A fecskeállomány csökkenésének megállítását, megfordítását a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével, az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, az ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával lehet segíteni – közölte az MME hétfőn az MTI-vel.

Az MME a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.

A rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van többek között a fecskéknek és a denevéreknek. Minden fecske legalább 1 kilogramm, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ez azt is jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad – hívták fel a figyelmet.

Rámutattak: a napjainkra teljes egészében városiasodott sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van.

The post A fecskék védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület appeared first on BaHír.

A Facebookon is létrejött egy csoport „Mentsük meg a fecskéket!” néven, ahol rengeteg információ, és aktuális hír olvasható a veszélybe került fecskékről, illetve arról, hogy hol is találhatunk madármentőket.

A csoport célja olyan emberek toborzása, akik szívükön viselik a magyarországi fecskék sorsát. Segítségükkel pedig minél több olyan ember megnyerése, akik eddig kevésbé törődtek villásfarkú madarainkkal.

Addig is íme, néhány jótanács a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról:

Az épületekre, ezek közelébe beülő fecsketömegek esetében valódi segítséget jelenthet a garázs, melléképület stb. megnyitása a madarak számára. Ugyanakkor sajnos képtelenség etetéssel segíteni az egyszerre bajba kerülő fecskék ezrein, tízezrein, de egy-két fészek, néhány madár esetén erre is van esélyünk.

Az épületekre, ezek közelébe (pl. kerítés, vezetékek) beülő fecsketömegek esetében valódi segítséget jelenthet a garázs, melléképület, lépcsőház, istálló megnyitása a madarak számára – tartós eső idejére, illetve éjszakára nyugodtan zárjuk is be ide a madarakat! A fecskék így melegben tudják átvészelni a rossz időt, így akár egy-két nappal is tovább kibírják. amint eláll az eső, nyissuk ki az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni. Ezzel a módszerrel akár madarak ezreinek is hathatós segítséget tudunk nyújtani.

Semmiképpen ne tegyünk úgy, mint az alábbi videóban látható autósok, akik a Balaton parton tömegével mennek át a fecskéken, akik a szél miatt nem tudnak repülni!

Felnőtt madarak

A több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben az öreg madarak is éheznek, ezért ilyenkor úgy csökkentik az energiaveszteséget, hogy szorosan összebújva az eresz alá, épületpárkányra húzódva üldögélnek. Ilyenkor még néhány évtizede is segítették őket a lakott, kivilágított istállók, ahova nem csak melegedni tudtak behúzódni, de ott vadászhattak is a zárt tér melegében repkedő legyekre.

Amennyiben, ha a felnőtt madarak ilyen jellegű gyülekezését tapasztaljuk, megpróbálkozhatunk az etetésükkel. Első körben jó, ha az eresz alatt, az ablakpárkányon üldögélő vagy az épület helyiségeinek melegébe behúzódó madarak közelébe lapos tálkába (a legjobb a műanyag virágalátét) élő lisztkukacokat, ezek mellé apróra vágott egyéb táplálékot (lásd a következő mondatban) tehetünk ki, ezeket a kiéhezett madarak jó eséllyel felcsipegetik.

Jó, ha tudjuk, hogy a fecskék elsősorban a repülő, mozgó rovarra vadásznak, a nem mozgó darabolt marhahús, nedves macskakonzerv, túró-reszelt sajt-főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem ismerik fel, hogy az ehető. Ezért érdemes lisztkukacot is tenni ezekre, hátha ez rávezeti a madarakat a táplálék felismerésére.

Ha a kifejlett fecskék már annyira legyengültek, hogy kézzel megfoghatók, akkor őket is a fiókákhoz hasonló módon, a lakás melegében, dobozban tartva, kézből etethetjük az időjárás kedvezőbbé válásáig.

A röpképes fecsketömegek számára nyithatunk ajtót!

Amennyiben a közvetlen környezetünkben tapasztaljuk, jó ha tudjuk, hogy az épületekre, ezek közelébe (pl. kerítés, vezetékek) beülő fecsketömegek esetében valódi segítséget jelent a garázs, melléképület, lépcsőház, istálló megnyitása a madarak számára – tartós eső idejére, illetve éjszakára nyugodtan zárjuk is be ide a madarakat! a fecskék így melegben tudják átvészelni a rossz időt, így akár egy-két nappal is tovább kibírják. amint eláll az eső, nyissuk ki az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni. Ezzel a módszerrel akár madarak ezreinek is hathatós segítséget tudunk nyújtani.

Egészen a néhány évtizeddel ezelőtti közelmúltig a molnár- és füsti fecskéknek sokkal könnyebb dolguk volt hűvös idő esetén (ráadásul a szélsőséges időjárás gyakorisága és ezek ereje is sokkal-sokkal kisebb volt). Amikor az ország minden településén, szinte minden portán ott voltak a lakott istállók, akkor a fecskék akár napokra be tudtak húzódni a gerendákra, a jó melegbe, ahol a rovarok is repültek, így még táplálkozni is tudtak.
Amikor az ökológiai rendszer mind nagyobb része felborulóban van, akkor ezzel összefüggésben az olyan „társadalomökológiai” hatások is negatívan hatnak, mint a háztáji állattartás szinte teljes megszűnése, az istállók eltűnése.

The post Segítsük a fecskéket a hideg, esős időben appeared first on BaHír.

A tavasz egyik első hírnökét ráadásul Baranyában fotózták le! A nagyon aranyos kis fecske látszólag élvezi a napsütést Göncz István fotóján.

A füsti fecske a tavasz hírét hozza, reméljük igaza is lesz és most már egyre többször lesz, meleg, tavaszias idő.

Forrás: MME Baranya Megyei Csoportja

The post Megérkezett az első füsti fecske Baranyába appeared first on BaHír.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van. Erre hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn közleményben. Amelyben emlékeztetnek az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról. Az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk – hangsúlyozza az MME, kiemelve, hogy a tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni az ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkákat”.

Minden fecske legalább 1 kilogramm repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt

    A tájékoztatás szerint az MME a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.
    Az egyesület emlékeztetett arra, hogy a rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van a fecskéknek és a denevéreknek. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. Ennek hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, valamint a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
    Azt írták, minden fecske legalább 1 kilogramm repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Az MME számításai szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat. Ami azt jelenti hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetben.
    Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkák” felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával segíthetik az emberek.

forrás: mti

További hírek, érdekességek itt!

The post Az elmúlt években jelentősen csökkent a hazai fecskeállomány appeared first on BaHír.