A mászást szervező cég, a Himalayan Guides tájékoztatása szerint a 48 éves romániai magyar hegymászó a világ negyedik legmagasabb csúcsa, a 8516 magas Lhoce megmászása közben vasárnap vesztette életét. Ugyanezen csúcs közelében Rakesh Kumar 39 éves indiai alpinista is életét vesztette vasárnap. Velük már nyolcra emelkedett az idei hegymászószezonban meghalt alpinisták száma.

Vágó Barna Zsolt a román sajtó közlése szerint 22 évig az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV operatőre volt. A bukaresti televízió külön híranyagban búcsúztatta munkatársát, egyik legrégebbi és legjobb operatőrükként, a filmezés és a hegyek szerelmeseként írta le. Vágó Barna Zsolt számos, a Kárpátokban folytatott túra után külföldön kezdte a hegymászást, előbb az Alpokban a Mont Blancot, majd 2023-ban a világ egyik legtechnikásabb hegycsúcsának számító nepáli Ama Dablamot mászta meg.

Mostani expedíciójára több mint egy hónapja indult el. A hegymászó a csúcstámadás során túlment a 8000 méteres magasságon, de a szervezete nem bírta a terhelést

The post Romániai magyar hegymászó vesztette életét a Himalájában appeared first on BaHír.

Varga Csaba pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül első magyarként szeretné megmászni a Himalája-hegység tibeti oldalán (Kína), a nepáli határhoz közel magasodó hegycsúcsot . „Ez már a tizenegyedik év, hogy nyolcezres expedíción veszek részt, idén a cél a Sisapangma, amelyre magyar hegymászónak eddig még nem sikerült feljutnia, és én szeretnék lenni az első, akinek ez sikerül”  – hangsúlyozta Varga Csaba az M1-en.

A hegymászó eddig hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsra jutott fel. Mint mondta, a világ 14 nyolcezres csúcsa közül nem a Sisapangma a legmagasabb, de nagy próbatételt jelent egy technikás keskeny gerinc, amely felvezet a 8027 méteren lévő főcsúcsig. Az igazi kihívás a magas hegyekben a saját erőből történő megmászás, amihez előtte több akklimatizációs körre van szükség.

A nagyváradi hegymászó szombaton indul Budapestről Nepál fővárosába, Katmanduba. Pár nap pihenés és különféle adminisztrációs ügyek intézése után csapatával együtt autóval teszik meg az utat Nepálból Kínába. Nagyjából 3-4 nap alatt érik majd el az alaptábort, amely mintegy 5 ezer méteren található. Az akklimatizálódás után várhatóan május elején kezdi majd meg a csúcstámadást.

Varga Csaba eddig hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsra jutott fel pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül. 2013-ban a Gasherbrum II (8035 m), 2014-ben a Broad Peak (8051 m), 2017-ben a Manaszlu (8163 m), 2019-ben a Gasherbrum I (8068 m), 2021-ben a Dhaulagiri (8167 m), 2023-ban Nanga Parbat (8125 m) hegycsúcsot hódította meg.

The post Újabb nyolcezres csúcs megmászására indul Varga Csaba a Himalájába appeared first on BaHír.

A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14 798 gleccserének a kis jégkorszak alatti méretét és felszínét. Méréseik szerint a gleccserek területük mintegy 40 százalékát veszítették el: 28 ezer négyzetkilométerről 19 600 négyzetkilométerre csökkent a területük. Ezen időszak alatt 390-586 köbkilométernyi jeget veszítettek el: ez a mennyiség megfelel a ma a közép-európai Alpok, a Kaukázus és Skandinávia gleccsereiben összesen lévő jégmennyiségnek. Az olvadás által felszabadult víz világszerte 0,92-1,38 milliméterrel emelte meg a tengerek vízszintjét a szakemberek kalkulációi szerint.

Az Arktisz és az Antarktisz után a Himalája hegyvonulataiban van a harmadik legnagyobb mennyiségű gleccserjég, gyakran a „harmadik sarkvidékként” utalnak rá. Ezen gleccserek olvadásának felgyorsulása jelentős befolyással van emberek százmillióinak életére, akik élelem és energia szempontjából Ázsia nagy folyórendszereitől függnek. Ilyen folyók a Gangesz, az Indus és a Brahmaputra.

A Himalájában a keleti régió gleccserei gyorsabban olvadnak. A szakértők szerint ez vélhetően a földrajzi tulajdonságok különbözőségeitől és az atmoszférával való kölcsönhatásoktól függ, melyek eltérő időjárási mintákat eredményeznek. Szintén gyorsabban olvadnak a szárazföldön végződőkhöz képest azok, melyek tavakba futnak, ezeknek ugyanis melegítő hatásuk van. Az ilyenek száma egyre növekszik, várhatóan ez is gyorsítja az olvadás mértékét.

Azok a gleccserek, amelyek felszínén nagyobb a természetes hordalék mennyisége, szintén gyorsabban olvadnak: annak ellenére, hogy az összes gleccsernek csak mintegy 7,5 százalékát adják, 46,5 százalékban járulnak hozzá a teljes jégolvadáshoz.

MTI
Kiemelt kép: Pixabay

The post Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei appeared first on BaHír.