Az alacsony fizetések miatt szerinte mostanra ellehetetlenült az intézmények fenntartása, mivel nem lehet elegendő, speciális szaktudással rendelkező szakembert találni, a szférában beígért 9 százalékos emelés pedig a képviselő szerint az infláció mértékét sem éri el.

Akik a szektorban maradtak, a hivatástudatuk miatt maradtak, de hivatástudatért a boltban nem nagyon lehet venni semmit – jegyezte meg, azt hangsúlyozva, erre az ágazatra, nem felesleges kiadásokra kellene költségvetési forrásokat fordítani.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: 2010 óta nőtt a szociális ágazatban dolgozók megbecsültsége, miközben a legutóbbi választáson az LMP-vel együtt induló baloldali pártok kormányon csökkentették a szociális ágazatban dolgozók bérét.

A bankokat békén hagyták, de a szociális dolgozóktól elvettek egyhavi fizetést – mondta, majd ezzel azt állította szembe, hogy 2010 óta három és félszeresére emelték az ágazatban a béreket.

Az államtitkár hozzátette: senki nem mondja, hogy a szociális ágazatban ideális szinten vannak a bérek, „ennél magasabb összegre van szükség, és ezen is fogunk dolgozni”. Kitért arra is: az ellenzéki politikus által sürgetett kitagolást, azaz a nagy intézmények kisebb, emberibb, családiasabb létesítményekké alakítását néhány kivétellel megvalósították, noha ez volt „az uniós kötözködések egyik célpontja”.

Ungár Péter napirend előtti felszólalása:

Forrás: mti.hu

The post LMP: hatalmas a bérprobléma a szociális ágazatban appeared first on BaHír.

Azért a komoly munkára is rátértek az Országgyűlésben, mert például Kanász-Nagy Máté, az LMP-Zöld Magyarország Pártjának országgyűlési képviselője a napirend előtti felszólalásában a Parlament nyitóülésén arról beszélt, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer nem működik jól.

Hangsúlyozta, hogy ez nem a benne dolgozó elhivatott szakemberek hibája, hanem a rendszert működtető magyar állam teljesít rosszul, és ennek a leginkább kiszolgáltatott gyermekek, családok látják a kárát.

Ungár Péter, az LMP társelnöke válaszolt Orbán Viktor napirend előtti felszólalására:

Viszont Gyurcsány Ferenc nem hagyta magát, mert ha már egyszer a Parlamentben nem tudta elmondani azt, amit szeretett volna, megtette ezt a Facebook-oldalán.

The post Vitákkal, kivonulásokkal indult az Országgyűlés őszi ülésszaka appeared first on BaHír.

Az Országgyűlés weboldalán rákerestünk arra is, hogy a helyi képviselők hány alkalommal említették Pécset a felszólalásaikban. Keresztes Lóránt 26 alkalommal említette a város nevét, Mellár Tamás kétszer, Hoppál Péter pedig egyszer sem.

Nagy változás nem történt, az első helyen 2023-ban is az LMP-s Keresztes László Lóránt végzett, aki tavaly 90 alkalommal szólalt fel, összesen 8 óra 26 perc és 58 másodperc időtartamban.

Őt követi a második helyen 34 felszólalással a Fideszes Nagy Csaba, aki 2 óra 35 percet 15 másodpercet beszélt.

A dobogó harmadik fokán a Párbeszéd frakciójában helyet foglaló Mellár Tamás található 20 felszólalással, ami összesen 2 óra 18 perc 3 másodperc felszólalási időt tett ki.

Bár a képzeletbeli dobogóra már nem fért fel, de a negyedik helyen a fideszes Bánki Erik végzett, akinek a neve mellett 20 felszólalás szerepel, ehhez 2 óra 40 másodpercet kellett beszélnie.

Ötödik helyen az MSZP-s Tóth Bertalan található 11 felszólalással és 1 óra 13 perc 11 másodpercnyi hozzászólási idővel. Mögötte nem sokkal lemaradva 9 felszólalással a KDNP-s Hargitai János következik, aki 1 óra 44 másodpercet beszélt a tavalyi évben az Országgyűlésben.

Nem csupán az első helytől, de még saját párttársaitól is jócskán lemaradva az utolsó helyen kullog a fideszes Hoppál Péter, aki mindössze 2 alkalommal kért szót 2023-ban a Parlamentben, felszólalásai pedig csupán 20 perc 39 másodpercig tartottak.

The post Hoppál mindössze 2, Keresztes 90 alkalommal szólalt fel tavaly az Országgyűlésben – íme a számok, ennyit beszéltek Pécs-Baranya képviselői a Parlamentben appeared first on BaHír.