„Hihetetlen mennyiségű anyag zúdult le a völgybe” – mondta Matthias Ebener, a helyi hatóságok szóvivője. És valóban, ez látható azon a videón is, ami a közösségi médiában terjed:

BREAKING: Massive Glacier Collapse in Blatten, Valais (Switzerland) – May 28, 2025

Over 3.5 million m³ of ice, rock, and snow collapsed from the Birch Glacier, putting 9 million tons of pressure on the glacier.

The entire village of Blatten (approx. 300 people) was evacuated in… pic.twitter.com/ntmV35GL8o

— Weather Monitor (@WeatherMonitors) May 28, 2025

A hírek szerint a falu házai súlyos károkat szenvedtek, de személyi sérülésről egyelőre nem kaptak jelentést.

A Svájc déli részén lévő, háromszáz lakosú Blattent még május 19-én evakuálták, miután a fölötte magasodó hegyről sziklaomlás fenyegette a falut. Pár nappal később volt is egy földcsuszamlás, de akkor még a falu megúszta a dolgot, a törmelék nagy része a gleccseren halmozódott fel. Ezt aztán a gleccser nem bírta, így a törmelékkel együtt újabb pár nappal később a falura zúdult.

The post Ráomlott a hegyoldal egy svájci falura – VIDEÓ appeared first on BaHír.

A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14 798 gleccserének a kis jégkorszak alatti méretét és felszínét. Méréseik szerint a gleccserek területük mintegy 40 százalékát veszítették el: 28 ezer négyzetkilométerről 19 600 négyzetkilométerre csökkent a területük. Ezen időszak alatt 390-586 köbkilométernyi jeget veszítettek el: ez a mennyiség megfelel a ma a közép-európai Alpok, a Kaukázus és Skandinávia gleccsereiben összesen lévő jégmennyiségnek. Az olvadás által felszabadult víz világszerte 0,92-1,38 milliméterrel emelte meg a tengerek vízszintjét a szakemberek kalkulációi szerint.

Az Arktisz és az Antarktisz után a Himalája hegyvonulataiban van a harmadik legnagyobb mennyiségű gleccserjég, gyakran a „harmadik sarkvidékként” utalnak rá. Ezen gleccserek olvadásának felgyorsulása jelentős befolyással van emberek százmillióinak életére, akik élelem és energia szempontjából Ázsia nagy folyórendszereitől függnek. Ilyen folyók a Gangesz, az Indus és a Brahmaputra.

A Himalájában a keleti régió gleccserei gyorsabban olvadnak. A szakértők szerint ez vélhetően a földrajzi tulajdonságok különbözőségeitől és az atmoszférával való kölcsönhatásoktól függ, melyek eltérő időjárási mintákat eredményeznek. Szintén gyorsabban olvadnak a szárazföldön végződőkhöz képest azok, melyek tavakba futnak, ezeknek ugyanis melegítő hatásuk van. Az ilyenek száma egyre növekszik, várhatóan ez is gyorsítja az olvadás mértékét.

Azok a gleccserek, amelyek felszínén nagyobb a természetes hordalék mennyisége, szintén gyorsabban olvadnak: annak ellenére, hogy az összes gleccsernek csak mintegy 7,5 százalékát adják, 46,5 százalékban járulnak hozzá a teljes jégolvadáshoz.

MTI
Kiemelt kép: Pixabay

The post Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei appeared first on BaHír.

Bajorország gleccsereinek eltűnése a véltnél hamarabb, 2050 helyett 2030-ra bekövetkezhet. 1850, a kis jégkorszak óta a gleccserek felületének 88 százaléka, térfogatuknak pedig több mint 90 százaléka tűnt el. Ez annyit tesz, hogy a több mint négy négyzetkilométernyi jégfelület kevesebb mint fél négyzetkilométernyire csökkentek.

Különösen súlyosan érintett a déli Schneeferner, amelynek ma már csak maradványai láthatók és a becslések szerint néhány év alatt teljesen el fog tűnni. A Blaueis és a Watzmann-gleccser sem fogja már sokáig bírni, és még a viszonylag robosztus északi Schneeferner is 250 liter olvadékvizet veszít másodpercenként.

A jelenségért a kutatók szerint a klímaváltozás a felelős. Ebben nem csak az Alpok térségében a németországi átlagnál erőteljesebben emelkedő hőmérséklet a ludas, hanem a levegő nedvességtartalma, valamint a gleccsereken és a körülöttük lévő területeken lévő sötét felületek aránya is.

Míg harminc évvel ezelőtti, az akkori klímában a bajor gleccserek még jól megéltek, a mai sugárzási és hőmérsékleti viszonyok között sajnos már nem.

A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból. A hegyvonulatban mintegy 4000 gleccsert tartanak számon, köztük olyan híres síparadicsomokat, mint a svájci Zermatt vagy a franciaországi Tignes. Az Alpok vízfolyásait, víztartalékait, ökoszisztémáját is jelentősen érinti a klímaváltozás.

A gleccserek eltűnését az ivóvízforrás, a termények, az öntözés, a szennyvízkezelés és a vízenergia is megsínyli. A tudósok szerint 2050-re már szinte az összes, 3500 méter alatt fekvő gleccser elolvad az Alpokban.

Forrás: Ökopolisz Alapítvány

The post Baljós előjel: az összes gleccser eltűnhet Németországban 10 éven belül appeared first on BaHír.