A Pszieszta harmadik és egyben utolsó napja Végh József nyá.r. ezredes, klinikai szakpszichológus, tréner „Érzelem- és személyiségközpontú tárgyalás” című előadásával vette kezdetét. Az előadás kezdetén József bemutatta nekünk a tárgyalás (tárgyaló oldaláról) alaplépéseit, melyek a következők voltak: célmeghatározás, információgyűjtés (a pozíció megteremtéséhez és az érzelmek kezeléshez), tárgyalási taktika kidolgozása és előkészítése, tárgyalás lefolytatása, megegyezés/eredmény. Hozzátette, hogy érdemes meghatározni minimális és maximális főcélokat, amik mozgásteret adnak nekünk a folyamat során, illetve mellékcélokat, melyek szintén segíthetik a tárgyalás kedvező kimenetelét. Ezt követően rátért a mentális térképek egyeztetésének fontosságára az együttműködés érdekében. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy felfedezzük a másik belső világát, látásmódját, úgy, ahogyan a másik megéli, látja a dolgokat. Ez azért fontos, mert így lehet a leghatékonyabban támogatást nyújtani az ügyfél számára. Kitért továbbá a tárgyalás során a viselkedés – pl: légzés, kéztartás, válltartás, a test térbeli elhelyezkedése-, valamint a beszéd – beszéd tempója, ritmusa, hangszín, ügyfél által használt szavak, fogalmak használata- kiemelkedő szerepére is is. Ezután Albert Mehrabian kommunikációs elméletéről beszélt, mely azt taglalja, hogy a kommunikációnk több mint 90%-a nonverbális kommunikáció és csak a maradék, igencsak csekély mennyisége a verbális információátadás (testbeszéd 55%, szavak 7%, hangszín 38%). Ezért is kerülnek fókuszba a fent leírt viselkedésbeli és beszédbeli változtatások a tárgyaló részéről. Zárógondolatként még betekintést nyerhettünk a különböző személyiségzavarok speciális karakterprofiljaiba. Ez azt írja le, hogy miként tárgyaljunk effektíven egy paranoid, antiszociális, nárcisztikus, histeroid vagy skizoid személyiségzavarral élő személlyel.

Az első előadást Dr. Szalai Tamás Dömötör, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet munkatársának „Testképzavar – Amire nem figyelünk evészavarok terápiáján és önsegítéskor” című előadása követte. Tamás az előadást a testkép és a testképzavar fogalmainak tisztázásával kezdte.

„A testkép a saját test összetett, belső leképződése, amely magában foglalja a testünkről alkotott általános képet és aktuális benyomásokat, testérzeteket, korábbi emléknyomokat és jelenlegi élményeket.”

„A testképzavar – a testtel való elégedettségen túlmutatva – a testélmény összetett zavara. Súlyos pszichiátriai tünetegyüttes, amelynek legfőbb jellemzői a testalak vagy egyes testi jellemzők torzult észlelése, a testalak és testtömeg irreális hatása az önmeghatározásra, és sok esetben a veszélyeztető magatartás.”

Az, hogy hogyan is látjuk magunkat egy komplex, többtényezős modellből áll össze. Fontos, hogy mások szerint én milyen vagyok, egyszer milyennek láttam magam (múlt), így látom magamat most (jelen), milyen szeretnék lenni a jövőben (jövő), valamint a környezet/kultúra szerint milyennek kellene lennem.
A testképzavar tünetei leginkább serdülőkorban, és fiatal felnőttkorban jelentkeznek, azonban kialakulása már a gyermekkorban elkezdődhet. Fontos tudnunk, hogy a testképzavarral élők esetében a testről alkotott információkat az agy torzult módon dolgozza fel. Ez egy neurobiológiai zavar, melyben az egyén testről alkotott képének nincs köze a realitáshoz, a kliensnek nincs belátása a problémára, éppen ezért olyan „észérvekkel”, mint a „túl vékony vagy, enned kéne” nem lehet őket meggyőzni. A testképzavart nem szabad elbagatellizálni, ugyanis ez egy pszichoterápiával kezelt betegség.
Több oka is van annak, amiért a testképzavarra fokozott figyelmet kellene fordítani, és szélesebb körben edukálni az embereket a fajtáiról és azok tünetegyüteseiről. Az okok között szerepelnek a következők:
– Gyakori jelenség (főleg a tizenévesek körében)
– A pszichiátriai betegségek közül ezen betegségeknek a legmagasabb a halálozási aránya (egyötöde öngyilkosságba torkollik)
– Számos társul zavara lehetséges: depresszió, szorongás, szív- és érrendszeri szövődmények, csont-, bőr-, haj-, fogak állapotában maradandó károk, társas zavarok
– Férfi: Nő aránya- 1:9

Tamás ezután a multi-impulzív evészavarokkal folytatta, melyek során a beteget hánytatás, hasmenés vagy falábi rohamok jellemzik. Az ilyen személyeknek alacsony a frusztráció toleranciája, nem bírják elviselni a belső feszültségeket, impulzus-kontroll zavar figyelhető meg náluk, melyet a bulimia nervosa és az anorexia nervosa esetében hánytatással és hashajtással, a binge eating esetében pedig falási rohamok formájában tettenérhető.
Az előadás utolsó felében az ilyen betegséggel élők ellátásainak alapelveit, lehetőségeit és formáit vettük sorra.

Az idei kerekasztal-beszélgetés „Az addikt, mint a társadalom tagja.” Címet viselte. A beszélgetés résztvevői Dr. Szemelyácz János pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus, Kárpáti Tamás klinikai szakpszichológus, Dr. Widder Szilvia pszichiáter, addiktológus, családterapeuta, Budán Ferenc addiktólógiai konzultáns, okleveles szociális munkás, és Dóczi Eszter szociálpedagógus, az INDIT Közalapívány vezetője voltak. A beszélgetést pedig Dr. Bandi Szabolcs moderálta. A 2 órás beszélgetésben olyan kérdéseket jártunk körül, mint hogy a függőség egyéni vagy társadalmi probléma-e, változna-e a jelenlegi helyzet, ha a most illegális szereket legalizálnák, mit tehet a család, ha az egyén ellenkezik a rehabilitáció ellen, kinek a dolga beszélni a függőségekről, valamint a tűcsere programmal kapcsolatos gondolatok.

A Pszieszta minden előadása, amin részt vettem, nagyban gazdagította és tágította a tudásomat, ezért meleg szívvel ajánlom a jövő évi konferenciát és az tanévközi eseményeket Olvasóinknak. Ha többet szeretnének megtudni a Psziesztáról és értesülni szeretnének a jövőbeli eseményekről, akkor látogassanak el a Pszieszta Facebook oldalára!

Kiemelt kép: Pszieszta

The post Érzelem és hangulat befolyása a tárgyalásra, testképzavarok és addikció- Pszieszta III. nap appeared first on BaHír.

Mi az a „Pszieszta”?

A PSZIESZTA a Pécsi Pszichológus Napok hétköznapi megnevezése, ami egyszerre jelenti a pszichológiai konferenciát és az önkéntes alapon, pszichológus hallgatókból álló csapatot, ami ennek a konferenciának a szervezésével foglalkozik.

Az idei háromnapos konferencián milyen témákra számíthatunk?

Az előadások és a műhelyfoglalkozások idén is sokszínűek. A hagyományokhoz híven most is egy hívószó köré építettük a konferenciát, ez idén a „Kigubancoló”.
Az első napon  szó lesz a klímaválságról, és hogy miként küzdhetünk meg vele. Emellett a pedagógus-szülő-gyermek közötti kommunikációról, továbbá a gyászfolyamatokról is érdekes előadásokban lehet része a hozzánk ellátogatóknak csütörtökön.
A pénteki napon szó lesz Szondi sorsanalízisénék újraértelmezéséről, a vallás és a terápia kapcsolatáról, illetve egy közkedvelt témáról, a nárcizmusról is. Továbbá a nők elleni erőszakkal való küzdelemről is szó esik. Ezen a napon a műhelyek a mindfullness-be és meseterápiába engednek interaktív betekintést a résztvevők számára.
Az utolsó napon, szombaton pedig az előadások olyan témákat dolgoznak fel, mint az evészavar, illetve az érzelmek és a személyiség hatása a tárgyalásokon. A szokásokhoz híven az előadások sorát egy kerekasztal beszélgetés zárja, mely idén az addikció témakörét járja körbe. A konferencia pedig a The Lovers zenekar akusztikus koncertjével zárul.

Milyen lehetőségeket kínál a Pszieszta a csapat tagjainak?

Azok, akik a Pszieszta szervezői csapatába kerülnek egy olyan közösség részévé válnak, mely nem csak az egyetemen belül nyújthatja a hovatartozás érzését, de szorosabb kapcsolatot is jelent az oktatók és a hallgatók között, továbbá kicsit jobban meg is ismerhetik magukat, hogy milyen területeken érzik jól magukat, milyen területen dolgoznának szívesen, illetve az előadókkal való kommunikáció során olyan szakembereket ismerhetnek meg, akik jelen vannak a pszichológia tudományának vérkeringésében és aktívan alakítják azt munkásságukkal.

Milyen lehetőségeket kínál a Pszieszta eseménysorozata az azon résztvevők számára?

A látogatók számára az előadások betekintést nyújthatnak olyan témákba melyekkel nap, mint nap találkoznak. Olyan szemszögből ismerhetik meg ezeket a témákat melyek elmélyítik és kiszélesítik a világról alkotott képet és tudást. Én hiszek abban, hogy néha egyetlen pillanat, vagy mondat is képes megváltoztatni a világot körülöttünk és bennünk, így remélem az idelátogatók között is lesz olyan, aki valamelyik előadás hatására kezd el érdeklődni valamilyen téma iránt, vagy indítja el egy olyan úton, ami a későbbiekben a javát szolgálhatja. Ha ez nem is történik meg, mindenképpen egy olyan élménnyel és tudással gazdagodnak mely érthető és hiteles forrásból érkezik.

Mennyi és milyen előkészületet igényel a tavaszi főesemény megszervezése?

Egy három napos konferencia leszervezése mindig sok előkészülettel jár. Már ősszel elkezdjük a munkát, ilyenkor még többnyire a témát gondoljuk ki, időpontot és helyszínt egyeztetünk. Ezentúl persze megkezdődik az előadók felkeresése is, ezt a szervezői csapat lelkes tagjai végzik, akik folyamatosan kommunikálnak a meghívott előadókkal. A szakmai koordinátoraink végzik a programrács beosztását, és felügyelik, hogy az előadók minden információt megkapjanak, illetve a számunkra fontos információk is időben beérkezzenek. A tavaszi félév inkább már a pontosításokról, arculattervezésről és a promóciós feladatokról szól. Ezeket a feladatokat a marketing koordinátoraink delegálják és felügyelik.

Hogyan épül fel pontosan a Pszieszta csapata?

A múlt nyáron a szervezeti felépítés változáson ment keresztül, melynek következtében a meglévő szekciókat feloszlattuk, és csak egy nagy csapat maradt, ez a munka és munkaerő megosztás szempontjából volt nagyon előnyös. Ebben az új struktúrában a team tagok olyan és annyi feladatot vállalnak, amennyit éppen tudnak. Ha van egy előadó ötletük akkor azzal a résszel foglalkoznak, de ha például a marketing területen jut eszükbe valami, akkor ott is tudnak feladatot vállalni, ezt a régi rendszer nem tette lehetővé. A koordinátorok ugyanúgy megmaradtak, tehát van kettő szakmai koordinátor, akik az előadók meghívásával és az ezzel járó feladatokkal foglalkoznak, míg a két marketing koordinátorunk a közösségi média felületeket kezelik és a promóciós feladatokat látják el.

Mi a te szereped vezetőként a Psziesztában?

Mint főszervező sokat kommunikálok a Pszichológia Intézettel, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem valósulhatna meg a konferencia. Továbbá a Hallgatói Önkormányzattal is igyekszünk kapcsolatban lenni. Ezentúl a helyszín egyeztetés, a pályázati forrásokhoz szükséges papírok beszerzése, kitöltése összeszedése, ami többnyire rám hárul. Továbbá a féléves-éves ütemtervek kidolgozása, határidők kiadása, betartatása, feladatok delegálása a feladatom és az apró részletekre is oda kell figyelnem. Segítségem mindig van, a koordinátorok nagy mértékben a kezem alá dolgoznak, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Nélkülük és a lelkesedésük és profizmusuk nélkül nem tudnánk ilyen minőségű programokat létrehozni.

A Pszieszta háromnapos konferencia sorozata március 10-12. között kerül megrendezésre, a Civil Közösségek házában.
Az esemény bárki számárá ingyenesen látogatható.
További információért, keressék fel a Pszieszta hivatalos Facebook oldalát vagy az esemény oldalát!

The post Gubancold ki te is a gondolataidat a Pszieszta tavaszi konferenciáján! appeared first on BaHír.