ennyi ideig hús nélkül. Ez a kezdeti izgalom főleg azért korlátozódott csak a húsevés kérdéskörére, mert bevallom, mielőtt részletesebben utánanéztem volna a dolgoknak azt gondoltam, hogy ez csupán vegetáriánus étrendet jelent majd, arra már csak később, néhány nappal a „kezdés” előtt jöttem rá, hogy nem csak a húsnak kell búcsút mondanom.

Egy korábban megjelent cikkünkben már tisztáztuk röviden, hogy mi is a különbség vegetáriánus és vegán között, de nézzük még egyszer a tisztánlátás kedvéért:

Vegetáriánusnak nevezzük azokat, akik nem fogyasztanak húst, ők azonban sok esetben esznek például halat és olyan állati eredetű élelmiszereket, mint a tojás, tej vagy méz. Vegánoknak pedig azokat nevezzük, akik mindenféle állati eredetű élelmiszert mellőznek az étrendjükből, így az ő esetükben az imént felsorolt dolgok is mellőzésre kerülnek.

Tapasztalatok

Mivel – ahogy már említettem – alapvetően a rendszeres húsevők közé tartozom, ezért teljesen újra kellett gondolom és legalább egy-két hétre előre megterveznem a januárt főzés és étkezés szempontjából. Szerencsére többektől kaptam segítséget, köztük olyanoktól, akik már évek óta áttértek a növényi alapú étrendre. Emellett kihasználtam a különböző közösségimédia felületek kínálta lehetőséget és az Instagramon, valamint a TikTok-on fellelhető, vegán recepteket bemutató csatornák közül válogattam. Nagyon sok olyan tippet, trükköt sikerült ezek révén összeszedni, amik aztán hozzájárultak ahhoz, hogy ne bukjak el rögtön az első héten.

Kezdetben tartottam tőle, hogy egy újévi fogadalomhoz hasonlóan itt is elfogy majd a lendület, lelkesedés és néhány nap múlva engedni fogok a kísértésnek. Legnagyobb meglepetésemre azonban még csak kísértés sem volt. Nem mondom persze, hogy néha nem okozott fejtörést például a felvágottak, szalámi kiváltása a hétköznapokban vagy hogy ne jutott volna eszembe egy-két fogás a kedvenc – húst tartalmazó – ételeim közül, de igyekeztem egyfajta kihívásként tekinteni erre az egészre. Kihívás, mert annak érdekében, hogy munkanapokon ne a közeli pékség – sajnos igen szűkösnek mondható – vegán kínálatából kelljen szemezgetnem, a korábban rendszertelennek mondható napi étrendemet is gatyába kellett ráznom. Így aztán hamar elkezdtek megszaporodni a hűtőszekrényemben az előre elkészített, dobozokban kiporciózott ebéd adagok.

A legnagyobb nehézséget talán az jelentette, amikor gyorsan szerettem volna enni valamit. Például, ha úton voltam, nem volt opció a különböző gyorséttermek elviteles megoldása, de a benzinkutas kaják döntő többsége is automatikusan kiesett a körből.

Különösebben nagy, észrevehető élettani hatást nem vártam ettől az egésztől, hiszen 27 év húsfogyasztását nem egy hónap fogja ellensúlyozni, ezzel én is tisztában voltam. Azonban az biztos, hogy a legnagyobb pozitívumok között szerepelt az étrendemmel kapcsolatban, hogy sokkal nagyobb arányban kerültek be a hétköznapokba a korábban sajnos rendszeresen elmaradó zöldségek, gyümölcsök.

Azt az elgondolást is sikerült megcáfolni, ami bevallom korábban bennem is sokszor felmerült hibás sztereotípia formájában, miszerint a vegetáriánusok és a vegánok „leveleket, magokat esznek”. Kétségtelen, hogy sokkal több kreativitást igényel a húsmentes, állati eredetű hozzávalókat mellőző, mégis finom és akármilyen gyorséttermi kínálattal a versenyt felvenni képes ételek készítése, de egyáltalán nem lehetetlen. A cikk végén linkek formájában adok néhány tippet azon olvasóink számára, akik továbbra is kételkednek abban, hogy húsmentesen is lehet jókat enni.

A teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy sajnos kisebb-nagyobb „csalásokkal” volt tarkított az elmúlt egy hónap. Bár igyekeztem megfelelni a vegánság kritériumainak, a tejfölnek és a sajtnak sajnos több alkalommal sem sikerült ellenállni, így nem lett tökéletes a veganuár, de amit tudtam megtettem.

Összegezve: szemléletformálásra tökéletes volt az idei január, mert alapjaiban változtatta meg a nézőpontomat a vegetáriánus vagy vegán étrendet folytatókkal és az ő motivációikkal szemben. Korábban hajlamos voltam én magam is sokunk által ismert előítéletek alapján való gondolkodásra ebben a kérdésben és bár február első napjával valamilyen szinten visszatérek a „régi, megszokott” étrendemhez, az elmúlt hetekben megismert fogások rendszeresen kerülnek majd az asztalomra.

Viszlát veganuár, jövőre találkozunk!

És akkor az ígért receptek: a két abszolút kedvencemet ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy a húsmentes étkezés salátával képzelhető csak el. A kedvenc lencsepörköltem receptje ITT, a gombás vegán „pulled pork” szendvics receptje pedig ITT érhető el.

Kiemelt kép: Pexels, Fuzzy Rescue

The post Egy hónap (nem csak) hús nélkül – kipróbáltuk a veganuárt! appeared first on BaHír.

Jelen pillanatban megközelítőleg 7,8 milliárd ember él a bolygón és népességünk folyamatosan növekszik. Az ENSZ számításai szerint 9 év múlva 8, 6 milliárdan, 80 év múlva pedig 11,2 milliárdan fogjuk benépesíteni a Földet. Természetes módszerekkel lehetetlen lesz ennyi embert kiszolgálnia a húsiparnak, a többi megoldás pedig hatalmas egészségügyi és természetvédelmi rizikófaktorokat hordoz magában.
Érdemes tehát elgondolkodnunk, mi lenne ha az emberiség egésze egyszer csak letenne a húsfogyasztásról. Mi lenne, ha mi magunk is megpróbálnánk- akár kicsiben?

Ebben segítségünkre van a Húsmentes Hétfő és a Húsmentes hét. A Húsmentes Hétfő -Meat free Monday- 2015-ben indult útjára, mely az idő előrehaladtával egy egész hétté nőtte ki magát. Az így kapott hét kiemelt célja a növényalapú étkezés népszerűsítése, valamint a húsfogyasztás egyénre és környezetre gyakorolt káros hatásainak bemutatása- írja a Honapután.

A nemzetközi esemény hatására figyelemfelkeltő kampány indult Nosalty magyar internetes receptoldalon is, Húsbavágó! -névvel. A hét során a kampány keretein belül számos cikkel, videóval és recepttel segítenek abban, hogy közelebb kerülhess ehhez a szemlélethez.
Az idei Húsmentes világnapon, július 14-én a következő felhívással tették közzé egyik cikküket: 

Bolygónk fenntarthatóságát kiemelve kitértek arra, hogy milyen nagy szerepet is játszik a vegetáriánus és vegán étrendre való áttérés. Az étkezés ezen módjai segítséget nyújtanak Földünk ökoszisztémájának kiegyensúlyozottságában, míg a húsfogyasztással járó megannyi káros tevékenység rombolja azt.

Az ipari hústermelés felelős az üvegházgáz-kibocsátás 51%-áért – írj a Worldwatch Institute– a folyamatosan növekvő állatállomány kilégzéséből és a megváltozott területhasználatból (erdő helyett takarmánytermelés) adódó szén-dioxid-kibocsátás, valamint az állattartás, a trágyakezelés dinitrogén-oxid- és metánkibocsátása miatt.
Az ételalapanyagok közül a húsféléknek-, azon belül is a szarvasmarhának és báránynak- van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, miközben a növényekének a legkisebb.
A szarvasmarha károsanyag-kibocsájtása jelentős mennyiségű, az állattenyésztésen belül az összes szennyezés kétharmadáért felelős. A marhahús fogyasztásához kapcsolódó környezeti károk mértékét ugyan meg sem közelíti a disznó, csirke, tengeri halak vagy tengeri herkentyűk tenyésztése, de az ő karbonlábnyomuk is magasabb, szennyezőbbek és károsabb hatással vannak vizeinkre, mint a növények.

-írja Proceedings of National Academy of Sciences (PNAS) folyóirat.

Nézzük meg mennyire fontos az étrendünk csak a vízfogyasztás szempontjából a Twente Water Centre írása alapján:
Az átlagos kalóriafogyasztás körülbelül 3400 kcal/nap (FAO, 2011); ennek nagyjából 30% -a állati termékekből származik (marhahús, sertés, baromfi, hal, tojás és tejtermékek keveréke). Ebből következtethetünk arra, hogy 1 kcal állati termékhez nagyjából 2,5 liter vízre van szükség. A növényi eredetű termékekhez viszont nagyjából 0,5 liter víz/1 kcal szükséges (gabonafélék, hüvelyesek, gyökerek, gyümölcsök és zöldségek keverékét).
Ilyen körülmények között az élelmiszer előállítása 1 nap/3600 liter vízbe kerül. A vegetáriánus étrend esetében feltételezzük, hogy egy kisebb rész állati eredetű (mivel a tejtermékeket továbbra is fogyasztják), de az összes többi növényi alapú. Ez az élelmiszerrel kapcsolatos vízlábnyomot 2300 liter/napra csökkenti, ami 36% -os csökkenést jelent. A fenti értékek alapján nyilvánvaló, hogy a fogyasztók csökkenthetik a vízlábnyomukat a húsfogyasztás mennyiségének csökkentésével.

Mindenképp meg kell említenünk továbbá, hogy az ipari állattermelés milyen súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a biológiai sokféleségben is. Napjainkban a különböző állatfajok kihalásának vezérfaktora az ipari állattartás és az azzal járó területszerzés. Az emberek élelmezése céljából tartott haszonállatoknak szüksége van takarmányra és területre, ami miatt egyre több és több területet vesznek el a vadon élő állatok élőhelyéből. A biológiai diverzitás csökkenésért 60%- ban a túlzott állati eredetű ételek fogyasztása a felelős– jelenti a WWF Appetite for Destruction összefoglalója.

A fent leírtakat tudván bíztatok mindenkit, hogy akár csak heti egy húsmentes napot vezessen be az életébe vagy gondolkozzon el a vegetáriánus/ vegán étekézesen!
Sok kis lépés tényleg sokra megy és a Földnek igenis sokat számít!

Kiemelt kép: Daria Shevtsova fotója a Pexels oldaláról

The post Miért ne egyél (annyi) húst? appeared first on BaHír.