A középszintű történelemérettségit 1148 helyszínen írták meg a diákok, míg az emelt szintű vizsgákat 152 helyszínen szervezték meg. Több ezren idegen nyelven – köztük angolul, németül, franciául vagy éppen horvátul – adtak számot tudásukról.

A középszintű vizsga 180 percig tartott, és két nagy részből állt: rövid válaszokat igénylő feladatokból, valamint esszékből. Az emelt szintű érettségi ennél hosszabb, 240 perces volt, ahol külön feladatlapon kellett megoldani a rövid és a kifejtős kérdéseket.

Az Eduline beszámolója szerint az idei feladatsorban több korszak és témakör is megjelent. A diákok találkozhattak többek között a honfoglalás, a reformáció, a dualizmus, a görög és római építészet, valamint a középkori egyház témájával is. A modern kori feladatok között szerepelt a magyarországi holokauszt és Kádár János kultúrpolitikája is.

Az esszéfeladatoknál a vizsgázók rövid és hosszú kifejtendő feladat közül választhattak. Rövid esszét lehetett írni például a céhekről vagy Németország 1938-as terjeszkedéséről, míg a hosszabb témák között I. Károly uralkodása és a Rákosi-diktatúra szerepelt. A szabályok szerint a választott esszéknek különböző történelmi korszakokat kellett érinteniük.

A történelemérettségi hagyományosan az egyik legösszetettebb vizsga, hiszen nemcsak lexikális tudást, hanem összefüggések felismerését és szövegalkotási készséget is elvár a diákoktól. A vizsgázók a feladatok megoldásához történelmi atlaszt és helyesírási szótárt is használhattak.

Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai.

The post Közel 80 ezren érettségiztek történelemből – honfoglalás, reformáció és a Rákosi-korszak is előkerült appeared first on BaHír.

Az Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című művének elemzése volt az egyik választható feladat a középszintű vizsgán, de azok sem maradtak kihívás nélkül, akik inkább a „létösszegző versek” témáját választották. Utóbbi esetben több költő művein keresztül kellett bemutatni ennek a verstípusnak a jellegzetességeit.

A középszintű érettségi második részében a diákok egy 500–800 szavas műértelmezést vagy témakifejtő esszét írhattak, amelyre összesen 150 perc állt rendelkezésre. Ez a feladatrész önmagában is jelentős súlyt képvisel, hiszen maximum 40 pontot lehet vele szerezni.

Az emelt szinten vizsgázók ennél összetettebb feladatsorral szembesültek: nekik egy műértelmező szöveget és egy reflektáló írást is készíteniük kellett. Előbbi terjedelme 600–800 szó, míg az utóbbié 250–450 szó volt, a két feladat együtt összesen 60 pontot ért.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén is több tízezren ültek be a magyar érettségire: középszinten több mint 76 ezren, emelt szinten pedig közel 2500-an adnak számot tudásukról.

A vizsga második része hagyományosan komoly koncentrációt igényel, hiszen itt nemcsak az irodalmi ismeretek, hanem a szövegalkotási készség is kulcsszerepet kap.

Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai.

Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai.

Forrás: Eduline

The post Arany János is „visszaköszönt” az idei magyarérettségin appeared first on BaHír.