A nemzeti gyásznap során a nemzeti lobogót félárbócra engedik, az állami és önkormányzati intézményekre, valamint középületekre pedig fekete zászlót kell kitenni. Továbbá a kormány arra kéri a magyar embereket, hogy méltósággal, csendes főhajtással emlékezzenek meg Ferenc pápa életéről és szolgálatáról.

A kormány rendelete nem tartalmaz a szórakozóhelyekre, rendezvények, kulturális programok tartására vonatkozó korlátozásokat. Tehát a zene- és műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályok sem módosulnak a gyásznap idején.

The post Nemzeti gyásznapot hirdet a kormány Ferenc pápa temetésének napjára appeared first on BaHír.

1849. augusztus 13-án a magyar honvédseregek Világosnál az oroszok előtt tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói mégis már július elején megkezdődtek. Amelyeket a méltán rettegett „bresciai hiéna”, azaz Haynau táborszernagy a császári hadsereg új főparancsnokaként vezetett. Kezdetben főleg a civil lakosság ellen irányultak az akciók, mivel még tartott a háború, de Világos után megkezdődött a teljes felelősségre vonás.

Az aradi tizenhármakat két szempont alapján választotta ki: egyrészt mindegyikük a császári hadsereg tisztje volt, így könnyen árulóknak minősülhettek. Másrészt mind a tizenhárman önálló seregtesteket vezettek, így a felelősségük is nagyobb volt. Ez egyébként Lázár Vilmos esetében néhány napot jelentett csak, de ő sem kerülhette el a sorsát.

Az eljárás számos szempontból koncepciós jellegű volt, hiszen Haynau körében már a tárgyalások előtt döntöttek a halálos ítéletről.

A vádak jogi szempontból is aggályosak voltak: a felségárulás azért volt vitatható, mert Ferenc József a törvények értelmében nem volt legitim király. A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban sem, az ítéletet például csak két nappal a végrehajtás előtt tudták meg. Először mindenkit akasztásra ítéltek, de végül 4 fő „kegyelmet” kapott, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő esetében az ítéletet golyó általi halálra változtatták.

A honvédtisztekkel párhuzamosan gróf Batthyány Lajos, az első felelős kormány miniszterelnöke ellen is eljárás indult. Az ő esetében is előre megjósolható döntés született, őt is kötél általi halálra ítélték. Ezt végül felesége segítségével sikerült megakadályoznia, ugyanis ő becsempészett egy tőrt a börtönbe, amivel Batthyány olyat sebet tudott ejteni magán, hogy az ítéletet nem tudták végrehajtani.

A miniszterelnök és a tizenhárom, Aradon fogva tartott tiszt kivégzését Haynau szándékosan október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette, amivel egyértelművé tette, hogy az eljárások célja a bosszú és nem az igazság volt.

Aradon hulltak le először a Ferenc József által követelt fejek: Haynau rendelkezése nyomán – hajnali fél hatkor a négy golyó általi halálra ítélt tiszttel kezdték a sort: Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt végezték ki először. A sort hat órakor folytatták Poeltenberg Ernővel, őt Török Ignác, Láhner György, Knezic Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott, hiszen neki végig kellett néznie a többiek halálát. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.

Forrás: rubikom.hu

Fotó: Facebook

The post Október 6: Nemzeti gyásznapon az aradi vértanúkra emlékezünk appeared first on BaHír.