Az állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány összesítése szerint 2024-ben a mentett állatok legnagyobb része, 92 faj 1301 egyede madár volt. Az emlősöket 22 faj 1096 egyede, a hüllőket 11 faj 206 egyede, míg a kétéltűeket 2 faj 3 egyede képviselte.

A madarak közül legnagyobb számban feketerigó (160 egyed) és fehér gólya (44 egyed) kapott segítséget. De segítettek füleskuvikokon, kuvikokon, törpegémeken, rétisasokon, gyurgyalagokon, uhukon és gyöngybaglyokon is. Továbbá kerecsensólyomok, parlagi sasok, valamint fekete gólya, darázsölyv, kék vércse, pusztai ölyv, szerecsensirály, uráli bagoly, túzok és vándorsólyom is szerepelt a megmentett állatok között.

A mentett emlősök több mint fele keleti sün volt

A tájékoztató szerint a mentett emlősök több mint fele keleti sün volt: összesen 598 tűskéshátúról gondoskodtak. Segítséget kapott még 449 denevér 14 különböző fajból, valamint mókusok, különféle pelék és egy hód is.

Emellett két mentett vadmacska is bekerült a fővárosi állatkertbe. Őket júniusban találták a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei Somogy vármegyében, Szenna közelében. A kölykök felnevelését az állatkert vadállatmentéssel foglalkozó szakemberei fejezték be, és október közepén engedték el őket a Zselickisfalud melletti Kardosfán – írták.

A tavalyi év az állatkerti vadállatmentés kezdetei óta minden idők második legmagasabb éves számát produkálta. Ennél több mentett állat csak 2021-ben került be az állatkertbe, akkor 120 faj 2624 egyedének segítettek a vadállatmentő központban. Az elmúlt tíz évben több mint 21 ezer mentett állatról gondoskodtak a szakemberek.

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentésében vesznek részt, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztulnának.

A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat a fővárosi állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. Cél az, hogy az állatok ismét emberi segítség nélkül boldoguljanak a természetben – áll a közleményben.

forrás: mti

The post Több mint 2600 állatot mentett meg tavaly a fővárosi állatkert appeared first on BaHír.

Az egymillió főt meghaladó látogatószám elérése, a meglévő programok és területek fejlesztése is szerepel a Fővárosi Állat- és Növénykert idei tervei között. Amelyekről Sós Endre, az intézmény természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója tartott sajtótájékoztatót csütörtökön.

    Az igazgató az eseményen kiemelte, hogy még mindig a Fővárosi Állat- és Növénykert az ország leglátogatottabb kulturális intézménye. Ami azért is fontos, mert a belépőjegyekből befolyó bevétel teszi lehetővé, hogy az intézmény stabil gazdálkodást tudjon folytatni. És az oktatással, a természetvédelemmel kapcsolatos nonprofit tevékenységeit is megfelelően el tudja végezni.
    Sós Endre megjegyezte: igyekeznek még több külföldi vendéget is bevonzani, akiknek az aránya 20-25 százalékot tett ki az idei látogatószámból. Az intézményt az év első felében 580 ezren keresték fel, a cél, hogy az év végéig ez a szám meghaladja az egymillió főt.
    Az igazgató elmondta, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert stratégiai céljai közé tartozik a külföldi és magyar állatkertekkel, valamint más szakmai partnerekkel való együttműködés a természetvédelem és a veszélyeztetett fajok megőrzése terén. Az intézmény jelenleg is több ritkulóban lévő faj, köztük az óvilági majmok közé tartozó mandrill, a pompás koronásgalamb, a hangyászsün, valamint a szürke óriáskenguru európai állatkerti tenyészprogramját koordinálja. De a kert szakemberei részt vesznek az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének különböző szakmai testületeiben. Amelyek például az elefántok, a gorillák, az orangutánok vagy éppen a vörös pandák állatkerti elhelyezését, gondozását, szaporítását és védelmét hangolják össze.

A fajmentő programok részeként több fontos állatszállításra is sor került a közelmúltban

    A fajmentő programok részeként több fontos állatszállításra is sor került a közelmúltban. Nemrég érkezett például egy fiatal szibériai tigris tenyészpár. A napokban került Lengyelországba az egyik Budapesten született pusztai macska (manul). De a meglévő nőstény rozsomák mellé is hamarosan egy új hím érkezik az Egyesült Királyságból. A szaporításoknak köszönhetően először születtek Magyarországon aranyszőrű takinok, és világra jött húsz rózsásflamingó-fióka is. Az állatkert szemléletformálással is igyekszik bemutatni a látogatóknak a globális természetvédelem kihívásait. Ezért részt vállal olyan kampányokban, mint az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által meghirdetett és már elindult VietnAmazing kampány. Amely Vietnám élővilágának sokféleségére és védelmére hívja fel az európai közönség figyelmét.
    A budapesti állatkert tevékenységének fontos, stratégiai területe a vadállatmentés is. Amelynek keretében a Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, sérült állatokat gyógyítják, a legyengülteket felerősítik. A szülők nélkül maradtakat pedig felnevelik úgy, hogy visszakerülhessenek természetes élőhelyükre. Évente több ezer mentett állat kerül be az Állatkertbe, a tavalyi évben több mint kétezer, de már idén is több mint ezer madarat, kisemlőst és hüllőt mentettek meg a park szakemberei.
    Sós Endre az eredmények között említette továbbá, hogy az év első felében sikerült megnagyobbítani a veszélyeztetett ázsiai vadkutyák kifutóját. Valamint a vombatkifutót, és jelenleg is tart a Kisszikla kifutójának átalakítása a barnamedvék számára. Ajegesmedve korábbi helyén ugyanis az idei évtől barnamedvéket mutat be az Állatkert. A Biodóm kültéri kifutóin is zajlanak a munkálatok, hogy még a szezonban állatokat lehessen ott is bemutatni.
    Már láthatók továbbá a VietnAmazing kampány keretében beszerzett, Vietnámban őshonos állat és növényfajok is. Utóbbiak a Főkapu mellett létesült új növényházban. De a botanikai fejlesztések között említette az igazgató a japánkerti domb oldalába telepített teaültetvényt is.
    Az intézmény számára fontos oktatási programok között kiemelte a zoopedagógiai foglalkozásokat, a látványetetéseket, az  állattréningeket, vagy az olyan élményprogramokat, mint az állatkerti Esti séták. Amelyek a rendes nyitvatartási időn túl havonta kétszer kínálnak bepillantást az állatkert kulisszái mögé.
    A kert társadalmi felelősségvállalási programjai közül kiemelte a Sérült Gyerekek Napját, a krónikusan beteg gyerekek számára szervezett Áloméj az Állatkertben című programot, vagy az Éjsötét koncertet, amelyre a látássérülteket várják.
    Számos kulturális programnak is helyet ad az intézmény. Az év első felében fejeződött be például a Sárkány Éve Lampion Fesztivál. A Vadak ura családi musical négy előadását láthatta a közönség a Biodómban. Ahol ezt követően a Fénydóm várta a látogatókat, szeptemberre pedig zenés programokat tervez az Állatkert. A Magyar Írószövetséggel közösen egy meseíró pályázatot is meghirdettek. Amelynek legjobb darabjai egy gyűjteményes mesekönyvbe kerülnek még karácsony előtt.
    Mindezeken túl a Budapesti Állatkert megújította a közösségi médiafelületein folytatott kommunikációját. A sajtótájékoztatóval egy időben pedig elérhetővé vált az Állatkert új weboldala is. Amely megújult külsővel, korszerű technikai megoldásokkal, a böngészéshez használt különféle eszközökhöz alkalmazkodó, reszponzív kivitelben érhető el.

További fontos hírek itt!

forrás: mti

The post Több mint egymillió látogatóra számít a Fővárosi Állatkert appeared first on BaHír.

    A Tavaszi lampionvarázson több száz, kínai művész által készített lampiont láthat a közönség. A legtöbb közülük állatokat, növényeket, mitológiai lényeket ábrázol, de a kínai civilizáció jellegzetes motívumai is megjelennek. Lesznek óriási sárkányok és óegyiptomi, piramisokat és szfinxet megjelenítő lampionok is.
    Emellett állatos látnivalók is várják a lampionvarázs helyszínén a közönséget. Például látható lesz magyar tarkamarha, mangalica, gyimesi racka juh, kameruni juh és törpekecske, hucul ló, alpaka, teve és újszülött kecskegidák is.  
    A Tavaszi lampionvarázs időszakában a cápákat, rájákat, különféle rajhalakat és más tengeri állatokat bemutató Cápasuli is nyitva tart este fél 10-ig.
    Minden este üzemel az 1908 óta működő Schäftner-féle falovas-hintós körhinta, két másik nosztalgia körhinta, a törpekerék. De a gyerekek felülhetnek a népszerű kisvasútra is.
    Az esemény helyszínét a látogatók a műemléki körhinta melletti kapun át közelíthetik meg. A bejáratot a márciusi időszakban 18 órakor, áprilisban esténként 18:30-kor nyitják meg, a helyszínen tartózkodni este tíz óráig lehet.

Korábban írtunk arról, hogy tavaly összesen 130 különféle faj 2368 segítségre szoruló egyede kapott újabb esélyt a Fővárosi Állat-és Növénykert vadállatmentő központjában.

Forrás: mti

További tartalmak itt!

The post Lampionvarázs esténként a Fővárosi Állat- és Növénykertben appeared first on BaHír.