Hoppál Péter kormánybiztos a legnagyobb magyarországi télűző, tavaszköszöntő eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy település hídváros jellege várhatóan tovább fog erősödni, ugyanis a mohácsiak sok évtizedes kérésének megfelelően megvalósul a mohácsi Duna-híd. Ez a „szimbólum szerinte még inkább meg fogja mutatni, hogy milyen „különleges és fontos város Mohács„.

Azt mondta: a mohácsi busójárás különleges kulturális élmény mindazok számára, akik évről évre megmerítkeznek benne, hiszen ilyen komoly karnevállal sem Magyarországon másutt, sem a környező európai országokban nem találkozni, és méltán lett a világörökség része.

A kormánybiztos kiemelte: a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy a városban együtt élő nemzetiségek évszázadok alatt különleges kulturális teljesítményt hoztak létre, azt pedig nemcsak fenntartják, de kiemelkedően magas színvonalon mutatják be a nagyvilágnak.

Beszédében kiemelte: a keresztény kultúrában ez a hétvége az önfeledt mulatságé, amit mutat a riói és a velencei karnevál is, a legnagyobb magyar karnevál azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy benne a kereszténység előtti téltemető hagyományvilág is megjelenik.

A kormánybiztos, aki egyben Baranya egyik fideszes országgyűlési képviselője is, emlékeztetett, hogy Szekó József, a város néhai polgármestere sokat tett, a jelenlegi városvezető, Pávkovics Gábor és Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője pedig sokat tesz azért, hogy ez a hagyomány és ez az örökség nemzetközi színtéren is mindinkább megjelenjen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre lesz a mohácsi csata ötszázadik évfordulója, amelynek alkalmából számos fejlesztés, program valósul meg majd a városban Hargitai János koordinálásával, aki a Mohács 500 program kormánybiztosaként „nagyon sokat tesz azért, hogy mindaz, amit Mohácsról tudunk és meg akarunk mutatni a nagyvilágnak, az érvényes legyen, ható legyen és ízig-vérig egyúttal mohácsi legyen„.

A kormánybiztos beszédét követően új busót avattak a politikus és Pávkovics Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) segítségével, majd több tízezer helyi lakos és látogató részvételével szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.

Az idei – 24 helyszínen 100 programot kínáló, csütörtökön kezdődött március 4-ig tartó – mohácsi busójáráson a szervezők becslései szerint összesen mintegy százezer, a forgalmasabb napokon negyvenezer ember vesz részt, ők 73 busócsoporttal és összesen 2600 maskarással találkozhatnak a város utcáin, terein.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején a délszláv területekről elvándorló, Mohács környékén megtelepedő katolikus vallású etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a telet és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A kedden záruló busójárás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

Forrás: mti.hu

Fotó: Hegedüs Tünde

The post Mohács hídváros, ahol találkozik észak és dél, kelet és nyugat appeared first on BaHír.

A szülők kreativitása elismerésre méltó, hiszen nagyon ötletes jelmezeket alkotnak. Ma már elérhető az interneten is számtalan ötlet, szabásminta. Az elkészítés folyamatát videókon  is láthatjuk. Ha régi ruhákat használunk fel a jelmez elkészítéséhez, egy kis átalakítással sok pénzt spórolhatunk. Esetleg madárijesztő, vagy boszorkány, kertész, pék és szinte bármelyik foglalkozás kivitelezhető, némi kellékkel kiegészítve. És az is lehet, hogy ez a bizonyos tárgy már ott lapul gyermekünk játékosdobozában, vagy a polcon. Nagyon kreatív megoldásokra láthatunk példákat, melyekhez dobozt, festéket vagy az udvaron található esetleg használaton kívüli szerszámokat, anyagokat használtak fel. Így keletkezett valószínűleg a legófigura, kupakember, bádogember, túrórudi és számos más érdekes megoldás. De felkereshetünk különböző cégeket is, a már felesleges anyagmaradék miatt. A legtöbb gyártó általában szívesen ad a már kidobásra ítélt hulladékból, amely ebben esetben komoly segítség lehet nekünk. Amennyiben alapanyag vásárlásra kerül sor, érdemes újrahasznosított, vagy lebomló anyagokat választani. És a készítés során arra törekedni, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.

De nem mindenki elég ügyes, gondolhatják jogosan e sorokat olvasva. Éppen ezért van lehetőségünk különböző jelmezkölcsönzőkbe ellátogatni és kikölcsönözni az áhított karakter kellékeit. A kölcsönzés sokkal olcsóbb, mintha újat vásárolnánk és így a farsang olcsóbb lesz. De manapság a turkálókban is elérhetőek különféle jelmezek, vagy esetleg átalakítható ruhadarabok, kellékek.

Jó ötletelést kívánunk!

The post Hogyan lehet környezetbarát, fenntartható a farsang? appeared first on BaHír.

A Mohácsi Busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Napjainkra az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Most pedig ismerjék meg a Mohácsi Busójárás 2025. februári programját:

Február 27. (csütörtök) – Kisfarsang
09.30 „Maszkot ölt apraja, nagyja” – Busójárás nyitórendezvénye az Ifjúsági Centrumban
Közreműködik a Mohács Térségi Általános Iskola Széchenyi Iskolája, a Mohács Térségi Óvodaközpont Rókus Óvodája és Eötvös Óvodája
12.00 Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban
14.45 Farsangi felvonulás a Sokackörtől (Táncsics utca – Szabadság utca – Széchenyi tér)
15.00 A város utcáin és terein gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása
15.15 Gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói a Széchenyi téri színpadon
16.00 Busójárási eszközök bemutatója a Széchenyi téren
17.00 Kiállításmegnyitó a Kanizsai Dorottya Múzeumban
19.00 Délszláv táncház a piactéren Glasovi zenekarral

Február 28. (péntek)
10.30 A Busóudvarban ,,Busójárás varázslatos eszközei” című rajzpályázat kiállítás megnyitója
11.00 Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban
13.00 Trábert József Területi Német Népdaléneklési Verseny a Mohácsi Német Önkormányzat és a Park utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda közös rendezésében, Helyszín: Német Nemzetiségi Ház (Kossuth L. u. 51.)
14.30-16.00 MesterPont- A Népművészet Mesterei 1 helyen – „A valódi hagyományok útján” Versendi Kovács József-tambura és Englert Antal- maszkfaragó
Helyszín: Kígyó utcai Alkotóház bemutató műhelye: Kígyó u. 7/A. (belépő: 1.000 Ft)
14.30 Néptánccsoportok és zenekarok bemutatkozása a Széchenyi téri színpadon
14.30 Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Deák téri színpadon
15.00 Zenekarok a Busóudvar színpadán
16.30 A Radost zenekar minikoncertje és sokac táncok tanulása a Kanizsai Dorottya Múzeumban (belépődíj: 1.500 Ft)
17.00 „Maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak” – busómaszk-faragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból kiállítás, valamint Jaksics György busókellék-készítő népi iparművész életműkiállítása – kiállításmegnyitó a Mohácsi Kossuth Teátrum Művelődési Házban – Közreműködik: Orašje zenekar
19.00 Délszláv táncház a piactéren Versendi Kovács József és zenekarával 

További információk:
Weboldal: www.mohacsibusojaras.hu
Busójárással kapcsolatos információ: info@mohacskultura.hu
Általános turisztikai információ: mohacs@tourinform.hu
Facebook: www.facebook.com/busojarasmohacs
Instagram: @busojaras

Forrás: mohacs.hu

The post Mohácsi Busójárás februári programja appeared first on BaHír.

Persze akinek nincs kedve dagasztani az készíthet egyszerű túrófánkot is. Ez a kanállal szaggatott fánk szintén forró olajban sül, habkönnyű desszert. Nem kell hozzá más, mint túró, tejföl, tojás, liszt, só és sütőpor, ezeket jól eldolgozzuk, majd az olajban kisütjük. Forrón vaníliás porcukorba forgatjuk. Nagyon gyorsan elkészíthető.

A fánk története

Korábban megírtuk a történetét. A mi szalagos farsangi fánkunk elődjét már az ókori rómaiak, és a görögök is fogyasztották. A hosszúkás, fánkszerű ételt a sütés után mézzel vagy az akkoriban oly népszerű halszósszal ették. Az ókort követő középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek ki olajban. Ezeket a fánkocskákat sütés után édes szirupba forgatták.

A fánk diadalkörútját az 1400-as években kezdte meg  Európában.  Ekkor még  a nyers fánktésztát sós töltetlékkel, gombával, hússal töltve sütötték ki. A fánktészta ebben az időben teljesen megegyezett a kalácstésztával, ezt aztán idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették. Ezeket már olajban sütöttek ki, többek közt a hollandok. Amerikába is a holland telepesek által jutott ki a fánk. A közismert lyukas amerikai fánk csak az 1800-as évek közepén vált népszerűvé és amerikai módivá.

Manapság a legtöbb bolt polcain megtalálható valamilyen fánk, de a piacokon, vásárokon is gyakran találkozunk ezzel az édességgel. Sokan azonban azt vallják, hogy amit magunk készítünk az az igazi. Nos a lehetőség adott süssünk fánkot!

The post Süssünk valamit – farsangi fánk appeared first on BaHír.

2024-ben a farsang időszaka január 6-tól 2024 február 14-ig tart. De a jelmezbálok, iskolai, óvodai farsangok általában egész február végéig tartanak. Sok szülőnek komoly fejtörést okoz, hogy milyen jelmezbe öltöztesse a gyerekét. Vannak olyan oktatási intézmények, ahol csoportos beöltözés van. Sokszor rövid jelenteket tanulnak be és együtt készítik a maskarákat is amikbe beöltöznek. Számos szép példa akad ezekben az esetekben a szülői munkaközösség, esetleg cégek segítségére is.

A szülők kreativitása is igazán elismerésre méltó, hiszen nagyon ötletes jelmezeket alkotnak. És ma már elérhető az interneten is számtalan ötlet. Konkrét szabásmintákat is találnak a szemfüles érdeklődők. De számos videó is akad, ahol az elkészítés folyamatát is láthatjuk. De érdemes szervezni kreatív napot, ahol a többi szülővel együtt lehet elkészíteni a maskarát, esetleg álarcot.

De hogyan lehet mindezt fenntarthatóvá tenni? És egyáltalán miért kell, hiszen sokkal egyszerűbb rendelni valamit, valamelyik webáruházból és máris le tudtuk. Na de tényleg ez a célunk, hogy mielőbb letudjuk a feladatot? Hiszen külön örömöt hozhat a jelmez elkészítése, pláne ha gyermekünkkel együtt tesszük ezt. Nem is beszélve arról, hogy sokkal olcsóbb. De mitől lesz környezetbarát, fenntartható, takarékos?

Mitől lesz környezetbarát, fenntartható, takarékos?

Például ha régi ruhákat használunk fel a jelmez elkészítéséhez. Rengeteg minden készíthető, megunt ruhadarabokból egy kis átalakítással. Esetleg madárijesztő, vagy boszorkány, kertész, pék és szinte bármelyik foglalkozás kivitelezhető, némi kellékkel kiegészítve. És az is lehet, hogy ez a bizonyos tárgy már ott lapul gyermekünk játékosdobozában, vagy a polcon. Nagyon kreatív megoldásokra láthatunk példákat, melyekhez dobozt, deszkahulladékot, festéket vagy az udvaron található esetleg használaton kívüli szerszámokat, anyagokat használtak fel. Így keletkezett valószínűleg a legófigura, kupakember, bádogember, túrórudi és számos más érdekes megoldás. De felkereshetünk különböző cégeket is, a már felesleges anyagmaradék miatt. A legtöbb gyártó általában szívesen ad a már kidobásra ítélt hulladékból, amely ebben esetben komoly segítség lehet nekünk. Amennyiben alapanyag vásárlásra kerül sor, érdemes újrahasznosított, vagy lebomló anyagokat választani. És a készítés során arra törekedni, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.

De nem mindenki olyan ügyes, gondolhatják jogosan e sorokat olvasva. Éppen ezért van lehetőségünk különböző jelmezkölcsönzőkbe ellátogatni és kikölcsönözni az áhított karakter kellékeit. De mód van arra is, hogy felkeressünk egy turkálót, hiszen ott is akadnak szép számmal különféle jelmezek. Ezekhez sokkal olcsóbban juthatunk hozzá és gyermekünk a farsang után is szívesen ölti magára a karaktereket. De érdemes a már felhasznált ruhákat továbbadni családi, vagy baráti körben, esetleg eladni.

Mindenkinek jó készülődést, kreatív ötleteket, örömteli barkácsolást kívánunk! A farsangi mulatságokon pedig nagyon jó szórakozást!

The post Farsang a fenntarthatóság jegyében appeared first on BaHír.

A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, a nyugati kereszténység hagyományában a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe.

Vízkereszt napja tehát három eseményre is emlékeztet:

•  a napkeleti bölcsek imádására,
• Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban,
• Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.

Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is.

A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik.

A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez.

Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.

A téli egyhangúságot megtörő vízkereszti háromkirályjárás baranyai változataiban egy többnyire hosszú, dramatikus játék szerepel, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként nem csak bemutatkozik, de több jellegzetes karácsonyi éneket is elénekelnek, amelyek adománykérő rigmusokat is tartalmaznak. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok, jellegzetes viseletdarabja kellett, hogy legyen a díszes süveg, és fontos, elmaradhatatlan kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.

Napjainkra a vízkereszti népszokásokból jobbára már csak annyi maradt meg, hogy ezen a napon kezdik el a családok leszedni a karácsonyfát.

A karácsonyfák elszállítása minden évben szervezetten történik.

Pécsen, a BIOKOM Nonprofit Kft. az ünnepek után például örökbe fogadja a földlabdás fenyőket.

A társaság a felajánlásokat:

2024. január 1-31. között várja

a központi recepcióján, a Siklósi út 52. sz. alatt a nap 24 órájában.

Az ily módon összegyűjtött fák Pécsen a Tüskésréti úton található Városi Csemetekertbe kerülnek tavaszig, majd a szakszerű gondozás után Pécs valamelyik zöldfelületén találnak otthonra, ezzel is hozzájárulva a város közterületeinknek díszítéséhez és a levegőminőség javításához.

A földlabdás fenyők örökbefogadásáról a bahir.hu már karácsony előtt is beszámolt.

Forrás: Magyar Néprajz VII., Magyar Néprajzi Lexikon

The post Január 6: Vízkereszt appeared first on BaHír.