Siklóson is gondot okoz a város környezetében fel-felbukkanó illegális szemétlerakók látványa.

Megkezdtük városunk több pontján az illegális hulladéklerakók felszámolását. Új kamerákkal is folyik a küzdelem a szabályszegőkkel szemben. –írta a napokban Riegl Gábor, Siklós polgármestere a hivatalos Facebook-oldalán.

Ágyak, matracok, szivacsok, ruhák, műanyag vödrök, hűtő rácsok, bútordarabok, kaspók és sok más hulladék kerül az illegális szemétlerakások során a természetbe. Az sem riassza vissza a hulladék elhelyezőket, hogy súlyos pénzbírság elé nézhet az illegális szemétlerakó, sőt, akár komolyabb büntetésre is számíthat.

Az illegális hulladéklerakásért kiszabható szankciók például a következők lehetnek: 

• szabálysértési bírság: a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény alapján, aki települési hulladékot közterületen engedély nélkül lerak vagy nem a kijelölt helyen helyez el, 150 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható,
• bűncselekményi büntetés: a Büntető Törvénykönyv 248. §-a szerint, aki hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot helyez el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

2025-ben emelkedhetnek a hulladékgazdálkodási bírságok:

2025 februárjában az Energiaügyi Minisztérium javaslatot tett a hulladékgazdálkodási bírságok jelentős emelésére. Magánszemélyek esetében akár 50 millió forintig terjedő bírság is kiszabható lesz, míg jogi személyek vagy szervezetek esetében a bírság összege elérheti az 500 millió forintot is.​ A helyszíni bírság sem lesz olcsó: illegális hulladéklerakás esetén 20 000 forintos helyszíni bírság is kiszabható majd az új rendelet értelmében.

A HulladékRadar alkalmazás használatával bejelenthetők a környezetet elcsúfító, szennyező, illegálisan elhelyezett hulladéklerakatok – akár településen belül, akár külterületen. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett rendszer alkalmas arra, hogy fotókkal és egyéb, a hulladék fajtájára és mennyiségére, valamint megközelíthetőségére vonatkozó információk megadásával a területileg illetékes hatóság tudomást szerezzen az illegális hulladéklerakásokról, ezáltal intézkedni tudjon annak felszámolásáról a környezet megtisztítása érdekében.

Ha Ön is úgy gondolja, hogy a régi hűtőnek és a felújítás utáni sittnek nem a város szélén, vagy az erdőben van a helye, akkor telepítse a HulladékRadar applikációt, hogy a segítségével közösen lehessen megtisztítani Magyarországot!

The post Siklóson is küzdenek az illegálisan elhelyezett szeméttel appeared first on BaHír.

Csapó Gábor, a Somogy Vármegyei Főügyészség szóvivője elmondta, hogy az elsőrendű vádlottra 1 év 6 hónapot, a másik terheltre pedig 2 év szabadságvesztést kértek.

A vádirat szerint a húszas éveikben járó férfiak 2021 tavaszától rendszeresen szétbontották, szortírozták az ismerőseiktől kapott, illetve lomtalanítások alkalmával gyűjtött fémhulladékot és gépjármű-karosszériákat. Az értékkel bíró részeket kaposvári hulladékudvarokban eladták, amellyel három év alatt mintegy 32 millió forint jövedelemre tettek szert.

Az ügyészség másfél, illetve két év letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért a különösen jelentős mennyiségű hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével vádolt büntetett előéletű fiatalokra.

The post 200 tonna hulladékkal kerestek 32 millió forintot, börtön vár rájuk appeared first on BaHír.

A friss bejelentés szerint „kétéves átmeneti időszakkal vezetik be Budapesten az új lomtalanítási rendszert: 2027. január elsejéig a kerületek dönthetnek arról, hogy a lakosaik évente egyszer a jelenlegi módon, az utcára helyezhetik-e ki a hulladékokat, vagy az új módon kijelölt gyűjtőpontokon adják le a lomokat”. – olvasható a részletekről.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint 2027-től működik majd az a rendszer, amelynek lényege, hogy egy regisztrációs eljárást követően a házaktól évente egyszer ingyenesen elszállítják a lomokat – reméljük, így is lesz, pont ezt a megoldást javasoltam korábban.

A lomtalanítás átalakításának tervéről a Fővárosi Közgyűlés tagjai közül elsőként beszéltem a nyilvánosságnak a Szabad Európa az ügyet kirobbantó cikkében. Ezt követően hívtam össze a szakbizottság ülését, ahol sikerült kivételes konszenzusra jutnunk, teljesen egységesen, minden frakció támogatásával kiállnunk a MOHU terveivel szemben, majd ezt megismételni a Fővárosi Közgyűlésben is. – írja a politikus a közösségi oldalán.

Látom, hogy vannak, akik próbálják most gyorsan saját óriási sikerükként eladni ezt a bejelentést, pedig számomra a tanulság az: ha a budapestiek képviseletére felesküdött képviselők képesek közösen és széles egyetértésben kiállni a fővárosiak érdekében, akkor a behemótokat is lehet magabiztosan kinyilatkoztatott terveik átgondolására késztetni. Lenne még jó néhány téma a fővárosi fejlesztések finanszírozásától a Rákosdubajig vagy a pályaudvarok kiárusításáig, ahol meg kellene ezt ismételni – ha sikerült, végül tőlem aztán utána Szentkirályi Alexandra vagy épp Gyurcsány Ferenc is előadhatja ezeket saját sikereként. – zárja ma reggeli bejegyzésének sorait Vitézy Dávid.

The post Vitézy Dávid: sikerült meghátrálásra késztetnünk a MOHU-t appeared first on BaHír.

Az államtitkár hangsúlyozta: így a környezet kisebb terhelése mellett csökkenthető a gazdaság külső tényezőktől való függése is.

Európa versenyképessége folyamatosan csökken, 2010-ben az unió a világ bruttó hazai össztermékének 21,9 százalékát adta, 2023-ban ez már csak 17,5 százalék volt, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az évtized végére 16 százalék közelébe eshet. Magyarország ezért is tette uniós elnökségének prioritásává ezt a kérdést – fejtette ki Raisz Anikó, aki Magyarország decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején az EU Környezetvédelmi Tanácsát vezeti.

Hosszú távon az a gazdasági modell fenntartható, ami versenyképes, és az versenyképes, ami fenntartható – fogalmazott.

Európa vezető szerepet tölt be a fenntarthatóság területén, azonban a zöldátállás újfajta gazdasági függőségeket hoz magával, például az átálláshoz szükséges termékek gyártásánál nélkülözhetetlen ritkaföldfémek és egyéb nyersanyagok terén.

Ezek elsöprő többsége ugyanis nem található meg Európában, Ázsiából és Afrikából érkezik; az elektromos autózás elterjedéséhez a jelenlegi tudás szerint elengedhetetlen lítium például Kínából származik – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ennek fényében mennyire fontos a gazdasági semlegesség.

Az államtitkár a magyar elnökség napirendjén szereplő kérdések közül a versenyképesség mellett kiemelte egyebek között a műanyagszennyezést, a klímavédelmi célokat, a kémiai anyagok használatát, a fenntartható vízgazdálkodást és az elhasznált gépjárművek kezelését.

Elmondta: az elhasznált gépjárművek kezelése kapcsán azzal a problémakörrel is foglalkoznak, hogy például egy Franciaországban forgalomba kerülő autó gyakran Közép- vagy Kelet-Európában végzi roncsként. A hulladékkezelés költségét, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat tehát Franciaországban fizette meg a gyártó, a hulladékkezelés költsége viszont valamelyik közép- vagy kelet-európai államban jelentkezik.

A jogszabály módosításával szeretnének megoldást találni erre az anomáliára, és megteremteni az elszámolás lehetőségét az érintett tagállamok között – közölte.

Raisz Anikó kitért arra is: a Magyarországon gyártott akkumulátorok tipikusan gépjármű-akkumulátorok, azokat ott kell ártalmatlanítani, ahol ronccsá válik az autó. Tehát nem igaz, hogy minden Magyarországon gyártott akkumulátort itt kell majd ártalmatlanítani is.

A kormány a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése mellett kiemelt figyelmet fordít az egészség védelmére, ezért több környezetvédelmi jogszabályt szigorított az utóbbi időben – idézte fel az államtitkár. Az egyik legfontosabb módosítás az akkumulátorokkal kapcsolatos; ez egyszerre érinti a hatálya alá tartozó akkumulátortípusokat és az akkumulátoriparra vonatkozó eljárási szabályokat is.

A korábbi szabályozás bevezetésekor még csak ólomsavas energiatárolók léteztek, a lítiumionos megoldások megjelenésével és elterjedésével szükségessé vált a gyártásukra és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés egységesítése – mutatott rá.

Korábban az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított, a környezetvédelmi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal ennek az eljárásnak a során hozott döntést az alapján, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti károk, amelyek miatt hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.

Ezt úgy módosították, hogy az újonnan létesülő, valamennyi típusú energiatárolót és részegységeit gyártó, valamint az akkumulátorhulladékot kezelő üzemek esetében – a potenciális környezeti hatások mértékétől függetlenül – kötelező a környezeti hatásvizsgálati eljárás. A kötelezettség általános előírása egyértelművé teszi a jogszabályi környezetet, és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárásokat eredményez – jelezte.

Raisz Anikó kiemelte azt is, hogy az ipari kibocsátás szigorítása, tehát a határértékek csökkentése négy nagy anyagcsoportot érint. Az első hármat a rákkeltő, a genetikai károsodást okozó és a magzatkárosító anyagok alkotják. A módosítás jelentős szigorítást hozott, egyes anyagok esetében a korábbi mérték egyötödére vitték le a kibocsátható mennyiséget.

Mindezek mellett a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkelre, kobaltra és mangánra vonatkozó határértékeket is szigorították. Az új határértékek az október 5-e után beadott kérelmek esetében már azonnal alkalmazandók – közölte.

Forrás: mti.hu

The post A zöldátállás nem cél, hanem eszköz appeared first on BaHír.

Idén augusztus elsejére esik a túlfogyasztás napja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.

    A WWF Magyarország csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát. A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb. Ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. A hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Mint kiemelik, a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. Pedig a kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza.

A biológiai sokféleség csökkenése az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti

    A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget. A biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist.
    „A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet”. Idézi a közlemény Szilágyi Artúrt, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét. Aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.
    Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás. Fontos paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása – olvasható a közleményben.
    Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét. Mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását. A helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez – áll az összegzésben.

forrás: mti

The post Idén augusztus elsejére esik a túlfogyasztás napja appeared first on BaHír.

Keresztes elmondta, hogy a súlyos biztonsági és környezeti kockázatokat jelentő telephelyen a hivatalos dokumentumok alapján több száz tonnányi gumiabroncs található, ami légi felvételek alapján akár elérheti az ezer tonnát is.

A hatóságok eszköztelenek

Tíz évre nyúlik vissza az ügy kezdete. Ekkor kapott ugyanis egy cég engedélyt arra, hogy ezen a telephelyen gumiabroncs hulladék feldolgozásával foglalkozhasson. Ezt a tevékenység azonban a valóságban soha nem végezték itt.

A képviselő beszámolt arról is, hogy az üggyel összefüggésben a hivatalos dokumentumok alapján különböző tulajdonos cserék, cég átnevezések láthatóak. Valamint az, hogy a hatóságok évek óta próbálnak küzdeni a helyzet megoldásáért, sikertelenül. Az ügyben 2021-ben feljelentés is történt, az ezzel kapcsolatos eljárás végül lezárásra került.

Keresztes szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált, a hulladékhegy olyan méretűre duzzadt, hogy a telephely kerítését is kidöntötte és elérte közvetlenül a közutat is a hulladék. Az illetékes hatóságok próbálták kötelezni arra a felelős céget, hogy szállítsák el a hulladékot és gondoskodjanak a megfelelő kezeléséről. Az erről szóló tavaly szeptemberi határozatot is megmutatta a videóban a politikus és elmondta, hogy abban a kormányhivatal 45 napos határidőt szabott ki, ami régen lejárt. Ennek ellenére nem történt semmi, a cég pedig már felszámolás alatt áll.

Az ügy mielőbbi megoldása érdekében a képviselő feljelentést tesz és a Katasztrófavédelemhez fordul, utóbbit arra kérve, hogy vizsgálják meg tűzvédelmi szempontból a területet. Továbbá a Belügyminisztérium segítségét fogja kérni a hulladékhegy felszámolása érdekében. Kiemelte, hogy a legfontosabb most a biztonsági és környezeti kockázatok elhárítása.

A videó végén Keresztes hangsúlyozta, hogy ez az ügy is felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alkalmatlan, a meglévő törvények pedig nem adják meg a kellő felhatalmazást és eszköztárat az illetékes hatóságok számára az ilyen helyzetek hatékony kezeléséhez.

„Szigorítani kell végre a törvényeket, hogy valóban elrettentő erejű, súlyos büntetéseket kaphassanak azok, akik ilyen helyzeteket alakítanak ki. És a legfontosabb, hogy meg lehessen előzni, hogy ez megtörténjen.” – zárta az élő bejelentkezést Keresztes.

Nem ez az első eset

Sajnos nem most számolhatunk be először ilyen nagy mennyiségű gumiabroncs hulladékról. 2020-ban szintén Keresztes hívta fel a figyelmet egy ilyen lerakóra Cserkúton. Akkor így írt róla a képviselő:

Szerencsére ebben az esetben az LMP-s politikus fellépése eredményes volt, azóta a lerakót ugyanis felszámolták.

The post Hatalmas gumihegy, több száz tonna hulladék a Mecsekben, a hatóságok tehetetlenek appeared first on BaHír.

Raisz Anikó államtitkár, beszédében kiemelte, hogy a cél a körforgás kialakítása. És legyen érdekelt mindenki abban , hogy a termékek már a tervezéskor fenntartható anyagokra építsenek.

„A körforgásos gazdaságot érintő intézkedések bevezetésére az európai uniós célértékek eléréséhez is szükség van. Például a települési hulladékoknál az újrafeldolgozási arányt 2030-ig meg kell duplázni. Ehhez szükség van arra, hogy minél hatékonyabban lehessen begyűjteni a hulladékot, és minél többet újra fel lehessen használni – fejtette ki az államtitkár” – írta meg a 168 ÓRA

Forrás: 168 óra

The post Januárban indul a kötelező visszaváltási rendszer a bizonyos űrtartalmú fém, üveg és műanyag palackokra és dobozokra appeared first on BaHír.

    Az EM azt közölte az MTI-vel: az államtitkár emlékeztetett, hogy júliustól az egész országban elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer.
    Az új rendszerrel együtt Brüsszel elvárásainak megfelelően bevezettük a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert is. Amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak „a szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezeléséért.
     A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó egyes termékkategóriákra – így a gumiabroncsra is – speciális szabályok vonatkoznak. Ennek megfelelően a hulladékká vált gumiabroncsot októbertől külön kell gyűjteni, és a MOHU MOL Zrt., illetve alvállalkozóinak az erre kijelölt telephelyein vagy a forgalmazónak kell leadni, akik ingyenesen átveszik.
    Az intézkedéssel hatékonyabbá válik a hulladékgazdálkodás és emelkednek a hulladékgyűjtési és hasznosítási arányok, ami hozzájárul a hulladékokból előállított másodnyersanyagok kínálatának növekedéséhez és az illegális hulladéklerakás csökkenéséhez – közölte az Energiaügyi Minisztérium

      A közlemény szerint Raisz Anikó államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány célja az ország megtisztítása az illegálisan elhelyezett vagy elhagyott hulladékoktól. Ezért a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottak szerint számos erre irányuló intézkedést tett.
    Jelezték: a Tisztítsuk meg az Országot! projekt részeként eddig több százezer tonna elhagyott hulladékot számoltak fel főként közterületeken, erdőkben, folyók, valamint vasúti és közúti létesítmények mellett.
    Úgy folytatták, hogy az illegális szemétlerakatok helyszínének beazonosítását segíti a HulladékRadar applikáció is, amelynek már közel 30 ezer felhasználója van.
    Emellett második alkalommal hirdettek azbesztmentesítési pályázatot. Elszállítják ingyenes ártalmatlanításra az azbesztet tartalmazó építőanyag-hulladékot a lakosságtól. Valamint közel 300 tonna növényvédőszer-hulladék begyűjtésében és ártalmatlanításában támogatták a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

The post Vasárnaptól több helyen, ingyenesen leadhatók a hulladékká vált gumiabroncsok appeared first on BaHír.

Júliustól Magyarországon új hulladékgazdálkodási rendszert vezetnek be, ezentúl a MOHU MOL Zrt. végzi a hulladékgazdálkodást – mondta Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.- olvasható a kormány.hu oldalon.

Az új rendszerrel együtt az Európai Unió elvárásainak megfelelően indul az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak „a szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.

 A gumiabroncsra, a textiltermékekre és a sütőolajra – speciális szabályok vonatkoznak majd. 

„A használt sütőolaj gyűjtésének biztosítása céljából az erre szolgáló gyűjtőedények elhelyezését a forgalmazó, a települési önkormányzat, az üzemanyag-töltőállomás és meghatározott oktatási intézmény a koncessziós társasággal kötött szerződés alapján biztosíthatja. A hulladékká vált textiltermék elkülönített gyűjtése érdekében a gyűjtőedények elhelyezését a forgalmazó és a települési önkormányzat a koncessziós társasággal kötött szerződés alapján biztosíthatja.” – olvasható, szintén az oldalon

A jogszabály, mely a gumiabroncsok ingyenes átvételérő szól, megtekinthető itt, jelenleg társadalmi egyeztetés szakaszában van , érdemes a véleményeket elküldeni az illetékeseknek.

The post Ingyenes lehet a gumiabroncsok leadása októbertől appeared first on BaHír.

Nem kell elhagynunk Baranya vármegye határait, sőt, még csak évtizedekre sem kell visszarepülnünk az időben ahhoz, hogy kellően bicskanyitogató példákkal tudjuk alátámasztani, hogy az illegális hulladéklerakók, engedély nélküli szeméttelepek egyre nagyobb problémát okoznak.

2019 decemberében a Szabad Pécs számolt be először arról, hogy egy olasz kamionos 40 tonna – igen, tényleg ennyi, nem elírás – szemetet rakott le illegálisan egy Komló és Mánfa közti területen. Bár az ügyben azonnal megtörtént a feljelentés, a hatóságok még a szóban forgó kamiont is lefoglalták, a rendőrség végül lezárták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indított eljárást, mindezt azzal indokolva, hogy a bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A szemetet végül 2021-ben, csaknem két évvel a lerakodás után szállították el az illetékesek.

Szintén egy helyi példa az időközben szerencsére szintén felszámolt, Pécs határában, Cserkúton éveken át éktelenkedő gumilerakó esete. A terület tulajdonosa a hulladékgazdálkodási és tűzvédelmi szabályokat be nem tartva tárolta a rengeteg használt autógumit a város szélén.

A szomszédos Tolna vármegye és azon belül Tamási városa is bekerült a hírekbe a közelmúltban, amikor a fenti példákhoz hasonlóan egy cég a telephelyén a hulladékgazdálkodási és egyéb más előírásokat áthágva tárolt több tonna hulladékot a lakóházak közvetlen közelében. Dr. Keresztes László Lóránt az LMP pécsi országgyűlési képviselője korábban több alkalommal járt a helyszínen és feljelentést is tett az ügyben, melynek hatására végül felszámolták a szeméthegyet.

Egy korábbi, a vizeink védelméről szóló cikkben már foglalkoztunk azzal, hogy milyen nagy gondot tud okozni a folyók szeméttel történő szennyezése. A 2022-ben megrendezett X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupán – pillepalackokból épített hajók versenye, ahol a résztvevők összegyűjtik a Tisza adott szakaszán található hulladékot – mintegy 2880 zsák szemetet gyűjtöttek a csapatok.

Nem csak itthon probléma

A bolygó élővizeinek szennyezettségére és az emberiség által felhalmozott, nem megfelelően kezelt és/vagy újrahasznosított hulladék mennyiségére fájó példaként szolgál, hogy jelenleg öt nagy – ismert és dokumentált – szemétsziget úszik a Föld óceánjaiban. Ezek a nagy csendes-óceáni, az észak-atlanti, az indiai-óceáni, a dél-csendes-óceáni és a dél-Atlanti szemétfoltok vagy szemétszigetek.

A legismertebb az itt felsoroltak közül a nagy csendes-óceáni szemétsziget, amely egy 2018-as kutatás szerint 1,6 millió négyzetkilométeren terül el a csekélynek nem mondható 79 ezer tonnájával. Ezzel a kiterjedéssel egyébként a Föld 18. legnagyobb országa is lehetne.

Mi lehet a megoldás?

Erre a témára is igaz a környezetvédők által kedvelt „gondolkodj lokálisan, cselekedj globálisan” mondás. Természetesen nem azzal fogjuk megtisztítani a folyókat és az óceánokat, ha holnaptól nem az erdő szélén dobjuk el a kávés poharunkat, de az első lépés velünk kezdődik. Felemelő érzés lenne azt hinni, hogy 2023-ban már nem kell erre senkinek a figyelmét felhívni Magyarországon, de a legfontosabb, hogy soha, semmilyen körülmények között ne szemeteljünk. Az emberiség által megtermelt, felfoghatatlan mennyiségű hulladékot még akkor is óriási logisztikai és technológiai kihívás lenne megfelelő módon, a bolygónak a lehető legkisebb károkat okozva kezelni, ha mindenki szelektíven gyűjtené a hulladékot, kevesebb műanyagot használna, lemondana az egyszerhasználatos csomagolóanyagok, szívószálak, evőeszközök használatáról.

Éppen ezért az egyik első lépés, amit megtehetünk és ami nem kerül különösebben nagy erőfeszítésbe senki számára, hogy figyeljünk oda az ökológiai lábnyomunk méretére, különösképpen a hulladéktermelés szempontjából. A már említett egyszerhasználatos műanyag kerülésével és a szemetünk szelektív gyűjtésével a már fennálló problémák egy csapásra nem fognak megoldódni, de segítünk abban, hogy újabbak ne alakuljanak ki. Ha pedig valaki azt mondja erre nekünk, hogy ez csupán csepp a tengerben, csak mutassuk meg neki az alábbi videót:

kiemelt kép: Fernando Makers, Pexels

The post Belefulladunk a szemétbe? appeared first on BaHír.