Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) igazgatója elmondta: a sátorhelyi emlékhelyen a jelenlegi ismeretek szerint öt tömegsír található, azok közül a kormányzat támogatásával kettő feltárását végzik el. A több mint 300 halottat rejtő III. számú sír feltárásával már korábban végeztek. Most pedig a várhatóan legalább százötven ember maradványait tartalmazó IV. számú sírnál kezdődtek ásatások a JPM, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a sátorhelyi emlékhelyet üzemeltető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) együttműködésével.

„Az elmúlt évtizedekben e tömegsírokat csak részlegesen nyitották fel, mindössze felszíni vizsgálatokat végezhettek. A mostani munkák során azonban kiemelik és rendszerezik a csontvázakat, azokat mélyreható módon vizsgálják, a tárgyi emlékeket pedig múzeumi leltárba veszik és ott elemzik tovább” – magyarázta.

A munkálatok legfontosabb célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet. Továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a kegyeleti szempontoknak is megfelelően egy új, interaktív kiállítás keretében mutathassák be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.

Az ütközet 500. évfordulójához kapcsolódó, beruházásokat és kulturális eseményeket is magában foglaló, Mohács 500 elnevezéssel futó projekt csatatérkutatási programjának vezetője felidézte: a 2020-22 között feltárt III. számú tömegsír maradványainak előzetes antropológiai vizsgálati eredményei azt támasztják alá, hogy abba a tömegsírba a csata utáni kivégzés áldozatai kerülhettek.

A JPM Régészeti Osztályának helyszínen dolgozó ásatásvezetője, Neményi Réka azt mondta: a jelenlegi munka legfontosabb célja, hogy az eredményeket összevessék a III. számú sírnál szerzettekkel.

A bő négy méter hosszú és több mint másfél méter széles sírgödörből eddig tizenkét csontvázat emeltek ki és 63-at számoztak meg, de arra következtetnek, hogy összesen több mint 150 csontváz kerül majd elő. A leletanyagot tekintve hasonlóra számítanak, mint a korábbi tömegsír esetében: ruházathoz kapcsolódó fémtárgyak – így párizsi kapcsok, zsinór- és fűzővégek, vascsatok – kerülhetnek felszínre, de akár ólomlövedékekre, nyílhegyekre, különösen szerencsés esetben akár pénzérmékre is bukkanhatnak. Utóbbiakra azért van kisebb esély, mert a foglyokat fegyvereiktől és értékeiktől megfosztották.

Az első tizenkét csontváznál tíz esetben kivégzéssel összefüggésbe hozható vágásnyomokat figyelhettek meg. Az esetek felében pedig kifejezetten olyan sérüléseket regisztráltak, amelyek csata közben nem keletkezhetnek. Az ilyen, többszörös, önmagukban külön-külön is halálos vágások nyomai általában a nyaki gerinc felső csigolyáin, a koponyaalap csontjain, illetve az állcsontokon, halmozottan figyelhetők meg – tette hozzá Pálfi György. Az antropológus szakember kifejtette: a III. tömegsírból is főleg fiatal férfiak csontvázai kerültek elő, de akadt közöttük idős férfi, néhány nő, sőt egy-két gyerek is. Mindez arra utal, hogy az oszmán sereg tagjai a csatatéren kívül, a magyar táborokban is ejthettek foglyokat, akik a fogságba esett katonákkal együtt válhattak az 1526. augusztus 31-i tömeges fogolykivégzés áldozataivá.

Pálfi György a munkálatok jelentőségét érzékeltetve azt mondta, a sátorhelyi tömegsírok feltárásához hasonló antropológiai feldolgozó munkát Magyarországon még sohasem végeztek, az „hallatlanul nagy kihívást és lehetőséget” jelent.

A feltárt maradványokat várhatóan a csata 500. évfordulóján, 2026. augusztus 29-én helyezik örök nyugalomra egy addigra az emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában.

The post Újabb tömegsír feltárása kezdődött meg Mohácsnál appeared first on BaHír.