A podcast ezúttal A Föld szemtanúja: Juhász Árpád címet viselte, tekintettel arra, hogy vendége a jövőre 90. születésnapját ünneplő, számos tudományos cikket, illetve az MTVA archívumában elérhető mintegy 100 filmet is készítő geológus volt, aki világjárása során 100 ezer fényképet készített, melyek közül eddig 40 ezret sikerült digitalizálni.

Juhász Árpád elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt véget ért kutató jellegű munkája során számos helyen volt szemtanúja a klímaváltozás miatt bekövetkező drámai természeti jelenségeknek.

A geológus Kelet-Afrikában szerzett tapasztalatait is megosztotta, amikor elmondta, hogy azokon a területeken a kiszáradást követően teljesen eltűnt a víz, a terület elsivatagosodott és emiatt a népcsoportok élete, életmódbeli szokásaik teljesen átalakultak.

Juhász Árpád ismertetése szerint először 1963-ban jutott el gleccserekhez, amelyekről számos dokumentumértékű fotót készített, majd ezt követően ezekre a területekre több ízben visszatért és ekkor nemcsak azt lehetett lemérni, hogy mennyivel rövidült le egy gleccser, hanem pontosan ki lehetett számolni a jégtömeg olvadásának mértékét is.

Még egy olyan, világviszonylatban jelentéktelennek számító gleccser, mint a Pasterze is 1850 óta mintegy másfél milliárd köbméternyi jeget veszített el, ami ezután olvadékvízzé vált, a grönlandi vagy alaszkai gleccserek olvadása pedig akár morphogenetikus változásokat is tud okozni – hangsúlyozta a geológus.

Juhász Árpád elmondta: repülőgépről jól lehetett látni, hogy az Alaszka és Kanada északi részein elterülő gigantikus gleccserek egyikének jelentős olvadása 2 évvel azelőtt akkora törmeléket rakott le, hogy az megváltoztatta az olvadék víz lefolyását is.

Áder János erre reflektálva úgy fogalmazott, hogy ennek az olvadásnak a következtében egy természetes gát képződött.

A korábbi államfő személyes élményeként osztotta meg, hogy Svájcban 35 évvel ezelőtt a gleccser tetején lehetett sétálni úgy, hogy ahhoz csupán 3 lépcsőfoknyit kellett feljebb lépni, miközben ma már 500 lépcsőfokot kell megtenni ahhoz, hogy elérjük a jég felszínét.

Juhász Árpád ehhez hozzáfűzte, hogy kutatói világjárásának egyik leglátványosabb jelenetét Grönlandon élte meg, amikor olyan több millió tonnás jégszilánkok érkeztek a fjordokhoz, amelyek ezt követően csak extrém dagály esetén tudtak kiúszni az Atlanti-óceánra.

Áder János szerint teljesen világos, hogy a klímaváltozás a jég visszahúzódása, a gleccserek fogyatkozása révén is szembetűnő. A geológus elmondta: az ő szakmája erre nem feltétlenül ad választ, ugyanakkor megemlítette, hogy magasan kvalifikált kutatók továbbra is nemcsak szkeptikusak, hanem ingerülten zárják ki annak lehetőségét, hogy az emberiség által kibocsátott szén-dioxidnak (CO2) van-e szerepe a klímaváltozásban.

Juhász Árpád szerint józan ésszel kizárható, hogy az emberiség által a légkörbe évente kibocsátott mintegy 36 milliárd tonna CO2 ne játsszon szerepet a klímaváltozásban.

Áder János elmondta: mérések bizonyítják, hogy jelentősen nőtt a kibocsátott CO2 koncentráció, amely többek között a földfelszíni hőmérséklet emelkedésére, a tengerek hőmérsékletének változására és a savasodására is hatással van.

A volt államfő szerint az emberi tevékenység, illetve a biodiverzitás csökkentését figyelembe véve jelenleg az úgynevezett „hatodik kihalási hullámnak” vagyunk szemtanúi, ebben az embernek komoly szerepe van, ugyanakkor leszögezte azt is, hogy eddig valamennyi kihalási hullám után új élet kezdődött.

A még megmaradt őserdők ökoszisztémáiban milliós számban vannak alacsonyabb rendű élőlények, amelyek a biodiverzitásnak ugyanolyan részei, mint egy emlős vagy egy hal – mondta Juhász Árpád.

Áder János erre úgy reagált, hogy fiatalokat is tanít arra, hogy az erdőben nemcsak a fák vannak, hanem például a földfelszín alatt élő gombák, amelyek segítik a tápanyagfelvételt, vagy a fák gyógyulását.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nemcsak a jegesmedvék vagy a madarak vannak veszélyben, hanem a csak mikroszkóp alatt látható állatok is.

Forrás: mti.hu

The post Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye appeared first on BaHír.

Az ökológia lábnyom egy olyan érték, olyan közgazdasági mutató számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. 

Bolygónkon egy emberre 1,8 hektár terület jut, ennél azonban sokkal egyenlőtlenebb a földi javak eloszlása. Jelenleg körülbelül 2,2 hektár terület egy ember ökológiai lábnyoma.

Hazánkban ez az érték még magasabb: egy magyar ember 3,7 hektár nagyságú ökolábnyommal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal több erőforrást veszünk el a Földtől, mint amennyit újrahasznosítással újra tudunk teremteni.

Most 10 nagyon egyszerű és a mindennapi életünkbe könnyen beiktatható tippet próbálok adni ahhoz, hogy a környezetünk érdekében hogyan tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat:

1, Tipp, ami a legegyszerűbb, de mindennapos, és rendkívül hatékony: kézmosás, szappanozás, borotválkozás vagy fogmosás közben zárjuk el a csapot, ne hagyjuk folyni. A környezet megóvása mellett még pénztárcánkat is kíméli.

2, Tipp se nem nehéz, se nem bonyolult, hiszen mindössze csak hulladék mennyiségének csökkentése és a környezetünk tisztán tartása a célja. Ehhez iktassuk be az életünkbe az újrahasznosítást. Az mellett, hogy próbáljuk meg elhagyni az egyszer használatos dolgokat és szerezzünk be helyettük újrahasznosíthatókat, az egyszer használatos csomagolásokat legalább még egyszer használjuk fel.

3, Tipp már egy kis kényelmetlenséggel jár, mert most itt az ideje, hogy gyakrabban hagyjuk otthon az autót, és helyette gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közlekedjünk. Ennek is megvannak az előnyei: fittebbek lehetünk, új ismeretségeket köthetünk, és a környezetünket is kíméljük

4, Tipp is az izmaink megmozgatásával valósítható meg. Használjuk kevesebbet a liftet, és többet lépcsőzzünk, nem csak energiát takarítunk vele meg, de növelni tudjuk az
állóképességi is.

5, Tipp, ami ismét megmozgat bennünk, mert nagyon megszoktuk az online vásárlás kényelmét. Helyette hazafelé menet a boltban veszi át vagy meg az árut, így aktívan hozzájárulhatunk a felesleges CO2 kibocsátáshoz, és a felesleges csomagolóanyagok használatához. A boltban való böngészés még környezetbarát is.

6, Tipp, hogy térjünk vissza a jó öreg varráshoz! Ne dobjuk azonnal a szemétbe az elszakadt ruhát, mert a legtöbb ruhadarab néhány öltéssel megmenthető vagy akár átalakítható. 

7, Tipp a gyomrunkat érinti, de az egészségünket szolgálja. Nagyon magas az állati fehérjefogyasztás, nem kell azonnal vegánná válnunk, de ha kevesebbet és ritkábban eszünk húst, a húsmentes napok már az is jelentősen csökkenti a környezeti ártalmat.

8, Tipp, hogy soha ne menj éhesen bevásárolni, mert ilyenkor hajlamosak vagyunk a felesleges élelmiszerek beszerzésére. A fölöslegesen vásárolt étel a hűtőszekrény megromlik, ami aztán a szemétben végzi. Indulás előtt egyél, és írj bevásárló listát! Vásárolj tudatosan!

9, Tipp, az otthoni főzés során is rengeteg felesleges energiát lehet megtakarítani. Ne nyitogassuk feleslegesen a hűtő ajtaját, ne hagyjuk nyitva hosszabb időre. A vízzel is takarékoskodjunk, folyamatosan ne tartsuk nyitva a csapot.

10, Tipp, hogy a mosáskor is rengeteg energiát, mosószert és vizet takaríthatunk meg. Érdemes minimalizálni a használatát, hiszen rengeteg vizet és áramot fogyaszt. Válasszunk energia és víztakarékos mosógépet. Gyűjtsük össze a mosnivalót, egy pár zokni miatt ne kapcsoljuk be.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss zöld híreket, információkat.

The post Így csökkentheted az ökológiai lábnyomod appeared first on BaHír.

Nem kell azonnal óriási dolgokra gondolnunk, mert erre a témára is igaz, hogy bár a változás velünk kezdődik és rengeteget tehetünk a saját szokásaink megreformálásával is, de a legnagyobb és legkárosabb problémák és szennyezések ellen egyenként sajnos igen csekély a valószínűsége, hogy képesek lennénk fellépni. Gondoljunk csak bele, hogy a bolygónk legnagyobb szennyezői olyan országok, mint például Kína vagy olyan, elképesztő profitot termelő, multinacionális nagyvállalatok, mint például a Shell olajipari vállalat. Nyilvánvaló, hogy ezek működésére az egyénnek szinte semmilyen ráhatása nem lehet. Bár fontos megjegyezni nulladik lépésként, hogy lehet egy cég akármilyen nagy és világméretű, ha az egyének tömeggé formálódva egyszerre fordulnak el az adott piaci szereplőtől és bojkottálják az általa kínált termékeket és szolgáltatásokat, akkor lehet eredményt elérni vagy akár teljes meghátrálásra kényszeríteni ilyen óriás piaci szereplőket is.

De nézzük inkább a kézzelfogható példákat. Az egyik leggyakoribb kérdés, amikor azt feszegetjük, hogy mit teszünk mi a saját életünkben a zöldebb jövő érdekében, hogy képesek vagyunk-e megváltoztatni az alapvető közlekedési szokásainkat. A cikk írójaként én magam sem szeretnék álszent lenni, így bevallom, hogy a szükségesnél jóval többször választom azt a tömegközlekedés vagy a séta helyett, hogy autóval jutok el a városon belüli céljaimhoz. Ennek a legbosszantóbb következményét, a Pécsett is egyre sűrűbben előforduló forgalmi dugókat mind ismerjük, de ami még ennél a bosszantó jelenségnél is fontosabb, hogy ezzel a döntésünkkel a saját lakókörnyezetünk levegőjét tesszük sokkal szennyezettebbé és egészségtelenebbé. Az tehát egészen biztos, hogy az egyéni autós közlekedés feladásával nem csak gördülékenyebbé tehetjük a városon belüli közlekedést, de a tömegközlekedés kihasználásával élhetőbbé és egészségesebbé varázsolhatjuk a saját környezetünket is.

Van a közlekedésnél egy – legalábbis az én személyes véleményem szerint – sokkal egyszerűbb témakör, ahol minimális energiabefektetéssel tudunk óriási eredményeket elérni a saját ökológiai lábnyomunk csökkentésével. Ehhez nincs másra szükség, csak arra, hogy lemondjunk olyan, korábban alapvetőnek számító termékek, eszközök használatáról, mint például a műanyag szívószál, a nejlon zacskó és más egyszerhasználatos csomagolóanyagok. Azért is mertem úgy fogalmazni, hogy minimális energiabefektetésre van csupán szükségünk ehhez, mert ma már nem kell megterveznünk internetes rendelésekkel és külön zöld boltok felkeresésével azt, hogy bevásárolhassunk környezetbarát táskákból, csomagolóanyagokból és tárolókból. A legtöbb bolt, üzlet polcain már elérhetőek a környezetbarát alternatívák, sőt keresni sem kell őket, mert sok esetben közvetlenül az egyszerhasználatos társaik mellé vannak elhelyezve.

Végezetül pedig nézzünk egy kicsit komplexebb témakört, az átgondolatlan vásárlást, túlfogyasztást. Könnyen eshetünk bele abba a hibába, hogy úgy cserélgetjük és/vagy vásároljuk az újabb ruhákat, használati tárgyakat és elektronikai eszközöket, hogy valójában semmilyen ésszerű, kézzelfogható érv nem támasztja alá azok lecserélésének szükségességét. Én magam is vásároltam már úgy egy újabb inget, sőt elektronikai eszközt is, hogy ha őszintén végig gondolom, abban az adott pillanatban egyáltalán nem volt rájuk szükségem, mert a már meglévő kielégítette az igényeimet. Kérdés tehát, hogy képesek vagyunk-e a minden sarkon lesből támadó hirdetések és célzott reklámok, a fogyasztói társadalom csábításának ellenállva lemondani az új termékek, eszközök hajszolásáról és tudatos döntéseket hozni minden egyes vásárláskor?

Na de lássuk az Önök véleményét: miről lennének hajlandóak lemondani egy élhetőbb és zöldebb jövő érdekében? Írják meg nekünk kommentben!

kiemelt kép: Pexels, Singkham

The post Önök miről mondanának le egy fenntarthatóbb és zöldebb jövő érdekében? appeared first on BaHír.

Egy friss tanulmány most azt mérte meg, mekkora hatással volt ennyi víz felszínre mozgatása a bolygó dőlésszögére, illetve arra a tengelyre, ami körül a bolygó forog.

A kutatók modellezték a forgási pólust, vagyis azt a pontot, ahol a bolygó képzeletbeli tengelye kilógna a felszínéről, ha fizikai objektum volna. A forgási pólus helyzete nem azonos a földrajzi északi és déli pólussal, és idővel természetes folyamatokon keresztül is változik. A forgási pólus általában körülbelül egy év alatt néhány méterrel csúszik el, így a 80 centiméter nem kirívóan sok, mégis fontos folyamatra hívja fel a figyelmet.

2016 óta ismerjük, hogy a forgási pólust az éghajlattal összefüggő folyamatok befolyásolják, például ilyen a jéghegyek olvadása, és a bennük rekedt víztömeg újraeloszlása is. A kutatók azonban eddig nem adták hozzá a kiszivattyúzott vizet a modellekhez, így azok nem egyeztek tökéletesen a megfigyelésekkel – nagyjából 78,5 centiméteres volt az eltérés.

A kutatók most azt mutatták ki, hogy az éghajlattal összefüggő folyamatok közül a talajvíz újraeloszlása van a legnagyobb hatással a forgási pólus eltolódására.

Mivel a Föld tengelyének dőlésszöge hatással lehet a bolygó felszínén az évszakos időjárásra, a tudósok most arra próbálnak rájönni, hogy a forgási pólus eltolódása hozzájárulhat-e hosszú távon a klímaváltozáshoz.

The post Eltoltuk a Föld dőlésszögét a rengeteg kipumpált vízzel appeared first on BaHír.

Egyelőre a globális adatot még nem ismerjük, tehát, hogy az egész bolygót tekintve mikor érjük el a túlfogyasztás napját, hatalmas csodában viszont nem reménykedhetünk a tavalyi évet látva, amikor június 28-án értük el a szóban forgó napot. Szomorú érdekesség, hogy az erre vonatkozó adatokat a ’70-es évek óta jegyzik fel, 1971-ben pedig a túlfogyasztás napja decemberre esett, ami azt jelenti, hogy ekkor még hozzávetőlegesen annyi erőforrást használtunk fel egy év alatt, amennyi az adott időszakban a rendelkezésünkre állt. Jól láthatjuk, hogy az azóta eltelt évtizedekben – ami egy ember életében talán hosszú időnek tűnhet, a bolygónk életét tekintve azonban egyáltalán nem az – milyen nagy léptékben romlottak ezek a körülmények.

Bár ez kevéssé vígasztalhat minket – az elkövetkező generációkat, akik elől jelenleg is elhasználjuk az erőforrásokat, pedig még kevésbé – de Magyarország messze nem tartozik a legrosszabb adatokkal rendelkező országok közé. Meg sem nyugodhatunk azért, hiszen messze a „világelit” a fenntarthatóság szempontjából, de íme néhány elkeserítően rossz adat a nagyvilágból, a felsorolt országok a jelzett napokon érik el a túlfogyasztást (nem, nem elírás):

• Katar: február 10.
• Luxemburg: február 14.
• Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Arab Emírségek: március 13.
• Ausztrália: március 23.
• Belgium: március 26.
• Dánia: március 28.

Annak érdekében, hogy néhány pozitív példát is láthassunk, érdemes a „szégyenlista” mellett megemlíteni Jamaicát (december 20.), Ecuadort (december 6.) és Indonéziát (december 3.), ők azok, akik a 2023-as adatok alapján a legközelebb vannak ahhoz, hogy az erőforrásfelhasználás szempontjából fenntarthatónak nevezhessük őket.

Ezt a szomorú napot érdemes arra is használnunk, hogy átgondoljuk, mi az, amit a legszűkebb környezetünkben mi magunk is megtehetünk annak érdekében, hogy ezt a dátumot minél távolabbra toljuk a mostaninál. Gyakori tévhit a fenntarthatóság, környezetvédelem kérdéskörében az, hogy az egyéni cselekvés nem jár érdemi hatásokkal. Természetesen abban igaza van a kétkedőknek, hogy amíg a világ legnagyobb szennyező országai és multinacionális nagyvállalatai kis túlzással szabályozatlanul rombolják a bolygót és a profit érdekében felzabálják valamennyi ember elől a meglévő erőforrásokat, addig az egyszer használatos csomagolóanyagok lecserélésével egyéni szinten nem fogjuk tudni megváltani a világot.

Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy mint minden változás, ez is kicsiben kezdődik. Számos olyan, jelentős anyagi teherrel nem járó, sok esetben csupán szemléletváltást igénylő módszer van, amivel segíthetünk azon, hogy tudatosabban éljünk, csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat és ezáltal segítsünk a bolygónak is, amelyen élünk és amelyen azt szeretnénk, hogy majd a gyermekeink és unokáink is élhessenek. Ezek közül szedtünk össze néhányat az alábbi cikkeinkben:

Környezetbarát mosogatás – mit, miért, mire helyettesíts

Helyben is beszerezhető eszközök és hasznos tippek a zöldebb háztartáshoz

Kicsiben is érdemes küzdeni az élelmiszerpazarlás ellen

kiemelt kép: Pexels, Artem Podrez

The post Május 30. a túlfogyasztás napja, elhasználtuk a Föld éves erőforrásait appeared first on BaHír.