Neve a magyar hétfő és a hely szavak összevonásával keletkezhetett, ami arra utal, hogy valaha vásárokat tartottak a településen hétfőnként.

Mint sok más baranyai település, a török hódoltság idején Hetvehely is elnéptelenedett, a megmaradt lakosság áttelepült a „bakonyai rétre”. A község az 1542-es adólajstromban 3 portával, elszegényedett településként szerepelt. 

Az újbóli benépesedés az 1700-as évektől indult meg, újabb és újabb telepes csoportok érkeztek a német birodalom egyes tartományaiból.

A templom

Hetvehely műemléki temploma a község központjában, – a barokk plébánia – ház mögött található. A műemlék a 13. század-ban épült, gótikus stílusban, a várszerű építmény az egyházi funkciója mellett erődítményként is szolgált az ott élőknek. Feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal, azonban erről írásos emlék nem maradt fenn.

A török hódoltság idején a templomot felgyújtották, és porig rombolták, amit a 18. században állítottak helyre barokk stílusban és istentiszteleti célra 1883-ig használták. Az egyházi szerepet az ebben az évben megépített új templom vette át.

Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben megjelent írásából tudható, hogy akkoriban gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította. Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet.

Forrás, képek: Wikipédia

The post Baranya kincsei: Hetvehelyi Árpád-kori templom appeared first on BaHír.